A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter „Vihar, sziget” címmel tartott előadást „a magyar gazdaság esélyeiről a veszélyek korában”, amivel kapcsolatban kifejtette, milyen problémákkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak napjainkban, és hogyan hat az európai gazdaság lassulása hazánkra.
A Tranzit politikai fesztiválon, ahogyan két évvel ezelőtt és tavaly is, úgy idén is tartott előadást Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Legutóbb a háborúról és békéről, azelőtt pedig az ország jövőjéről és lehetőségeiről értekezett. Most a miniszter arról beszélt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak a veszélyek korában.
Csak olyan gazdaságban lehet gondolkodni, ahol a cél a foglalkoztatottság maximalizálása
– fogalmazott Rogán Antal, aki a munkaalapú gazdaság fontosságával indította előadását.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy csak akkor van a magyar gazdaságban igazi probléma, ha elkezd növekedni a munkanélküliség. Hozzátette, a magyar kormány a legnehezebb időszakban is meg tudta őrizni a munkahelyeket, ami látszik a legfrissebb KSH-adatokban is.
Hozzátette, hogy jelenleg az EU élmezőnyében van Magyarország a munkanélküliségi mutatókban, miközben több európai országban csökkent a foglalkoztatottság. A siker kulcsát szerinte az adópolitikában kell keresni.
A mi adópolitikánk viszonylag egyszerű
– tette hozzá Rogán, aki szerint ennek az egyik fő kulcsa a munkáltatói adóterhek csökkentése, ami a foglalkoztatottság magas arányának fenntarthatóságához és a bérek növekedéséhez vezetett.
„Mi csökkentjük a munkát terhelő adókat azért cserébe, hogy nőjön a foglalkoztatottság és javuljanak a bérek” – foglalta össze a miniszter, aki bemutatta, hogy 15,5 százalékkal csökkentek a béreket érintő terhek, miközben a személyi jövedelemadót is csökkentették azzal, hogy egykulcsos rendszerre álltak át, ami a miniszter szerint egy igazságos rendszer, mert ha valaki többet dolgozik, akkor többet is fog keresni.
A miniszter rámutatott arra, hogy 2010 és 2023 között az alsó kvintilisekben nőttek legjobban a bérek. Eközben a minimálbér is jelentősen emelkedett. A bruttó átlagkeresetek százalékában a korábbi 36 százalékról 46 százalékra emelkedett ez idő alatt. Szerinte ez azt mutatja, hogy a legkevesebbet keresőknek javult a pozíciója a foglalkoztatottakon belül.
Mindig ér minket egy támadás, hogy a minimálbér Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb
– jegyezte meg a miniszter, aki szerint valóban a minimálbér az utolsó előtti helyen van az unióban, de Magyarországon két lépcsőből álló rendszer van, amelynek csak egy része a minimálbér, a másik a garantált bérminimum. Utóbbinál pedig látható, hogy a középmezőnybe tartozunk, úgyhogy „nem kell szerénykednünk”, ugyanis jóval többen vannak garantált bérminimumon, mint minimálbéren.
Kijelentette, hogy a következő két év fontos célkitűzése, hogy összezárják a minimálbért és a garantált bérminimumot, ugyanis nem feltétlenül indokolt a két fokozat, ehhez viszont megállapodásra van szükség a szakszervezetek és a munkáltatók között.
Rogán Antal a családpolitikára rátérve azt mondta, hogy nem az az elsődleges cél, hogy a demográfiai adatokat javítsák, mert bár ugyan ez is fontos, a cél az, hogy a gyermeket nevelő családok ne szegényedjenek el, függetlenül attól, hogy egy vagy több gyermeket vállalnak. Ezért nyúltak hozzá a családtámogatásokhoz, amelyeknek a mértéke a háromszorosára nőtt. Ennek köszönhetően anyagilag jobban jár az a család, aki gyereket nevel, így például a három vagy annál több gyermeket nevelő családok reálkeresete jobban nőtt, mint a gyermeket nem nevelő családoké.
Ettől függetlenül további támogatásokat tervez a kormány, és célul tűzte ki, hogy 2026-ra megduplázzák a családi adókedvezmények mértékét.
A gyermekvállalásra visszatérve Rogán Antal hozzátette, hogy a mostani kor nem kedvez a gyermekvállalásnak, de Magyarország megtartotta a pozícióit, még akkor is, ha az elmúlt két év nem úgy alakult, mint akarták.
A demográfiai kihívás kezelése egy nagyon bonyolult feladat
– tette hozzá a miniszter, aki szerint egész Európában és a modern világokban mindenhol romlanak a demográfiai mutatók.
