Bencsik András is elmondta véleményét a Szabadság-szobor talapzatára tervezett hatalmas keresztről. A Demokrata főszerkesztője szerint olyan lenne a kereszt a tervezett helyén, „mintha a méloszi Aphrodité, ismertebb nevén a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának, vagy mintha a Puskás Aréna főbejáratánál egy hatalmas kőkeresztet szerelnének az aréna homlokzatára, vagy mintha a riói kitárt karú Krisztus-szobor talapzatára faragnának egyet”.

Pontosan így nem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. Vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, és nem szabad őket háborgatni. Nem szabad. Tilos. Nem pingálunk aranyláncon lógó keresztet a Mona Lisa nyakába sem

– olvasható a publicista Facebook-bejegyzésében.

A konzervatív médiaszemélyiség azzal érvelt, hogy „keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét”. Szerinte a Szabadság-szobor ritka szép alkotás, Budapest jelképe, ami vetekszik a világ legszebb jelképpé vált szobraival.

„Kisfaludi Strobl Zsigmond legszebb műve olyan kiemelkedően tökéletes alkotás, mint a tőle 26 évvel idősebb művésztárs, Zala György szobra a budapesti Hősök terén, a 36 méter magas oszlopon álló Gábriel arkangyal, aki kezében az apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát emeli a magasba. Sem hozzátenni, sem elvenni belőlük nem lehet” – jelentette ki Bencsik András.

Keresztény ember vagyok, fontos számomra a hit, a magam módján igyekszem szolgálni abban a szent küldetésben, amely a magyarságot Istenben kívánja megtartani és megmenteni. És bár tisztában vagyok azzal, hogy azokat a baloldaliakat és liberálisokat, akik egyre hangosabban tiltakoznak a Gellért-hegyi emlékmű átalakítása ellen, egészen más cél vezérli (…), mégis azt kell mondanom a Szabadság-szoborról, hogy ne legyen ott kereszt! Azért ne legyen, mert nem illik oda

– fogalmazott Bencsik András.

A Demokrata főszerkesztője arról is írt, hogy fontosnak tartja a hit védelmezését, de nem ilyen formában, hogy közben egy már létező remekművet megalázunk. Szerinte ez így olyan lenne csupán, mint egy falfirka.

Rengetegen tiltakoznak

A Nemzeti Hauszman Program Facebook-oldalán idén augusztusban érkezett a hír, miszerint egy hatalmas kereszt kerül a Szabadság-szobor talapzatára. „A talapzatra elhelyeznek egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát” – állt a közleményben.

A hír azonnal felkorbácsolta a magyar közéletet, különösen miután az is kiderült, hogy a Citadella teljes felújítása több mint 20 milliárd forintba kerül. Bár korábban 2023-ra ígérték a projekt befejezését, a határidő később 2024-re, majd 2026-ra tolódott ki.

Most sokan amiatt aggódnak, hogy az átalakítás befejezése tovább csúszhat, mivel a felújítást végző két NER-közeli cégnek – a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt.-nek – nem érdeke a sietség, ugyanis a velük kötött szerződést úgy módosította a kormány, hogy a keretmegállapodásban szereplő költségvetést minden évben automatikusan hozzáigazítják az éves inflációhoz – írja a 24.hu.

A felújítás részleteinek bejelentése után azonnal mozgolódás kezdődött. Fodor Gergelynek, a Várkapitányság Zrt. igazgatósági elnökének címezve még aláírásgyűjtés is kezdődött „Ne helyezzenek keresztet a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára” címmel. 

A szobor és annak környezete az UNESCO Világörökség része, ezért különösen fontos, hogy megőrizzük eredeti formájában és szellemiségében

– érvelnek többek között a keresztény vallási jelkép elhelyezése ellen. A petíciót mindössze egyetlen hét alatt csaknem húszezren írták alá. 

A kereszt elhelyezése ellen Hofher József jezsuita szerzetes is felszólalt, aki amellett érvel, hogy az csak további megosztottságot szül, miközben a szobor már kereszt nélkül is  a szabadságot szimbolizálja.