Tavaly nyáron viharos körülmények között történt miniszterváltás az igazságügyi tárca élén. Varga Judit posztját augusztustól Tuzson Bence foglalta el, aki előzetesen azt kérte Orbán Viktortól, hogy szabadítsa meg a minisztériumot az európai uniós ügyektől, hogy hagyományos struktúrában működhessenek. Megnéztük, hogy Tuzson miniszterségének első évében mit tudott megvalósítani elképzeléseiből, és mit nem.
Miután Orbán Viktor kormányfő tavaly június végén tudomásul vette Varga Judit igazságügyi miniszter lemondási szándékát, Tuzson Bencét jelölte igazságügyi miniszternek.
A miniszter ősei közül Tuzson János honvéd alezredes Bem tábornok oldalán harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, nagyapja, Tuzson János botanikusprofesszor a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként alapította meg a Mátraalján, Tar község határában a nevét viselő Tuzson Arborétumot.
Tuzson Bence a 80-as évek végén az MDF tagjaként kezdte meg politikai pályafutását. Húszévesen Antall József miniszterelnök ifjúsági tanácsadója lett.
1996-tól 1999-ig a Magyar Demokrata Néppártban politizált, és közben belépett a Fidelitasba. 1998-tól 2006-ig a XII. kerületi önkormányzat fideszes képviselőjeként tevékenykedett. 2013-tól Pest Megye 5. választókerületének elnöke volt a Fidesz tagjaként, majd 2014-től a térség országgyűlési képviselője.
2014-ben a Fidesz-frakció szóvivőjének jelölték, egy évvel később pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárává nevezték ki. 2018-tól a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, míg 2020-tól a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára.
Amikor az ötgyermekes édesapa megtudta, hogy Orbán Viktor őt szánja Varga Judit utódjának, arra kérte a kormányfőt, hogy az európai uniós ügyek kerüljenek el a tárcától, amely tiszta, hagyományos igazságügyi minisztériumi struktúrában működne. A miniszterelnök elfogadta a kérését.
Kevés nagyobb megtiszteltetés lehet egy, a jog világához kötődő, a jog területén hosszú évek óta dolgozó ember számára, mint Deák Ferenc székét elfoglalni
– tisztázta miniszteri eszményképét. Idejekorán világossá tette, hogy a minisztérium fókuszába Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül. Szerinte ugyanis egy olyan időszakban élünk, amikor különösen fontos, hogy az Európai Unión belül a nemzeti hatáskörbe tartozó területek megmaradjanak, és ne egy európai birodalomról, hanem továbbra is azonos jogokkal rendelkező nemzetállamok egységes szövetségéről beszéljünk.
Másik kiemelkedő témának az ítélkezési gyakorlat áttekintését említette. Fontosnak nevezte, hogy a bírósági függetlenség megőrzése mellett tovább fejlődjön az igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki.
Vissza kell hoznunk az emberek jogba vetett hitét
– fogalmazott, hozzátéve, hogy átláthatóvá kell tenni a jogalkalmazást, és meg kell erősíteni a jogbiztonságot.
Az új miniszter állta a szavát, hiszen novemberben a parlament elé került a szuverenitásvédelmi törvény, amelynek elfogadása négy területen hozott változást:
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejötte nagy vitákat gerjesztett. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete hevesen bírálta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, és magát a hivatalt is. Ennek kapcsán arra hívták fel a diplomata figyelmét, hogy a magyar szabályozásnak megfelelő amerikai szuverenitásvédelmi törvényt 1938-ban fogadták el, amely lényegében minden olyan magánszemélyre vonatkozik, aki az amerikai közéletben szerepet vállal, és külföldi pénzforrásokat is kap.
Tuzson a magyar törvényjavaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta:
Évek óta történnek kísérletek arra, hogy ezt az önazonosságot megsemmisítsék, átalakítsák, és külföldiek befolyást szerezzenek Magyarországra, külföldi személyek és szervezetek szeretnék az akaratukat érvényesíteni.
Nemcsak a szuverenitás, hanem a migráció kérdésében is markáns álláspontot képviselt.
