Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy „Magyarország születésnapja van, a hazánknak, amelynek azt köszönhetjük, hogy a világon van számunkra hely, ahol otthon lehetünk, egy hely, ahol élnünk, halnunk lehet, ahol együtt nevethetünk, együtt sírhatunk, ahol együtt nevelhetjük a gyermekeinket. Szerethetjük és tisztelhetjük a szüleinket, megőrizhetjük a hagyományainkat, ahol a magunk erejére és leleményére építve dolgozhatunk, megbecsülve a bennünket körülvevő környezetet. Szeretjük, de még inkább szeretnénk ezt a hazát szépnek és boldognak, szabadnak látni.”

„De vajon miért van az, hogy mégsem teljesen így és ezekkel az érzésekkel élünk itt manapság, a Duna–Tisza csodálatos vidékén? Miért van az, hogy nem érezzük magunkat sem teljesen szabadnak, sem tökéletesen boldognak? Miért van az, hogy sokak szerint élni már nem, de lassan meghalni is nehéz ebben a hazában? Miért van az, hogy ezen a születésnapon a tavalyihoz képest is kevesebb okot találunk a jelenben az ünneplésre, az örömre? Miért van az, hogy sokan néha úgy érzik, hogy régen minden jobb volt?” – sorolta a kérdéseit Magyar Péter, aki úgy látja,

hazánk az 1989–90-es rendszerváltás óta nem igazán tudja merre menjen, tétovaságunk és egymást folyamatosan kioltó indulatok eredményeképpen mára leginkább sehova sem tartunk, sőt egyre határozottabban látható módon visszafordulunk az egyszer már elhagyott múlt felé. Bizony, sokan újra a csodaszarvast várják, ami majd új életre kelt bennünket. Egyre többen és többen látjuk és látjátok, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és érezzük úgy, hogy a hazánknak változásra van szüksége.

Magyar Péter szerint „István király nem ilyen országról álmodott, ahol veszni hagyják az embereket a saját vezetőik, amikor az extrém hőségben egészségügyi válsághelyzet harangjainak kongatása helyett a miniszterelnök az Adrián nyaral, a kormány tagjai luxusjachtok fedélzetén pezsgőznek azon a pénzen, amit a magyar emberek megmentésére kellett volna fordítaniuk. Szent István király nem olyan hazáról álmodott, ahol aljas, hazug propagandával járatják le azt, aki nekik nem tetszik”.

Orbán Viktornak is üzent

A pártelnök úgy vélekedett, hogy „a jelenlegi kormány és állampárt hátat fordított mindannak, ami Szent István király akarata volt. Nem egyeztetnek, félnek a kompromisszumoktól, rettegnek az ellenvéleménytől, nem is értik az érvelést. Lezüllesztik az oktatást, elszabadítják az inflációt, magukra hagyják a kórházakat, a betegeket és a szegényeket. Az országot keleti despota rendszereknek szolgáltatják ki, óriási hitelek felvételével és hazánk szuverenitásának, függetlenségének önként vállalt feladásával a jelenlegi kormány tudatosan letéríti Magyarországot az István király által kijelölt útról”.

Magyar Péter azt ígérte, a Tisza Párt azon fog dolgozni, hogy az elégedett, boldogabb emberek Magyarországát, egy szabadabb, prosperáló Magyarországot építsenek, „ahova jó lesz visszajönni a külföldre menekült honfitársainknak is”. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy „látjuk a jelenlegi nyugati világ megannyi baját és küzdelmét, de még így is inkább arra felé igyekeznénk, semmint vissza a keleties despotizmus, a bezárkózás és az egyvéleményűség felé”.

Miniszterelnök úr, Szent István királyunk bizonyosan nem hagyta volna magára a hazáját hetekre, főleg nem egy adriai nyaralás miatt, miközben a magyar emberek veszélyben vannak. Miniszterelnök úr, egy válsághelyzetben, legyen az háborús vagy egészségügyi, a kapitánynak a parancsnoki hídon van a helye, aki ezt az első számú szabályt nem tartja be, az alkalmatlan kapitánynak

– üzente Orbán Viktornak Magyar Péter.

Az augusztus 20-i eseményekről beszámoló, folyamatosan frissülő hírfolyamunkat itt találja.