Mint írták, a vonatkozó jogszabályok és a következetes gyakorlat alapján feljelentőnek az a személy minősül, aki az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál az eljárás alapjául szolgáló feljelentést megteszi.

Közölték, hogy Magyar Péter a Varga Judit volt igazságügyi miniszter hangfelvételét érintő ügy nyomozásával összefüggésben nem tett feljelentést, és Magyar az eljáró ügyészség idézésére – többszöri egyeztetést követően – tanúként jelent meg.

(Magyar Péter szerint Tényi Istvánt tekintette az ügyészség a feljelentőnek – a szerk.)

„Magyar Péter azon állítása sem felel meg a valóságnak, amely szerint az ügyészség azért nem őt tekintette feljelentőnek, hogy az iratok tartalmát így ne ismerhesse meg. Az eljárásjogi törvény alapján a sértettnek nem minősülő feljelentő az iratokba nem tekinthet bele, csak a megszüntető határozatot kézbesítik a részére” – áll a közleményben. 

Az ügyészség megjegyezte: a büntetőeljárási törvény meghatározza, hogy mely esetben melyik nyomozó hatóság, illetve ügyészség járhat el. „Mivel ezen ügyben kizárási ok nem merült fel, kizárás iránti indítvány nem érkezett, így a törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Nyomozó Ügyészség járt el. Magyar Péter minden további felvetésére az ügyészség a felülbírálati indítvány nyomozási bíróhoz való továbbítása során fog reagálni” – írták. 

Magyar Péter sajtótájékoztatója

Amint arról is Index is beszámolt, a Tisza Párt elnöke, európai parlamenti képviselője hétfő délelőttre, több témában hirdetett sajtótájékoztatót. 

Magyar Péter a „Völner–Schadl–Rogán-üggyel” kezdte a sajtótájékoztatót. A Tisza elnöke kifejtette: a felülbírálati indítvány új eszköz a magyar büntetőjogban, az Európai Unió kötelezte erre a magyar kormányt. A politikus bejelentette: holnap beadja a felülbírálati indítványt, és várja az ügyészség reakcióját.

Magyar Péter a felülbírálati indítványról kifejtette, szerinte „az ügyészség több trükköt alkalmazott” az eljárásban, először is nem őt tekintették feljelentőnek, hanem Tényi Istvánt, aki a politikus posztjaira hivatkozva tett feljelentést. Magyar Péter többletinformációkat adott át tanúként az ügyészeknek, köztük a hangfelvételt is. Ennek azért van jelentősége, mert akit feljelentőként fogadnak el, annak pluszjogosítványai vannak. „Ha engem tekintett volna feljelentőnek az ügyészség, akkor most belenézhetnék a tanúkihallgatási iratokba.”

A pártelnök arról is beszélt, hogy az a Fővárosi Nyomozó Ügyészség végezte a nyomozást, ami az alapügyben az előkészítő eljárás felügyeletét látta el. Magyar Péter leszögezte, „ez szigorúan tilos a büntetőeljárásban”. Magyar Péter kitért arra is, hogy az ügyészség az eljárás sok részéről beszélt, és képtelenségnek nevezte az ügyészség vezetője, hogy valakik kihúzzák magukat az iratokból. „Csak egy eljárási szakaszt nem említett az ügyészség vezetője, ez pedig az előkészítő eljárás, ahol ez a dolog megtörtént.”

A felülbírálati indítványban kifogásolják a tanúmeghallgatásokat is. A pártelnök ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel: „Ha nem lehet tanúként meghallgatni potenciális gyanúsítottat egy eljárásban, akkor hogyan kerülhetett sor az összes vagy nem az összes potenciális gyanúsított tanúként történő meghallgatására? Erre szeretnék a legfőbb ügyésztől személyesen, és a nyomozóügyészségtől is választ kapni.”

Magyar Péter összefoglalva többek között elmondta: „Az ügyészség jogsértő módon nem a nyomozással érintett, állításokat megfogalmazó és bizonyítékokat szolgáltató személyt, jelen esetben engem tekintett feljelentőnek, ezzel elzárt különböző jogosítványoktól, nem véletlenül.” A Tisza Párt holnap nyilvánosságra hozza a felülbírálati indítványt.

A sajtótájékoztatón elhangzottakról itt írtunk részletesen. Arról is beszámoltunk hétfőn, hogy júniusban indult eljárás Magyar Péterrel szemben, és két hónappal később is tart a nyomozás az ügyészség tájékoztatása szerint. Az EP-képviselő gyanúsítotti kihallgatására még nem került sor, az csak a mentelmi jog felfüggesztése után történhet meg, ami a nyomozás előrehaladtával várható.