Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi találkozóján megállapodást kötöttek, amelynek eredményeként augusztus 31-én megnyílt Budapesten az első állami kétnyelvű középiskola és gimnázium ukrán gyerekek számára.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló szerint már jóval korábban is létrejöhetett volna egy magyar–ukrán két tannyelvű iskola, nem kellett volna megvárni az idei tanévet.

Ez már egy régi történet is lehetne, ha a magyarországi ukrán közösség aktívan foglalkozott volna a kérdéssel az utóbbi 20 évben, hiszen más nemzetiségeknek is van már ötnapos oktatási intézményük a saját nyelvükön. Nálunk ez valamiért elmaradt

– fogalmazott Grexa Liliána az Index kérdésére, és hozzátette, hogy csak tavaly nyitották meg az első kiegészítő nyelvoktató iskolájukat, így ezzel is el voltak maradva.

Nyilván felgyorsította a folyamatot, hogy az orosz agresszió miatt nagyon sok menekült gyermek érkezett Magyarországra, akik szerettek volna az anyanyelvükön tanulni, de erre nem volt lehetőségük

– tette hozzá.

Az intézménybe elsősorban menekült gyerekek járnak majd, de sok olyan fiatal is ezt az új intézményt választotta, akik alapból is Magyarországon éltek családjukkal. Grexa Liliánának ezzel kapcsolatban saját tapasztalatai is vannak, mivel számos magyar állampolgárságú, de ukrajnai felmenőkkel rendelkező ismerőse, aki eddig magyar iskolába járatta gyermekét, most vált az új intézmény miatt.

„A tanárok nagy része ukrán menekült, de köztük is találunk olyat, aki magyar állampolgár. A kiválasztásnál nagyon fontos volt, hogy olyanokat válasszunk, akik magyarul és ukránul is tudnak, illetve megfelelően tudják tanítani azokat a tárgyakat, amelyeket magyarul fognak oktatni” – összegezte Grexa Liliána, aki szerint rendkívül jó tanári gárdával vághat neki az iskola az első tanítási évnek.

Szükség és igény is volt az új intézményre

Azt, hogy az Ukrán Hagyományok Háza által fenntartott iskolára van igény, jól mutatja, hogy több mint 350 gyerek jelentkezett az intézménybe.

Az iskola befogadóképessége 450 fő, úgyhogy szerintem hamarosan tele lesznek a tantermek

– tette hozzá Grexa Liliána, aki szerint nagyon sok menekült gyermek nem járt iskolába, mert nem ismerték a magyar nyelvet, de azok közül sem tudott mindenki beilleszkedni a magyar iskolákba, akinek nem volt különösebb problémája a kommunikációval.

Az ukrán nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy többről van szó, mint egy nemzetiségű iskoláról, ugyanis ez egy „teljes értékű két tanítási nyelvű iskola”. Ez azt is jelenti, hogy nem kaptak volna engedélyt, ha nem felelnek meg minden magyar jogszabályi követelményeknek, de ennek köszönhetően el is fogja fogadni a magyar állam és a magyar felsőoktatás az itt szerzett bizonyítványokat. A különbség csak annyi, hogy nem egy tankerület, hanem az Ukrán Hagyományok Háza fenntartásában áll az iskola, de ettől még „ez nem egy olyan iskola, ami csak azért van, hogy a gyerekek ellegyenek benne”.

Az Ukrán Hagyományok Háza és az őket segítő szakértők kiváló munkát végeztek, hiszen az iskola átment a nem könnyű engedélyeztetési folyamaton. Nincs semmilyen kiskapu.

„Vannak olyan szervezetek, egyesületek vagy nemzetiségek, amelyek megpróbálnak kiskapukat kihasználni, de én ezek ellen vagyok, mert Magyarországon be kell tartani a magyar törvényeket” – fogalmazott.

Az iskolában a magyar tanterv szerint oktatnak majd, amelyhez hozzáigazították az ukrán tantárgyakat.

Telefonokat itt sem használhatnak a diákok

Abba, hogy minden magyar jogszabálynak megfelelnek, beletartozik a mostanában nagy vihart kavaró rendelet is, amely betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Olena Beskorovajnyik, az iskola alapítója a megnyitóbeszédében viccelődött a magyar „telefontörvényen”, amire a jelen lévő gyerekek egyértelműen kifejezték, hogy nem értenek egyet a szabályozással.

„Én mint édesanya azt gondolom, nem szabad engedni, hogy a diákok, mondjuk, a közösségi média oldalait pörgessék az iskolában, mert ez elvonja a figyelmüket a személyes kapcsolatokról. Pont az lenne a lényege az iskolának, hogy nemcsak a tantárgyakat tanulják meg itt, hanem a közösségi létet is, úgyhogy jó, ha van egy szabályozás, ami korlátozza az okostelefonok használatát” – fejtette ki véleményét Grexa Lilána, aki hozzátette:

azt viszont nem tartom helyesnek, ha teljesen elveszik a telefont, és a gyerekeknek nincsen lehetőségük használni azt. 

Ugyanakkor szerinte minden fenntartónak mérlegelnie kell ezzel kapcsolatban, a jogszabályban meghatározott keretek között.

Az szülők és a gyerekek is várják az új tanévet

A helyszínen megkérdeztünk szülőket is arról, hogy milyen reményekkel vágnak neki a hamarosan kezdődő tanévnek az új intézményben.

Nagy öröm ez számunkra. Libabőrös vagyok

– fogalmazott egy Kárpátaljáról menekült édesanyja, Vámos Tatjána, akinek két tizenéves gyermeke van, és mivel magyarul és ukránul is anyanyelvi szinten beszél, ezért létrehozott egy alapítványt, a Vámos Segély Alapítványt, hogy segíthessen menekült társainak.

Nem csak az a fő, hogy ukrán iskola jött létre. Persze fontos, hogy az ukránt mint anyanyelvet tudják tanulni a fiatalok az otthonuktól távol is, de ami jelenleg fontosabb, hogy a magyart is tudják tanulni, hiszen itt vagyunk, Magyarországon

– jegyezte meg az édesanya, aki hozzátette, hogy nem tudják, mennyi ideig kell itt maradniuk, sőt az is lehetséges forgatókönyv, hogy már nem is tudnak visszaköltözni egykori otthonukba, ezért elsődleges, hogy magyarul is oktassák a fiatalokat.

Vámos Tatjána elmesélte, hogy fiatalabbik gyermekének nehezebben ment a magyar nyelv, így ő különösen örül annak, hogy olyan közegben tanulhat, ahol a saját anyanyelvén is megszólalhat.

„Benne van a vérükbe az ukrán kultúra, így könnyebben barátkoznak egy ilyen közösségben, mint amilyen itt létrejött. Ráadásul a magyar állam által elismert bizonyítványt fognak kapni itt, így a továbbtanulásban sem lesz hátrányuk” – összegezte Vámos Tatjána.

(Borítókép: A Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium megnyitója 2024 augusztus 31-én, Budapesten. Fotó: Szollár Zsófi / Index)