A kocsi eset után ezúttal Tatán küldenének el egy magánszállásról 21 kárpátaljai menekültet, köztük egy frissen műtött anyát kéthónapos gyermekével. A kilakoltatás indoka most is a kormány által hozott júniusi rendelet, mely szerint csak Ukrajna háború sújtotta területéről érkezőknek jár állami lakhatási támogatás.
Augusztus 21-étől szűnt meg a támogatása annak a 21 kárpátaljai menekültnek, akiket a kormány rendelete alapján kell kilakoltatni egy tatai magánszállásról. Erre naponta figyelmeztette őket a tulajdonos, hogy el kell hagyniuk a szállót, írta meg a Népszava.
Szerda reggel a rendőrség is a helyszínre érkezett, valamint velük együtt a gyámhatóság is, hiszen a menekültek nagy része kiskorú, ezért őket el kell helyezni valahol, még akkor is, ha elszakítják őket a családjuktól.
Nagy Bernadett, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is megszólalt az ügyben: „a kilakoltatás egyelőre elmaradt, a menekültek péntekig haladékot kaptak. Utána azonban bizonytalan, hogy hová tudnak menni a tatai családok.”
Civilek próbálnak segíteni a bajba jutottaknak, de eddig csak olyan szállást találtak nekik, amelyért magas összeget kellene fizetniük. Tatán maradhattak volna az eddigi helyen is, azonban családonként havonta 160 ezer forintért, amelyhez naponta 800 forint rezsiköltséget is felszámolnának. Ez egy ötfős család esetében már akár a havi 280 ezer forintot is elérheti.
Korábban beszámoltunk róla, hogy augusztus 21-én Kocs községben történt hasonló eset, ott mintegy száz ukrajnai menekültnek kellett elhagynia korábbi szálláshelyét. A katonai műveletek által érintett területekről érkezők kaphatnak csak ugyanis lakhatási támogatást egy júniusi rendelet szerint, amely augusztus 21-én lépett életbe.
A Magyar Helsinki Bizottság abban az esetben is próbált segíteni a bajba jutott menekülteken, azonban ott sem találtak megoldást. A kocsi polgármester szerint igazságtalan lenne, ha az önkormányzatnak kellene megoldani a rosszul előkészített kormányzati döntés eredményét.
Július 10-éig méltányossági kérelemmel is fordulhattak az érintettek Pál Norbert kormánybiztoshoz, azonban „nagyon kis százalékban hagyta jóvá” ezeket, melyről már Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa tájékoztatott.