Mit tartalmaz a rendelet?

Augusztus 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben „a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól” szóló kormányrendelet.

Az ebben foglaltak szerint használatában korlátozott tárgynak minősülnek az iskolákban a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

Be sem vihetik az iskolába a telefont?

A rendelet azt is rögzíti, hogy a használatában korlátozott tárgy bevihető az intézménybe, azzal a kitétellel, hogy azt a tanuló a tanítási nap kezdetén, az órák megkezdése előtt az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja.

Milyen lépést tett a Madách Imre Gimnázium?

A Madách Imre Gimnázium augusztus 19-én közölte: „Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket – (iskolai) laptop, mobiltelefonok – a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel.”

A gimnázium arra is emlékeztetett, hogy „a mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okoseszközöket a tanítás előtt el kelljen venni”.

Megteheti ezt az iskola?

A gimnázium által hivatkozott 5. paragrafus tartalmazza, hogy a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti például az okostelefon használatának célját, valamint az engedély érvényességének időtartamát.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunk kérdésére korábban úgy fogalmazott, hogy ez a paragrafus valóban lehetőséget biztosít majd a „használatában korlátozott tárgyak” engedélyezésére, erre ugyanakkor kizárólag egyedi jelleggel, meghatározott (például egészségügyi) célból és időszakra kerülhet sor. „Ezzel szemben – amint az a Madách Imre Gimnázium közleményéből kiderül – jelen esetben egy érvényes jogszabály általános jellegű elutasításáról, megkerüléséről beszélhetünk, ami nyilvánvalóan sérti a rendelet célját, vagyis a tanulók megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának, valamint az oktatás zavartalanságának biztosítását” – vélekedett Lomnici Zoltán.

Hogyan reagált erre a Belügyminisztérium?

A minisztérium szerdán rövid közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal felmentették az intézmény igazgatóját, Mészáros Csabát: „Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját.”

Kinek az oldalára állt a tantestület?

Az igazgató menesztése után az alábbi közleményt adta ki a gimnázium: „Megdöbbenéssel és mélységes felindultsággal értesültünk arról, hogy intézményünk igazgatóját, Mészáros Csabát, aki 24 éven keresztül kiemelkedő eredményességgel vezette iskolánkat, felmentették. Mindez a tanév megkezdése előtt három munkanappal, a legfontosabb feladatok megszervezése közepette történik. Álláspontunk szerint a rendelet adta kereteken belül hoztunk döntést a digitális eszközök iskolai használatáról. A felmentés tényét, annak indoklását és módját elfogadhatatlannak tartjuk.”

Mit mondott az igazgató?

Az igazgató csütörtöki közleményében reagált a történtekre, és egy Luther Márton-idézettel kezdett: „»Itt állok és mást nem tehetek« utasította vissza Luther a hatalom kérését a kiközösítésén folytatott birodalmi gyűlésben, hogy vonja vissza tanait. Szembesítette a hatalmat azzal, hogy amire hivatkozik (keresztényi értékek), és ahogy működik, nincsenek összhangban egymással. Mert eredetiben olvashatta a Bibliát. Most ugyanabban a korban élünk. A kérdés: mitől nemzeti és mitől keresztény a mostani hatalom? Sajnos ennek mítosza elmúlt, csak az ideológiai alapot sajátítja ki magának. Én sem tehettem másként, mert amit eddig képviseltem, hiteltelenné vált volna a hatalom nyomására.”

Mészáros Csaba leszögezte, hogy nem rúgták ki, hanem felmentették az igazgatói pozíció alól. Ettől függetlenül a Madách tanára lesz, és úgy zárja a pályáját, ahogy elkezdte, tanítással. „Nincs ennél nagyobb és felszabadítóbb boldogság. Ma csak én éreztem ezt” – húzta alá a pedagógus.

A felmentett igazgató úgy látja, „azok a médiumok, amelyek az augusztus 19-i közleményünket 26-án szemlézték, robbantották ki azt a helyzetet, hogy felmentettek. Mert Maruzsa államtitkárnak augusztus 22-én már elmondtam, hogy ezt a közleményt már kitettük. Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert »milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi«. Ha nincs a médiafelhajtás, nem mentettek volna fel. Mert nem a tények számítanak, hanem a botrány és a precedens. Azóta többen megírtátok, hogy fideszes vezetésű iskolában nem vezetik be, de ők nem a trambulinról vizelnek a medencébe. Mi a diákjainkat eddig nem a hazugságra neveltük (legyen két mobiljuk, hisz ez fog történni), csak éppen az órán spontán nem mondhatom azt, hogy ezt a szöveget keressétek meg vagy a feladatot oldjátok meg, mert előzetes Kréta-adminisztráció nélkül a másikat nem vehetik elő”.

