Az Európai Bizottság nevében még augusztus 1-jén küldött levelet Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos, amiben arra várt választ Pintér Sándor magyar belügyminisztertől, Magyarország miért könnyíti a vízumhoz jutást az orosz és belarusz állampolgárok számára. Johansson augusztus 19-ig várta a választ, ugyanakkor az sajtóhírek szerint hétfőn még nem érkezett meg.
Augusztus 19-ig, hétfőig adott határidőt Ylva Johansson belügyekért felelős európai uniós biztos Magyarországnak arra, hogy választ adjon, miért döntött úgy a magyar kormány, hogy július 8-án a könnyített letelepedést elősegítő Nemzeti Kártya programra való jelentkezést lehetővé teszi Oroszország és Belarusz állampolgárainak számára is.
A belügyi biztos szerint ugyanis az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára, ezért augusztus 1-jén levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a felmerült aggályokra adjon választ augusztus 19-ig. A határidő letelt, ugyanakkor a Politico és az Euractiv is úgy értesült – amit az Euractivnak hétfő délután az Európai Bizottság sajtósa meg is erősített –, hogy
Magyarország a kért augusztus 19-i határidőre nem küldte meg válaszát a Nemzeti Kártya programot illetően.
Az Európai Bizottság belügyi biztosa annak ellenére küldött levelet Pintérnek, hogy egyébként a hosszú távú vízumok és tartózkodási engedélyek szabályozása tagállami hatáskör, de szerinte ezeknek a döntéseknek egyensúlyban kell lenniük, hogy „ne veszélyeztessék belső határellenőrzések nélküli közös térségünk integritását, és kellően figyelembe vegyék a lehetséges biztonsági következményeket”.
Mint Johansson a levelében emlékeztetett, Oroszországgal szemben az Európai Unió 2022 szeptemberében felfüggesztette a vízummegállapodását, illetve az Európai Bizottság iránymutatást is kiadott a tagállamok számára, miként kezeljék az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. Emiatt kiemeli, fontos
annak a biztosítása, hogy azok az orosz állampolgárok, akik kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek, a legmagasabb szintű ellenőrzés alá kerüljenek.
Emiatt szerinte a Nemzeti Kártya program kapcsán fennállhat annak a veszélye, hogy ilyen, a schengeni övezet tagállamainak biztonságát veszélyeztető orosz és belarusz állampolgárok léphetnének be Magyarországra, emiatt a magyar kormánytól mihamarabbi választ várt e felmerült aggályok tisztázására – ennek járt le az általa kért augusztus 19-i határideje.
Az ügy kapcsán Észtország vezetésével nyolc északi és balti állam is megkereste az Európai Bizottságot, amiben arra kérték az Ursula von der Leyen vezette uniós intézményt, hogy mihamarabb tájékoztassák őket a fejleményekről, míg Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyi miniszter szerint ezen országok „hazugsághadjáratot” folytatnak Magyarországgal szemben, emiatt egyeztetésre hívta még őket korábban.
A magyar külügyminiszter augusztus 18-án közösségi oldalán megismételte korábbi álláspontját, miszerint Magyarországgal szemben hazugsághadjárat folyik, majd arról írt, az országba való belépéshez és itt-tartózkodáshoz továbbra is átfogó ellenőrzésen kell átesniük a jelentkezőknek.
A belügyi biztos levele, valamint a lejárt határidő miatt megkerestük a Belügyminisztériumot, amelytől megkérdeztük:
Amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A cikkünk eredeti verziójában tévesen azt állítottuk, hogy az Európai Bizottság egy másik ügyben is választ vár Magyarországtól. Tévedésünkért az érintettektől és olvasóinktól is elnézést kérünk.