Ahogyan arról már beszámoltunk, a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát kiemelt beruházásként kezeli, és a tervek szerint 200-250 milliárd forintból építik majd fel a Nemzeti Múzeum mögötti területen.

Ennek a beruházásnak az egyik eleme, hogy a VIII. kerület közepén lévő, a Palotanegyedet „elcsúfító, oda nem illő, lepusztult épületeket” elbontják és a teljes negyedet megújítják. Ennek egyik eleme a Magyar Rádió épületeinek lebontása, amivel kapcsolatban azonban komoly aggályok merültek fel, ugyanis a rádió épületei és a környező társasházak közös szerkezeti tartóelemekkel vannak összekötve.

Hétfőn elkezdődik a Magyar Rádió épületeinek bontása, ami jövő tavaszig fog majd tartani, minderről sem a Józsefvárosi Önkormányzat, sem a Palotanegyed lakói nem kaptak értesítést

– számolt be róla Pikó András, a VIII. kerület polgármestere Facebook-oldalán.

„Egy többéves, hiábavaló, eredménytelen, de tanulságokkal gazdag »egyeztetés« végére tett pontot az Építési Minisztérium elragadtatott közleménye, ami közli a tényt: nincs több kérdés, bontunk. Valójában pedig csak kérdések maradtak, és ezek többsége megválaszolatlan. Ami nem kérdéses, az a maga pőre mivoltában megjelenő, a sajátjain kívül más szempontokat nem respektáló hatalmi gőg elképesztő felelőtlensége” – tette hozzá a polgármester.

Pikó András azt is kifejtette, hogy a bontás annak ellenére kezdődik el, hogy a bontási eljárás engedélyei még közigazgatási per alatt vannak, és még nem született ítélet az ügyben. Szerinte az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy úgy kezdődnek meg a munkálatok, hogy senki nem tudja, hogy a rádió épületeinek lebontása milyen hatással lesz a közös szerkezeti tartóelemek révén a rádió épületeivel összekötött társasházakra.

Erre a tervezők nem gondoltak, erről előzetes szakértői anyag nem készült. Ha sérülnek majd a társasházak, akkor sérülnek, a benne élő emberek nem számítanak

– állítja a polgármester, aki úgy látja, hogy a beruházó nem végezte el a szükséges vizsgálatokat, és bár az önkormányzat megrendelte a szükséges szilárdságtani és az úgynevezett állékonysági vizsgálatokat, amelyek kimutatnák, hogy milyen statikai kockázatai lehetnek a bonyolult betonszerkezetek bontási, és majd a négy szint mélyre tervezett épület építési munkálatainak, ezek viszont a „rohamtempóban elkezdődő bontás miatt biztosan nem készülhetnek el időre.”

„Így aztán fogalma sincs senkinek, mi fog történni majd a lakóházakkal és a benne élőkkel, a lakásaikkal. Fogalmunk sincs, hogy az életük biztonságát milyen mértékben veszélyezteti a mindenfajta előkészítés nélküli bontás. Nem tudjuk azt sem, hogy az ott lévő, hat méter vastag falakkal rendelkező háborús betonbunker elbontása megoldható-e robbantás nélkül, és ha nem, akkor az kivitelezhető-e egyáltalán ezen a sűrűn beépített belvárosi területen” – összegezte a helyzetet Pikó András.