Nagyon fortélyos módon egyes baloldali ideológusok kifordítják a fogalmak értelmét, az illegális gazdasági bevándorlókra, migránsokra is rávetítik a menekültstátuszt, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz
– vélekedett egy interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy látni kell a mögöttes szándékokat és érdekeket, amelyek szétverhetik azt a világot, amit korábban ismertünk. Ez szerinte egy nagyon veszélyes folyamat, és a világon egyre több helyen, egyre agresszívebben próbálnak teret hódítani. „Ennek viszont gátat kell szabni, a joggyakorlatot vissza kell terelni a józan ész talajára, és vissza kell adni a fogalmak eredeti tartalmát” – szögezte le.
„Ha valakinek van egy jogi problémája, akkor arra válaszként a mesterséges intelligencia rá tud mutatni, hogy melyik jogszabályt kell alkalmazni, milyen jogirodalom van a háttérben, mi a joggyakorlat, tehát komoly segítséget tud adni a jogászvilágnak” – állította Tuzson Bence az uniós igazságügyi miniszterek idén júliusban rendezett budapesti találkozóján. A tárcavezető szerint azonban a döntéseket mindig embereknek kell meghozniuk. Mint mondta: a mesterséges intelligencia hozzájárulhat az alapvető jogok fejlődéséhez, de nem korlátozhatja azok érvényesülését.
Kezdetektől szívén viselte az áldozatvédelem ügyét. Együttérzően reagált a Facebookon elődje, Varga Judit vallomására, hogy milyen hatalmas lelki teherrel kellett megküzdenie. „Miután átvettem tőle az Igazságügyi Minisztérium vezetését, az első pillanattól kezdve én is az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem az áldozatsegítő központjaink bővítését, támogatását, amelyek több ezer embertársunknak, bajba jutott nőnek adtak segítséget, és lehetőséget az újrakezdésre” – állította. Később céljaként jelölte meg, hogy
minden vármegyeszékhelyen legyen áldozatsegítő központ.
Néhány napja Újbudán adták át a főváros második áldozatsegítő központját. Így már tizennégy ilyen központ működik országszerte, és emellett négy áldozatsegítő pont is üzemel, hogy a rászorulók pszichológiai, pénzügyi és jogi segítséget is kapjanak.
A miniszter megemlítette azt a kezdeményezésüket is, hogy a korábbi áldozatokat is hallgassák meg abban a helyzetben, amikor egy elkövető feltételesen szabadul. „Meg kell oldani, hogy a büntetés letöltése után is távol lehessen tartani a korábbi áldozattól” – mondta.
Tuzson keményen reagált az aktuális konfliktusokra is. A nyáron tapasztalt járatkésések ügyében például több vizsgálatot is indított. Tűrhetetlennek nevezte a légitársaságok gyakorlatát.
Véget kell vetni annak, hogy a légitársaságok semmibe veszik az utasok kényelmét és jogait, és adott esetben családok jól megérdemelt pihenését teszik tönkre. Az utasok nem lehetnek kiszolgáltatottak, a jogszabályokat be kell tartani. Ha a légitársaságok nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek, súlyos fogyasztóvédelmi bírságra számíthatnak
– helyezte kilátásba a miniszter.
Számtalan politikai támadás érte az elmúlt évben. Különösen azon a törvénymódosításon akadt ki az ellenzék, amely világossá tette, hogy a miniszter ügyészségi döntésekbe kíván belenézni. A júliusban hatályba lépett szabályozás szerint megkeresésre ugyanis a legfőbb ügyésznek ki kell adni anonimizált formában a további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatokat és vádiratokat. Ez a lépése azonban semmiképpen sem a derült égből érkezett, hiszen az ügyészségi törvény módosítása egyértelműen az ítélkezési gyakorlat áttekintésére vonatkozó korábbi ígéretét szolgálta.
A miniszter néhány ígéretével viszont túlfutott a lehetőségein.
Ez történt például az ingyenes jogosítványok ügyében is. Március 14-én reggel ugyanis azt írta Facebook-posztjában, hogy a kormány szeptember 1-jétől ingyenessé teszi a jogosítványszerzést a középiskolásoknak. Aztán délután saját magát igazította helyre, amikor arról számolt be, hogy 2024 szeptemberétől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ- és az egészségügyi oktatás, a kormány pedig pilot jelleggel elindítja a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését. Hát, a kettő nem ugyanaz.
(Borítókép: Tuzson Bence 2023. augusztus 19-én. Fotó: Molnár Edvárd / MTI)