Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak adott szombati interjújában elmondta: nem szabad azt hinni, hogy a világban a nemzetek azonos elbánásban részesülnek. Példaként egy pár évvel ezelőtti beszélgetését hozta fel az Európai Bizottság elnökével, amikor Juncker arra a kérdésére, a túlzottdeficit-eljárás során minden országgal, így a franciákkal szemben is lépéseket foganatosít-e majd az unió, azt válaszolta: a franciák a franciák, ott nem lesz szankció. A történet érdekessége, hogy idén júliusban az Európai Bizottság hét tagország – köztük hazánk és Franciaország – ellen ismét túlzottdeficit-eljárást indított.
A Nemzeti Sport szombati számában nagyinterjú jelent meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki részletesen értékelte a nemrég befejeződött nyári olimpia magyar szereplését, de szót ejtett a hazai sportélet aktuális kérdéseiről is. A beszélgetés során a kormányfő egy érdekes politikai történetet elevenített fel annak kapcsán, vajon Magyarország házigazdaként megengedhetné-e magának, hogy a versenyzőket egy fertőzött folyóba kényszerítse úszásra.
Orbán Viktor válaszul a saját szakmájából hozott fel példát:
Amikor az Európai Unióban vita volt pár éve arról, hogy néhány ország túllépi a közösen vállalt költségvetési hiányküszöböt, a franciák is bekerültek ebbe a körbe. Akkor megkérdeztem Juncker elnök urat, ugye, minden országgal szemben lépéseket foganatosít az unió? Mi lesz a franciákkal? A franciák a franciák, ott nem lesz szankció, ez volt a válasz...
A miniszterelnök hozzátette: nem szabad azt hinni, hogy a világban a nemzetek azonos elbánásban részesülnek. Szerinte a magyar győzelmek azért érnek különlegesen sokat, mert a magyarok általában hátrányos elbánásban részesülnek. „Ritka az a pillanat, és ritka az a sportág, ahol olyan szinten tudjuk magunkat képviselni, hogy fair elbánásban legyen részünk, esetleg kedvező közegben lépjünk pályára. Mi általában hátrányból kezdünk, és onnan nyerünk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Boross Péter volt miniszterelnök életútinterjújában elmondta, hogy 1994 februárjában Párizsba utazott, ahol tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel és François Mitterrand köztársasági elnökkel is. „Nem voltak felhőtlenek az ottani tárgyalásaim. A kormányfő, Edouard Balladur, aki elnökségre pályázott, tárgyalásainkon szlovák–magyar megállapodást szorgalmazott. Fenntartásaimat hangoztattam, mert ebben a formában nem biztos, hogy a szerződés hazám érdekeit szolgálja. Balladur segítségére sietett Alan Juppe külügyminiszter, ecsetelve a német–francia alapszerződés nagyszerűségét, hogy annak milyen pozitív hatása volt Európában. Azt válaszoltam, készséggel aláírok egy ilyen szerződést, ha abban mi leszünk a franciák” – emlékezett vissza az exkormányfő.
Nos, idén nyáron a magyarok és a franciák megint bekerültek ugyanabba a körbe. Mint arról beszámoltunk, július 26-án az Európai Bizottság hét tagország ellen indított túlzottdeficit-eljárást. A kiigazítási pályáról az Európai Bizottság novemberi ajánlásai alapján késő ősszel dönt a pénzügyminiszteri tanács.
A hét tagországból a legnagyobb államháztartási hiány Olaszországé (7,4 százalék). Őt követi Magyarország 6,7 százalékkal, Románia 6,6 százalékkal, Franciaország 5,5 százalékkal, Lengyelország 5,1 százalékkal, Málta és Szlovákia 4,9-4,9 százalékkal, valamint Belgium 4,4 százalékkal.
A Franciaországot érintő határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a stabilitási program szerint az ország államháztartási hiánya 2024-ben várhatóan a GDP 5,1 százalékának megfelelő mértékű lesz. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a GDP 5,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amely meghaladja a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, és nincs ahhoz közel.
Ami Magyarországot illeti, Varga Mihály pénzügyminiszter júliusban az Indexnek elmondta, hogy „őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni”. A hatályba lépő új típusú eljárás részletszabályait még nem tisztázták, jelenleg úgy lehet számolni, hogy a korábbi eljárásoktól eltérően szeptember végéig be kell nyújtani a középtávú nemzeti strukturális programot.
Ezt értékeli a bizottság, a megnövekedett hiányra várhatóan nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, 4 éves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedni tud
– hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam államadóssága túl magas vagy a költségvetés túlzottan deficites, akkor felszólítsa a tagállamot, hogy korrigálja a költségvetését. Az Európai Unióban azért ellenőrzik a tagállamok fiskális politikáját, mert ha egy tagállam csőd felé közeledik, az más tagállamokra is hatással lehet – erre jó példa a 2009-es görög válság. Ezt az Európai és Stabilitási és Növekedési Paktumban (SGP) fektették le, amelynek két ága van: egy megelőző, illetve egy helyreállító, korrekciós ág.
Az eljárás abban az esetben indítható meg,
A koronavírus-járvány, majd az azt követő inflációs válság miatt az Európai Bizottság az elmúlt négy évben felfüggesztette a deficittel kapcsolatos előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat, majd tavaly decemberben a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) úgy döntött, hogy 2024-ben azokat visszavezeti, ugyanakkor a kritériumok számításánál lesznek csökkentő tételek – ilyen a zöld- és digitális átállás, a haderőfejlesztés vagy bizonyos szociális kiadások.
Amennyiben egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat és eljárás alá kerül, akkor az éves GDP-jének 0,05 százalékával bírságolhatják, amíg újra nem teljesíti a feltételeket.
(Borítókép: Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2015. szeptember 3-án. Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA)