A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatát a kereskedelmi élelmiszterláncok – közölte a tárca.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményét azzal kezdi, hogy a kötelező akciózás rendszerét a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára a kormány 2023. június 1-jétől vezette be. A kötelező akciózás az online árfigyelő rendszerrel karöltve jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és visszaszorításához.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elkötelezett a magyar családok védelme érdekében, így az adatok alapján kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának megkezdését, illetve azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben.
Mint írják, a szabályok betartása, így a családok védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok szigorúan léptek fel: közel 3000 üzletet ellenőriztek, és mintegy 650 millió forint összegben szabtak ki bírságot.
A kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedésrendszert folyamatosan felülvizsgálta és 2024 júniusában megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ezért 2024. július 1-jétől kivezette az intézkedést, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek közötti verseny fenntartása érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert.
Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján azonban egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8%-os UHT-tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre.
A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan közel 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. Továbbá a saját márkás termékek árait is – bár kisebb mértékben – ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket − közölte a versenyhatóság szerdán az MTI-vel.
A GVH hangsúlyozta: elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.
A GVH számára kiemelten fontos a magyar családok védelme. A nemzeti versenyhatóság versenyélénkítő beavatkozásai, közte az online árfigyelő rendszer működtetése szakértők egybehangzó állítása szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához, az infláció letöréséhez.
A GVH több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén tavaly, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez − írta közleményében a versenyhivatal.