„A Szabadság-szobor Budapesté. Budapesté szimbolikusan és Budapesté nagyon is konkrétan. A Szabadság-szoborról Budapest nélkül dönteni nem lehet” – írta a főpolgármester a legfrissebb bejegyzésében. Karácsony Gergely szerint a szoborról, a Szabadság-szobor talapzatán bármiféle változtatásról csakis a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésén kell határozni.
„Budapest nagyszerűségét a sokszínűsége adja. Különböző történelmi korok formálták olyanná, amilyennek szeretjük. Éppen ezért káros minden olyan szándék, amely a város élő szövetét akarja megbontani, és ezzel a budapestiek sokszínű közösségét megosztani” – így kezdte Facebook-bejegyzését Karácsony Gergely főpolgármester a Szabadság-szobor felújításával kapcsolatban.
A Gellért-hegy tetején a tervek szerint 2026-ra elkészülő emlékmű és épületegyüttes hatalmas vitát keltett, mióta kiderült, hogy egy óriási, fehér keresztet szeretnének elhelyezni a Szabadság-szobor talapzatánál. Míg sokan a szobor szabadsághoz, ennélfogva a vallásszabadsághoz is fűzött jelentése mellett érvelnek, mások úgy vélik, a civilizációnk vallási alapokra épül, ennélfogva ott a kereszt helye.
Karácsony Gergely most azt írta, hogy a budapestiek sokszínű közösségét akarja megosztani, aki például
pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani közterületi művészeti alkotásokat. A közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása pedig nemcsak hogy káros, de bűnös is. A Gellért-hegyi Szabadság-szobrot Budapest fordulatos történelme során már éppen elegen akarták saját ideológiájuk, politikai céljaik szolgálatába állítani. Alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett végre az, ami: a magyar szabadság szimbóluma. Most a kormány a talapzat átépítésével a már létező szimbólumot új szimbólummal írná felül, jogos és érthető vitát keltve ezzel.
Majd világossá tette, hogy a Szabadság-szobor Budapesté, így a Szabadság-szoborról Budapest nélkül dönteni szerinte nem lehet.
„A szobor ugyanis – a többi kiemelt közterületi alkotáshoz hasonlóan, függetlenül az adott közterület tulajdoni viszonyaitól – Budapest Főváros Önkormányzata vagyonnyilvántartásában hosszú évtizedek óta szerepel. A Várkapitányságnak már korábban is jeleztük, tegnap pedig újra nyomatékosítottam, hogy a szobor talapzatának tervezett átépítése a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása nélkül nem lehetséges” – majd a főpolgármester kiemelte:
ezért ha a Szabadság-szobor talapzatán bármiféle változtatást szeretnének, azt csakis a Főpolgármesteri Hivatallal és a Budapesti Történeti Múzeummal való megegyezés keretében tehetik.
Szerinte a Szabadság-szoborról nem a Várkapitányság, nem a kormány hoz döntést – ugyanakkor arra is kitért, hogy a műemlék kiemelt jelentősége miatt nem is a főpolgármesternek vagy a közgyűlés valamely bizottságának dolga ez – „hanem meggyőződésem szerint a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésének kell erről határoznia”.
A magam részéről nem tudom támogatni, hogy utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét. Miközben elítélek minden olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával. Éppen ezért elrendeltem a Margit híd pilléreit díszítő Szent Korona-ábrázolásokról letört keresztek haladéktalan helyreállítását
– összegezte az álláspontját a főpolgármester.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2024. június 14-én. Fotó: Németh Kata / Index)