Augusztus 20-án új helyszínen és megújult tartalommal, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság szervezésében jelentkezik a Kenyérlelke Fesztivál. A 10., jubileumi eseménynek 10 és 18 óra között Budajenő és annak ikonikus műemlék épülete, a Magtár ad otthont, ahol az otthonsütők és a szakma krémje versenyez.
Budajenőn szakmáznak a pékek az augusztus 20-án megrendezésre kerülő Kenyérlelke Fesztiválon, de a szervezők családi és szakmai programokkal is készülnek a látogatóknak.
A szakmai beszélgetéseken kiemelt fókuszt kap a termőföld egészsége is, mely alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének 2024-es adatai szerint Magyarországon a szántóföldi termőterület 4, 173 millió hektár, azonban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60 százalékán folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát.
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás –munkagéphasználat, növényvédőszer– és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – alatt nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében
Magyarország termőterületeinek talaja 90 százalékában leromlott állapotú.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023 óta minden korábbinál több eszközzel támogat. Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97 százalékban) megszűnik.
Az augusztus 20-i eseményekről az Index is folyamatosan tudósít, ünnepi hírfolyamunk ide kattintva érhető el.