Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be – közölte Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Kossuth rádió műsorában. 

Hozzátette, hogy az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is.

Mint ismert, az idei tanévben már életbe lép a digitális eszközök korlátozásáról szóló rendelet, amely szerint kitiltják az intézményekből az okoskészülékeket. Ezzel azonban nem értett egyet a Madách Imre Gimnázium igazgatója, Mészáros Csaba, aki az iskola honlapján közölte, hogy ők nem fogják elvenni ezeket az eszközöket, mert céljuk a „digitális kultúra helyes használatára való nevelés”, ezért bármelyik órán szükségük lehet a diákoknak az eszközök használatára, így „életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel”.

Ezután nem sokkal a Belügyminisztérium egy rövid közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal felmentették az intézmény igazgatóját, aki szerint a médiafelhajtás miatt lépte ezt meg a minisztérium, mivel ő már augusztus 22-én elmondta Maruzsa Zoltánnak, hogy kitették ezt a közleményt az iskola oldalára, és akkor nem volt ellenvetése.

Később a belügyi tárca erről így fogalmazott:

Megfelel a valóságnak, hogy Mészáros Csaba az egyeztetés alkalmával megemlítette, hogy a gimnázium honlapjára kitettek egy tájékoztatást a digitális eszközök iskolai használatáról – a tájékoztatót az államtitkárnak nem mutatta be, azt az államtitkár nem olvasta. Ebből következően az államtitkár a Madách Imre Gimnáziumban tervezett eljárásról véleményt nem alkothatott, álláspontját nem fogalmazhatta meg, általánosságban csak annyit mondott, hogy a rendelet azért kiváló, mert az a végrehajtás érdekében az igazgatóknak nagy mozgásteret biztosít.

A mostani interjú alkalmával is szóba került az új szabályozás, azonban az államtitkár nem beszélt a Madáchban történtekről, de azt kifejtette: a digitális eszközök korlátozásától azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A minisztérium azt az iskolákra bízza, hogy hogyan oldja meg az eszközök begyűjtését, illetve kiadását, ugyanis az intézmények házirendje fogja ezt szabályozni. Az államtitkár szerint ezzel a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének. Kiemelte, hogy kivételt képez a szabályzás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Maruzsa Zoltán ezután az oktatókat érintő legnagyobb változásokkal folytatta, és kifejtette, hogy a kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus-átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető

– fogalmazott Maruzsa Zoltán, aki megjegyezte, hogy ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig – az új pedagógus-életpályáról szóló törvény figyelembevételével – az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Az idei évben vezetik be a teljesítményértékelési rendszert is, amelynek keretén belül évente értékelik a pedagógusok és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is.

Arról már Gulyás Gergely is beszélt az augusztus 22-én tartott Kormányinfón, hogy céljuk, hogy a ciklus végére a bruttó egymillió forintot is meghaladhatja a pedagógus-átlagbér, ahogyan azt a 2023-ban bejelentett hároméves bérfejlesztési programjukban meghirdették, azonban az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján jelenleg nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és a szakértők szerint egy egyszerű béremelés már nem lesz elég a pedagógusi pálya vonzerejének visszaállítására.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a reál tantárgyakat tanító tanárokból van a legnagyobb hiány, ami Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint azért alakult ki, mert a versenyszféra elszívja a reál beállítottságú embereket.

A cégek háromszor-négyszer annyi fizetést ajánlanak a frissen végzett diplomásoknak, mint amit a tanári állásokban kapnának. A jó matekosokat pedig viszik, mint a cukrot 

– magyarázta Gosztonyi.