Velencén, a Bence-hegyi kilátónál megnyitották a szívbetegek gyógyulását elősegítő kardioösvényt a Budapesti Szent Ferenc Kórház által létrehozott Út az egészséghez program újabb állomásaként. Eddig már többek között a Hárshegyen, a Normafánál, Újpesten, Miskolcnál a Csanyik-völgyben és Veresegyházon nyíltak hasonló utak, amelyeket rendszeresen végigjárva a magas vérnyomással élőket, a cukorbetegeket hozzásegíti állapotuk javulásához.
Az ország tizennegyedik pontján valósul meg a Budapesti Szent Ferenc Kórház Út az egészséghez programja. A nagyrészt Velence, kisebb részben Nadap területén futó kardiotanösvény célja itt is a pulzusellenőrzés, és ezáltal a környékbeli lakosság és az itt megforduló turisták egészségmegőrzése.
A Balaton után egy hónappal már a Velencei-tónál is tesztelhetik szívük teljesítményét és egészségi állapotát az arra vállalkozók. Az egészségmegőrző és rehabilitációs célú kardiotanösvény a Magyarországon vezető haláloknak számító szív- érrendszeri betegségek ellen küzd – az egészségesek esetében a kockázatfelmérést és megelőzést, a szív- és érrendszeri, illetve magasvérnyomás-betegséggel élők, cukorbetegek esetében pedig a szövődmények kialakulásának megelőzését, késleltetését célozza.
Egyéni vagy vezetett formában több útvonalból lehet választani kirándulást, ebben a kezdőponton prospektus és információs táblák segítik a túrázót. A kék, szív alakú piktogrammal jelölt a könnyebb, kevés szintemelkedéssel járó, általában 1,2 órás rövid túra, a piros szívvel jelölt a nehezebb 1,5 órás hosszú túra, ahol van zöld, szív alakú jelölés, az a legegyszerűbben, 1 óra alatt teljesíthető utat jelenti.
A program megismertet a túrázókkal néhány alapvető egészségügyi mutatót és mérési módszert, ami egyéni állapotfelmérést tesz lehetővé. A szakmai alapon meghatározott ellenőrzőpontokon kell először nyugalmi, utána terheléses pulzusmérést végezni, majd a mért egészségügyi adatokat lejegyezni, a végpontokon pedig egy gyűjtőádába kell kidobni, ezt utólag egészségügyi szakemberek értékelik ki.
A meghatározott haladási tempó szerinti nyugalmi és a kisebb-nagyobb emelkedők hatására változó pulzusértékekből következtetnek. Arra vonatkozó információk is vannak a lapon, hogy mi a tréningzóna életkor szerinti alsó és felső határértéke. Azoknak, akiknél eltérő, kockázatot jelentő értékeket észlelnek, javasolják az illető számára a további kardiológiai kivizsgálást. „A lapon az életkor, a testmagasság, a dohányzás és az ismert krónikus betegség lejegyzésével, a mért pulzusértékekkel együtt tudunk egyfajta rizikóbecslést adni” – magyarázta lapunknak a kezdeményezést létrehozó intézmény igazgatója, Toldy-Schedel Emil kardiológus. A rizikótényezők közé tartozó magas koleszterinszint, csakúgy, mint a magas vérnyomás nem jár markáns panaszokkal, így előfordulhat, hogy olyanok is visszahívást kapnak a túra után, akiknek korábban nem volt diagnosztizált szív- és érrendszeri betegsége.
A szívgyógyász szerint a túra a betegségmegelőzésre is kiváló, elmondása alapján egy 30 éves ember élettartamát az egészséges, aktív életmódra való áttérés 8 évvel, míg egy 70 éves rehabilitáltét 1 évvel tudja meghosszabbítani. „Genetikailag nagy különbség nincs a magyarok és osztrákok vagy franciák között, miközben átlagosan öt évvel hosszabb ideig élnek, lakosaik jóval aktívabb életet élnek” – mutatott rá. Az Eurobarometer összesítése alapján a magyarok 59 százaléka – saját bevallása szerint – sosem végez fizikai aktivitást, míg ez az osztrákoknál csupán 35 százalék. „Heti öt alkalommal 40 percig olyan dinamikus mozgást ajánlott végezni szívünk egészsége érdekében, amit szeretünk, hisz azt hosszú távon tudjuk végezni” – jegyezte meg a kardiológus. „A szívünkért legalább napi 7-8 ezer lépést kell megtennünk” – szögezte le.
Toldy-Schedel Emil elmondta, hogy azért találták ki rehabilitációs céllal a túraösvényt, mert a visszajelzések alapján ezzel könnyebb mozgásra bírni az embereket, nem kell hozzá speciális felszerelés, nem jár nagyobb kiadásokkal. „A dinamikus séta a természetben mentálisan is jót tesz” – húzta alá. Az okoseszközökkel könnyebb a pulzusmérés, de a szakember szerint magunk is meg tudjuk határozni a megfelelő tempót a kardiotúrához. „Ehhez olyan intenzitással kell mozogni, hogy beszélgetni már éppen nem, de egy-egy szót még tudunk váltani kirándulótársunkkal” – részletezte. Sok, az útvonalat rendszeresen teljesítő idős betegük számolt be arról, hogy pár hónap múlva rövidebb idő alatt fulladás nélkül tudták teljesíteni a túrát.
