Valami nagyon nincs rendben a VII. kerület által tavaly októberben megalkotott, a bulinegyed vendéglátóhelyeinek nyitvatartását is szabályozó rendelettel. Ellenzéki politikusok, a sajtó és az érintettek után már a Gazdasági Versenyhivatal is egyértelmű jelzést küldött a kerület vezetésének a sürgős korrekció érdekében.
Hosszú hónapok óta a politika, a sajtó és az érintettek kereszttüzében áll Erzsébetváros önkormányzatának a bulinegyedet is szabályozó nyitvatartási rendelete. Amint arról korábban az Indexen írtunk, a VII. kerületi önkormányzat tavaly októberben úgy módosította az üzletek éjszakai nyitvatartási idejét szabályozó rendeletét, hogy kötelező jelleggel előírta a vendéglátósoknak, a külön nyitvatartás kérvényezése esetén be kell lépniük az önkormányzattal feladatellátási szerződésben álló egyesületbe, nevesül a Közös Erzsébetváros Egyesületbe (KEE). Ezt az egyesületet a bulinegyedben érdekelt öt legnagyobb vállalkozó fogja egybe. Az egyesület alapszabálya és a Ptk. rendelkezései szerint az elnökség öt tagja szabadon dönthet arról, hogy mely szórakozóhelyeket veszi fel tagjai közé, és melyeket nem. Akiket elutasítanak, azok nem tarthatnak nyitva éjfél után, hiába feleltek meg minden tekintetben az önkormányzati rendelet feltételeinek.
Mivel a bulinegyed vendéglátóhelyei nyitvatartásának különös szabályozását bemutató cikkünk címéből akár kartellvád és maffiamódszerek alkalmazásának gyanúja is kiolvasható volt, az önkormányzat pert kezdeményezett az Index kiadójával szemben. A pert lapunk megnyerte, a legfrissebb információ szerint pedig a bíróság után a Gazdasági Versenyhivatal is számos ponton az általunk megfogalmazott álláspontra helyezkedett.
Mint megtudtuk, a GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs versenypártolási jogosultságával élve „versenypártoló levél” formájában a napokban felszólította Niedermüller Pétert, Budapest VII. kerületének polgármesterét, valamint a VII. kerületi önkormányzat jegyzőjét, hogy
vizsgálják felül a kerület nyitvatartási rendeletét, és egy új, normatív szabályozás keretében biztosítsák a tisztességes és szabad verseny feltételeit.
A GVH elnöke ugyanis úgy látta, hogy a vonatkozó rendeletnek „…több olyan eleme is van, amelyek nem tekinthetőek átlátható, a méltányolható más közpolitikai szempontokat célzó, de a szabad és tisztességes verseny szempontjait is megfelelően kielégíteni képes megoldásnak”.
Szerinte különösen ilyennek tekinthető a rendeletnek azon részei, amelyek területileg szigorúan lehatárolják azt, hogy mely lakóövezetet érintően adják meg a lehetőséget az éjszakai nyitvatartásra,
ezzel az adott övezet lakosságára terhelve az éjszakai nyitvatartással járó többletterheket anélkül, hogy ebbe beleszólásuk lenne, vagy esetleg külön kompenzációt kapnának,
miközben nyilvánvalóan érinti mind a napi életvitelüket, pihenésüket, mind a gazdasági érdekeiket; elég csak az érintett lakóingatlanok értékcsökkenésére gondolni.
A rendeletben van egy olyan rész is, amely az adott övezetben kétszázban maximálja a nyitva tartható vendéglátóhelyek számát – függetlenül attól, hogy azok befogadóképessége mekkora. A GVH szerint így feleslegesen korlátozzák a kisebb – a lakóövezet lakosságára egy jó normatív szabályozás mellett nem elviselhetetlen pluszterhet jelentő – vendéglátóhelyeket, miközben lényegileg alig fékezik a nagyobb terhelést okozók működését.
A hivatal az általunk korábban írottakat visszaigazolva arra is felhívta a kerület vezetésének figyelmét, hogy a rendeletnek van egy olyan része is, amely gyakorlatilag magukat a civilszervezetbe tömörülő vendéglátó – jellemzően nagyobb befogadóképességű, s ezáltal nagyobb környezeti terheket okozó üzleteket működtető – vállalkozókat hatalmazza fel arra, hogy kiválasszák azt a 200 vendéglátóhelyet, versenytársat, amelyek számára a jegyző kiadja a hatósági engedélyt az éjszakai nyitvatartásra, ezáltal előnyt biztosítva számukra.
A helyi jogszabály kiemelt rendelkezésein túl a GVH elnöke az önkormányzat és az egyetlen civilszervezet (KKE) között létrejött szerződés egyes kikötéseit is kifogásolta – konkrétan azokat, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik más, például a kisebb férőhelyű üzleteket működtető vállalkozásokat tömörítő civilszervezetek létrejöttét. Mint fogalmazott:
Ez akkor is igaz, hogyha több egyesület léte sem oldaná meg azt az alapproblémát, hogy a versenytársak dönthetnének arról, hogy – a tagság révén – kinek adnak esélyt arra, hogy az éjszaka nyitva tartó helyek piacszegmensébe bekerüljenek.
Rigó Csaba Balázs mindezek miatt azt javasolta Erzsébetváros vezetőinek, hogy a kifogásolt rendelkezéseket igazítsák a versenybarátabb, a lakók és a vállalkozók jogos érdekei mellett a versenysemlegesség és versenyszabadság szempontjait is figyelembe vevő, a tisztességes és szabad verseny feltételeit biztosítani képes szabályozás követelményeihez.
A GVH elnöke arra figyelmeztette a VII. kerületet vezető Niedermüller Péter polgármestert, hogy amennyiben a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem kap választ a felvetéseire,
úgy a rendelkezésemre álló eszközökkel a további intézkedéseket megteszem a jogalkotásból fakadó versenysértő helyzet okozta káros hatások csökkentésére.
S hogy milyen intézkedésekre is gondolt a hivatal vezetője? A versenytörvény értelmében (a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően) nem magát a rendeletet, hanem a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében a rendelet alapján zajló kifogásolt gyakorlatot támadhatja meg a GVH közérdekű keresetindítással a bíróságon.
(Borítókép: A Gozsdu Udvar az erzsébetvárosi vigalmi negyedben, a Király utcában 2018. február 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)