Nem minden örökség, ami annak látszik. Az elhunytnak ugyanis nem minden tulajdona kerül a hagyatékba, így például az utolsó havi nyugdíja sem. Mint ahogy a bankszámlán lévő pénz sem örökölhető minden esetben. Másfelől viszont örökléssel lehet hozzájutni az elhunyt olyan vagyontárgyához, amely nem tartozik a hagyatékba. Hogy is van ez?
Alapesetben az elhunytnak nem minden tulajdona kerül a hagyatékába, az egyik ilyen például a nyugdíj is. Talán kevesen tudják, hogy a nyugellátás még abban a hónapban is jár, amikor a nyugdíjas meghal, de teljesen más szabályok vonatkoznak rá, mint egy sor más vagyonelemre.
Az utolsó havi nyugellátás nem része a hagyatéknak, de nem is juthat hozzá bármelyik rokon, mint ahogy sokan azt gondolják.
A fel nem vett, rendszeres szociális ellátások, mint többek közt a nyugdíj vagy a munkanélküli segély esetében ugyanis a törvény szabályozza, ki veheti fel ezeket az örökhagyó halála után. A jogosult halála esetén ez elsősorban a vele együtt élő házastársa, ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget, és csak ezek hiányában veheti fel az örökös.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a válaszadók kétharmada nem volt tisztában azzal, hogy a bankszámlán lévő pénzösszeg nem minden esetben örökölhető. Amennyiben a számla tulajdonosa megjelölt egy haláleseti kedvezményezettet, akkor a bankszámla nem lesz része a hagyatéknak, tehát nem is lehet azt megörökölni. Ilyenkor a bank, miután hitelt érdemlően értesült a bankszámla tulajdonos haláláról – például a halotti anyakönyvi kivonatból –, kifizeti a kedvezményezettnek a számlán lévő pénzt, még akkor is, ha az örökhagyó akár egy később kelt és érvényes végrendeletben másra hagyta az összeget. Érdemes tehát észben tartani, ki a haláleseti kedvezményezettje a számlának, és ha a számlatulajdonosnak megváltozik a szándéka vagy az életkörülményei, törölheti vagy módosíthatja a kedvezményezetti jelölést.
A haláleseti kedvezményezett megjelölésével megelőzhető, hogy egy család hosszú hónapokig esetleg pénz nélkül maradjon, amennyiben csak egy bankszámlájuk volt. Ha a számlatulajdonos senkit sem jelöl meg kedvezményezettnek, akkor a halálát követően a bankok zárolják a számlát, és ahhoz majd csak a tényleges örökösök férhetnek hozzá a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában
– hívta fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Kedvezményezett hiányában a bank zárolja a számlát, miután értesül a tulajdonos haláláról, így a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig nem lehet hozzáférni a számlán lévő pénzhez, és még a társkártya is érvénytelen lesz.
A közjegyzői kamara blogja szerint vannak olyan esetek is, amikor valaki örökléssel jut hozzá az elhunyt valamely vagyontárgyához, például a lakásához, de ez a vagyon mégsem tartozik a hagyatékba. Örökölni ugyanis nemcsak a törvény szerint vagy végrendelettel lehet, hanem öröklési szerződéssel és halál esetére szóló ajándékozással is, valamennyi halál esetére szóló vagyoni rendelkezést foglal magában.
Öröklési szerződést leginkább azok kötnek, akik gondoskodásra szorulnak, de egyedül maradtak, és nincs, aki segítsen nekik a mindennapokban. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe a teljes vagyona, vagy csak egy része, például az ingatlana örökösévé nevezi azt, aki gondoskodik róla.
Fontos tudni azt is, hogyha a szerződés megkötését követő két éven belül hal meg az örökhagyó, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Ennek célja, hogy
rövid ideig tartó gondozással ne lehessen megfosztani az örökségüktől a törvényes örökösöket.
A halál esetére szóló ajándékozásnál a tulajdonos elajándékozza a vagyontárgyat, de az csak a halála után lesz azé, aki ajándékba kapta. A szóban forgó vagyontárgy ebben az esetben is az örökhagyó tulajdonát képezi addig, amíg él, a halála után pedig kikerül a hagyatékból, ezért nem lehet megörökölni.
Viszont a köteles részre öröklési szerződésnél és halál esetére szóló ajándékozásnál is igényt tarthatnak a törvényes örökösök.
A leggyakrabban előforduló, hagyatékba nem tartozó vagyonelemek mellett ugyancsak nem örökölhető az elővásárlási vagy eladási jog, ügyvédi iroda, társasági részesedés, dohánybolt- vagy gyógyszertár-működtetési jog, praxisjog, de még a sírhely sem.
(Borítókép: Index)