A főjegyző szerint a Fővárosi Közgyűlésnek nincs lehetősége a népszavazás elrendelésére, mindezt Fővárosi Választási Bizottságnál kell kezdeményezni. A folyamat pontos részleteit is ismertette, valamint elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat már megkereste a beruházó vállalatot az ügyben.
Budapest főjegyzője szerint a Fővárosi Közgyűlés nem rendelhet el népszavazást – írja a HVG.
A főjegyzőnek több neves művész és tudós – többek között Maurer Dóra, Hegedűs D. Géza, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Romsics Ignác, Spiró György és Závada Pál – írt levelet, amelyben arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy tartsanak népszavazást a Szabadság-szobor keresztjét érintő kérdésben.
A megkeresés alapján a Fővárosi Közgyűlés népszavazást nem rendelhet el, és mivel konkrét népszavazásra bocsátandó kérdést sem jelöl meg, az népszavazási kezdeményezésnek sem tekinthető
– írta Számadó Tamás főjegyző válaszlevelében.
Ezután levelében a népszavazás kezdeményezésének módjait ismerteti, amely szerint a megfogalmazott kérdést a kezdeményezőknek a Fővárosi Választási Bizottsághoz kell benyújtani hitelesítésre, ezt követően pedig a helyi népszavazáson részvételre jogosult választópolgárok legalább tíz százalékának aláírását össze kell gyűjtenie.
A kérdést abban az esetben is be kell nyújtani hitelesítésre, ha a népszavazást nem a választópolgárok, hanem a Fővárosi Közgyűlés tagjainak legalább egynegyede vagy a Fővárosi Közgyűlés bizottsága kezdeményezi
– tette hozzá.
Számadó Tamás közlése szerint a Fővárosi Önkormányzat már megkereste a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és jelezte, hogy bármiféle átalakítására jogszerűen csak a Fővárosi Önkormányzat kifejezett, az emlékmű vagyonkezelését is ellátó Budapesti Történeti Múzeummal folytatott szakmai egyeztetést követő döntés eredményeként megadott hozzájárulása alapján lenne lehetőség.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a Szabadság-szobor körüli változásokat nem lehet a főváros nélkül eldönteni. „Ez a szobor a miénk” – hangsúlyozta, ugyanakkor hozzátette: „Az állam bármit megtehet és elvehet.”
Én ezt egy nagyon rossz vitának gondolom, és borzasztó az, hogy állandóan kiprovokálunk ilyen típusú vitákat, amelyek nem tesznek semmit ahhoz, hogy ebben az országban, ebben a városban közösen otthon érezzük magunkat. Mire eljutna egy népszavazásig az ügy, már régen eldöntött lesz a kérdés
– tette hozzá.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Gellért-hegy tetején tervek szerint 2026-ra elkészülő emlékmű és épületegyüttes hatalmas vitát keltett, mióta kiderült, hogy egy óriási, fehér keresztet szeretnének elhelyezni a Szabadság-szobor talapzatánál.
A szoborhoz szánt kereszt nem csupán a politikai és kulturális élet ismert személyeit osztja meg. Vallási oldalon sincs teljes egyetértés abban, hogy indokolt-e a Szabadság-szobor előtt elhelyezni a jézusi jelképet.
Míg Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az Indexnek adott interjújában arról beszélt, nincs kifogása az ellen, hogy keresztet helyeznek a Gellért-hegy tetejére, addig Hofher József jezsuita szerzetes szerint nem jó ötlet, mivel a szobor, amely a szabadságot hivatott szimbolizálni, ezzel csak még több megosztottságot szülne.
Korábban Bencsik András konzervatív médiaszemélyiség, a Demokrata főszerkesztője is elmondta: nem tartja helyesnek a tervet. Úgy véli, vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, épp ezért nem kívánja sem a milói Vénusz, sem a Mona Lisa, de még a riói Krisztus-szobor sem, hogy utólag keresztet véssenek a talapzatába.