A családi kiadásokban nem lehet kikerülni az energiakiadásokat, a rezsivel kapcsolatos kiadásokat
– szögezte le a miniszter, aki szerint a rezsicsökkentés átalakítása a lakosság többségét nem érintette, ugyanis a magyar családok 85 százaléka semmilyen változást nem érzett, de a maradék 15 százalék is megkapja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékééig.
Rogán Antal bemutatta, hogy a lakossági energiaárak terén Magyarországon a háztartások még mindig a legalacsonyabb rezsit fizetik, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy ma 1,1 millióval kevesebb a szegénységben élők száma Magyarországon, mint 2010-ben, ami az uniós országokat nézve az egyik legkedvezőbb változás.
„Az elmúlt időszak mindenféle kihívással járt együtt egész Európában. Ezek a kihívások egy része úgy keletkezett, hogy Európa nem volt felelős értük, másik részében pedig igen” – szögezte le Rogán Antal, aki szerint abba például nem volt beleszólása az uniónak, hogy Oroszország elindított egy háborút, de az már Európa döntése volt, hogy nem semlegesként viselkedik.
Kétségkívül Oroszország indította el a háborút Ukrajna ellen
– jelentette ki a miniszter, aki kiemelte, hogy ők már 2019 végén vagy 2020 elején felhívták a figyelmet arra, hogy a veszélyek korát fogjuk élni, amit sajnos visszaigazoltak az elmúlt évek. A problémák a koronavírussal kezdődtek, amely mindenhol visszavetette a gazdaságokat, majd folytatódott a háborúval, aminek következménye egy energiaválság, illetve egy háborús és szankciós infláció lett.
„Ezek egyenként is térdre tudnak kényszeríteni egy gazdaságot, de ezek így együtt brutális sokkot jelentenek a gazdaság számára” – összegezte a miniszter, aki szerint „nem véletlenül” hangsúlyozzák a béke fontosságát.
A miniszter szerint két dolog fogja meghatározni a gazdaság sikerét a közeljövőben: az egyik, hogy a háborús infláció letörését követően mennyi idő alatt tudják kezelni az ezzel járó kamatváltozásokat, a másik pedig, hogy eljussunk oda, hogy végre béke legyen Európában.
Megvizsgálja a kormány egy szakmunkáshitel elindításának lehetőségét a diákhitel mintájára
– tette hozzá Rogán, majd megjegyezte, hogy erről még nincs döntés a kormányban, de ha békeköltségvetés lesz, akkor erre is sor kerülhet.
A miniszter úgy látja, hogy a szuverén gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét, minden elemét tartani kell, mert enélkül nincs stabilitás a magyar gazdaságban. Hozzátette, hogy ezzel szemben az Európai Bizottság azt várja el a magyar kormánytól, hogy vezessék ki a rezsicsökkentést, vezessenek be kétkulcsos adórendszert, növeljék az ingatlanadókat és vezessék ki a 13. havi nyugdíjt. Vagyis Brüsszel megszorításokat vár el, de nincs középút, vagy engedünk a bizottság követeléseinek, vagy marad a szuverén gazdaságpolitika.
A statisztikák azt mutatják, hogy Németországban éppen visszaesik a kereslet az elektromos autók iránt, ami miatt a magyar akkumulátorgyárak termelését is visszavették. Ettől függetlenül a miniszter szerint egy-két éven belül végbe fog menni a technológiai váltás, energiatárolás nélkül pedig nem lesz zöldátállás.
Rogán Antal azt is kiemelte, hogy Magyarországon jelentősen nőtt az internetet használók és mobilozók száma, valamint hazánkban az egyik legjobb a mobilinternet-hozzáférés, ez azért fontos, mert megvannak a digitális gazdaság feltételei. Ezzel kapcsolatban új lépésekre szánja el magát a kormány, és szeptemberben kezdődik a digitális állampolgárság kiépítése, de már korábban is számtalan szolgáltatást digitalizáltak.
A miniszter elmondta, hogy terveik szerint a digitális állampolgárság mindenhol meg fog jelenni a bankoktól kezdve a dohányboltokon keresztül a rendőrségig, sőt majd ennek segítségével igényelhetnek az emberek erkölcsi bizonyítványt is.
Szépen lassan, ha módom lesz rá, elkezdem kivezetni a papíralapú igazolványokat a következő két évben
– jegyezte meg Rogán Antal, aki szerint óriási előnyt jelenthet a magyar gazdaságnak, hogy hazánkban lesz először digitális igazolvány Európában.
(Borítókép: Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadást tart A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában címmel a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 23-án. Fotó: Katona Tibor / MTI)