Ahogy arról beszámoltunk, a MÁV után a Volán is bevezette a helyjegyeket a távolsági buszjáratokon, amelyeket egységesen, távolságtól függetlenül 300 forintért vehetnek meg az utasok.

Az augusztus 5-e óta működő rendszerben a Budapestről induló és oda érkező távolsági járatokon van lehetőség – később majd a vidéki városok között közlekedő buszoknál is bevezetik – megváltani előre a helyjegyet, amely biztosítaná, hogy az utas nem a szokásos érkezési sorrendben, hanem elsőként, biztos hellyel a markában szállhasson fel a járműre.

Ezután szállhatnának fel, akik elővételben vagy a jegypénztáraknál váltották meg jegyüket, harmadik körben a buszvezetőnél jegyet váltó utasok következnének, később a bérlettel, de helyjegy nélkül utazók, utolsónak pedig az ingyenesen utazók, vagyis a nyugdíjasok. Éppen emiatt a MÁV–Volán-csoport arra biztatja a nyugdíjasokat, hogy váltsanak helyjegyet, nehogy lemaradjanak a járatról a fennálló felszállási hierarchia értelmében.

Helyjegyeket csak a végállomásokon lehet megváltani, így aki a köztes megállókban száll fel a buszra, az csak a megmaradt helyeket foglalhatja el. Nagy kérdés, hogy olyankor mi történik, ha a köztes megállókban már nincsenek szabad helyek, ugyanis van olyan távolsági járat, amely álló utassal nem közlekedhet. A szabályok értelmében ilyenkor csak annyi utas szállhat fel, amennyi ülőhely van a járművön.

Az RTL Híradója megkérdezte az utasokat, hogy mennyire értenek egyet a helyjegyek bevezetésével, akik fele-fele arányban tartották jónak, illetve felesleges áremelésnek az új rendszer bevezetését. 

Ez egy burkolt áremelés, ez csak arra megy ki, hogy az utazás 300 forinttal megdrágult

– mondta egy utas. 

Lázár János közlekedési és építési miniszter szerint „egy kismama vagy egy beteg ember nem kerülhet hátrányba, ez nem is kérdés”, tehát az elsőbbségi helyek nem kerülnek be az értékesítési rendszerbe, így a kismamák és a fogyatékkal élők elsőként szállhatnak fel és foglalhatják el az őket megillető helyeket.