Mészáros Csaba megjegyezte azt is, hogy aki demonstrál, az nem érte teszi, hanem „magáért, az iskolájáért és a gyermekei jövőjéért. Nem én kerültem méltatlan helyzetbe. Én azt tettem, amit tennem kellett. Nem lehetett ma könnyű Maruzsa államtitkárnak lenni (láttam is). Főleg ennyire mondvacsinált indokkal. Én is tudom, hogy bármilyen per nyerhető. (Bár indoklás nélkül felmenthető bárki.) Az igazgatóságom alatt eljutott az iskola egy olyan színvonalra, hogy a lányai minket választottak és ide jártak. Majd felmenti az igazgatót. Nem a Madách változott… Persze ő csak aláírja a miniszter döntését, de a kinevezésemet Pintér Sándor írta alá, a felmentésemet pedig ő”.

A pedagógus azzal zárta közleményét, „ha a tantestület ugyanilyen erős és egységes marad, akkor egymás után lőhetik ki a saját igazgatóinkat, vagy hozhatnak ide bárkit, a Madách megmarad. Köszönöm a szeretetcunamit! Ha ez a helyzet nincs, nem tapasztalhattam volna meg. Boldog vagyok”.

Mit szólnak az ügyhöz a diákok?

Már a döntés napjának estéjére spontán demonstrációt szerveztek a gimnázium elé. Az eseményen több volt és jelenlegi madáchos tanuló is felszólalt, kiállva az igazgató mellett, valamint kritizálva a rendeletet. A folyamat azonban itt nem áll meg, az első tanítási napra, szeptember 2-ára a Belügyminisztérium elé hirdettek tüntetést.

Mit gondolnak a döntésről a politikusok?

Orbán Balázs azért tartja a gimnázium döntését helytelennek, mert „az új szabályozás célja nem valamiféle technikaellenesség kinyilvánítása, mint azt a szabályozás kritikusai gondolják, hanem éppen a gyermekek védelme, jó iskolai teljesítményük feltételeinek biztosítása. Mára ugyanis világossá vált, hogy a kezdeti optimista várakozásokkal ellentétben nem az okoseszközök tanórai használatától javulnak a diákok digitális képességei. A modern technológia a mindennapi életünk része, amit természetesen tudni kell használni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az okostelefonoknak helyük van a tanórákon, vagy hogy az ilyen jellegű alkalmazásuk a várt eredményeket hozza”.

A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette: „Amikor az okostelefonok megjelentek, mindenki – felnőtt és gyerek – egyaránt szeretett volna magának egyet, majd mindig egyre korszerűbb, jobb készüléket. Érthető, hiszen eleinte csak a pozitívumokkal szembesültünk. A Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is hasonlóan érvel, hiszen álláspontjuk szerint a döntésükkel csupán a digitális eszközök helyes használatára irányuló nevelésre szeretnék helyezni a hangsúlyt. Mára viszont ott tartunk, hogy az okostelefonok gyermekekre, valamint az iskolai teljesítményükre gyakorolt hatása kapcsán jóval többet tudunk, mint korábban, s tisztában vagyunk a hátrányokkal is”.

Orbán Balázs kutatásokra hivatkozva közölte, hogy „a készülékek használata növeli a szorongást, fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát, s rontja az iskolai teljesítményt. Az órákon való telefonhasználatot tiltó magyar szabályozás nem tesz mást, mint levonja a kutatásokból származó következtetéseket, és tesz egy lépést a helyes irányba. Eközben a kritikusok sokszor maradi módon ragaszkodnak a tiltással kapcsolatos liberális dogmához”.

Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti delegációvezetője úgy vélekedett, hogy az iskolai mobilhasználat szabályozásával kapcsolatos kormányzati tiltó határozat jó célt is szolgálhat, de a központosítás ebben az esetben is túlzó. Kiemelte, hogy Mészáros Csaba kirúgása újabb BM-es túlkapás, és a helyzetet kezelni lehetett volna. Szerinte mindez csupán figyelemelterelés, a kormányzat mindezzel a magyar közoktatás és felsőoktatás súlyos, évek óta tartó problémáiról igyekszik elterelni a figyelmet.

Megszólalt az ügyben Dobrev Klára is: „Kormányzás nincs, a pénzt ellopják, ezért mindenre csak egy megoldásuk van. Csend! Rend! Fegyelem! Orbán ezért ültetett egy rendőrminisztert az oktatás, az egészségügy élére. A jó döntések meghozatalára alkalmatlanok. Meggyőzni az embereket nem képesek. De azt hiszem, nem is akarják. Inkább mindenkit megfélemlítenek, ahogy szokták. Testnevelésóra a lépcsőházban, mobiltelefonok papírdobozokban, szenes kályhák az osztálytermekben, rendőrök tanárok helyett. Van még ötletetek? Csak a gyerekek igazi tanításával ne kelljen foglalkozni. Undorodom tőlük.”

(Borítókép: Tüntetés a Madách Imre Gimnáziumnál 2024. augusztus 29-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)