A kormány egy rendelettervezetben szabályozta, hogy az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet – vagyis a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi – nem haladhatja meg a 24 Celsius-fokot.
Szeptember elsejétől megváltozik a munkavédelemről szóló törvény, megszűnnek a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatok – szúrta ki az Economx. Ugyanakkor vannak olyan külső körülmények, amelyek esetében a munkavállalóval szemben a károsító hatásnak való kitettség továbbra is fennáll. Ilyen munkakörülmények között a törvényalkotó továbbra is előírja a munkahelyi alkalmassági vizsgálatokat.
A tervezet szerint a különböző szakági miniszterek a saját ágazatuk, valamint az általuk vezetett minisztérium tekintetében meghatározták a károsító hatásnak való kitettség mértékét. Pintér Sándor belügyminiszterként olyan ágazatokért felel, mint például a bűncselekmények megelőzése, a határrendészet, a közfoglalkoztatás, a rendészet, valamint az egészségügy és a szociálpolitika.
A rendelettervezet szerint a Belügyminisztériumban, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél azon feladatkör, munkakör, álláshely esetén, ahol a foglalkoztatottak ki lehetnek téve – többek között –
a megterhelő munkahelyi klímának, ott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni a munkára való alkalmasságról.
„Munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a 4 Celsius-fokot, illetve zárttéri munkahelyen a 10 Celsius-fokot nem éri el” – olvasható a tervezetben.
A dokumentum szerint az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet (K EH) – vagyis a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi –
nem haladhatja meg a 24 Celsius-fokot, legalábbis afelett a munkahely már melegnek minősül.
A jogszabály szerint a maximálisan megengedett korrigált effektív hőmérséklet 29 Celsius-fok a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében, ami a meleg évszakban 17-19 Celsius-fokos léghőmérsékletet jelent.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón kifejtette, hogy sok kórházban van működő klímaberendezés, ami nem feltétlenül jelenti azt 40 fokban, hogy 22 fok lesz a kórházakban.
Sok olyan hely van, ahol működött a klíma, de a hálózat nem bírta.
A miniszter szerint egy ilyen nyár után a fenntartónak az is feladata, hogy áttekintse a lehetőségeket, mert hosszabb távon kell ilyen nyarakkal számolni.
Szerinte a hálózatfejlesztésre elképesztő összeget lehetne költeni, de el kell jutni oda, hogy a betegek ápolását szolgáló helyiségek légkondicionáltak legyenek. A miniszter leszögezte, az is elvárható, hogy legyen szappan és kéztörlő a kórházak mosdóiban.