A program következő lépéseként a főigazgató azt szeretné, ha sikerülne olyan létező alkalmazást adni a betegek kezébe, ami bárhol, bárkinek képes állapotának megfelelő, szakorvosi szempontok alapján meghatározott kardiotréninget adni a terepviszonyokhoz igazított digitálisan rajzolt útvonalon. Mindez betegedukációs információk megjelenítésére is alkalmas.
A főigazgató sikertörténetekről is beszámolt: volt olyan, aki kardiotúrák 2-3 hónapos, heti többszöri használatával 14 kilót fogyott, többeknek alacsonyabb értékre ment le a terheléses pulzusa, azaz javult az állapotuk. Voltak, akik orvosuk javaslatára már 1 vérnyomáscsökkentőt elhagyhattak (a protokoll szerinti 2-3-ból).
A szív- és érrendszeri betegek számára mozgásrehabilitációs céllal nyitották meg az első kardiotanösvényt 2015-ben a Budapesti Szent Ferenc Kórház közelében, Hárshegyen. Nem sokkal később a Normafánál, a Hármashatárhegyen, Újpesten a Farkaserdőben, majd országszerte többfelé nyíltak kardiotanösvények, többek között Veresegyházon, a miskolci Csanyik-völgyben, Iszkaszentgyörgynél, Fenyőfőnél, Pécsnél és a Balatonnál.
A kórház főigazgatója elmondta: „Munkánknak értelmet ad, hogy budapesti kórházunkhoz kapcsolódóan indított kezdeményezésünk lassan országoshálózattá válik, mert a programban évente 50-60 esetet szűrünk ki, és ez a szám a hálózat bővülésével folyamatosan nő.
Minél több település és egészségügyi intézmény vállalja, hogy elindítja helyben a programot, és rendszeres vezetett túrákkal elősegíti, hogy minél többen tegyenek itt a szívükért, az egészségükért, annál több esélyünk van a vezető halálokokkal kapcsolatos statisztikák felülírására
– emelte ki. Mint rámutatott: a magyarok 59 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. „Egészségi állapotunkat meghatározza életmódunk, a dohányzás mellett testalkatunk, a túlsúly és a testmozgás hiánya számos betegség rizikófaktora.” A főigazgató a program hatékonyságáról az Indexnek elmondta, hogy a Normafánál három hónap alatt 57 embert szűrtek ki, voltak, akik emiatt mielőbbi beavatkozáson estek át, az egyik beteg életét pár napon belül sürgősségi ellátással mentették meg, a túrán mért adatok alapján. „Általában helyben történik a beavatkozás, ha egyéb invazív eljárásra van szükség, akkor intézmenyünkben is van erre lehetőség” – emelte ki a főigazgató. A Kékestetőn rögzített adatokat például a Mátrai Gyógyintézet elemzi ki, és indokolt esetben még vizsgálatra is behívhatják az illetőt.
A velencei tanösvény a lakosság egészségesebb életmódját középpontba helyező Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság részfinanszírozásával jöhetett létre. A program helyi működtetését a Velencei Önkormányzat segíti, a Velencei Járási Szakrendelő és az égisze alatt működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) pedig a program helyi egészségügyi partnerségét vállalta. Vezetésükkel kísért kardiotúrák valósulnak majd meg az újonnan nyílt tanösvényen, illetve az intézmény értékeli ki a programban résztvevők pulzusértékeit, és ad egészségügyi visszajelzést az önállóan vagy vezetett túrán részt vevőknek mobilszámuk megadásával, indokolt esetben telefonos visszahívással.
Egyed Péter, a Velencei Szakorvosi Rendelőintézet igazgatója az új kardioösvény megnyitásakor kiemelte: ha a mozgást tablettába lehetne csomagolni, ez lenne a leggyakrabban felírt gyógyszer a világon. „A helyiek betegségmegelőzésében 2021 óta egészségfejlesztési iroda is segít, ez a program ennek újabb állomása”– tette hozzá.
Velence polgármestere, Gerhard Ákos hangsúlyozta, hogy mindannyian felelősek vagyunk saját egészségünkért, aminek kulcsa az élemód.
A legjobb, ha életünk során mindent megteszünk azért, hogy elkerüljük a betegségeket. A hétköznapi egészségmegőrzéshez szükségünk van olyan parkokra, terekre, ahol a test és a lélek megpihenhet. A mindennapi séta hozzájárulhat testi-lelki jólétünkhöz
– fogalmazott a városvezető. Köteles Zoltán, Nadap polgármestere elmondta: örülnek, hogy a kezdeményezéssel felkerültek a térképre, hisz a túra egy rövid szakasza a kistelepüléshez tartozó területen vezet. „Bízunk benne, hogy a szép helyszín végigjárása nemcsak a kirándulók fizikai, de a mentális egészségét is erősíti” – mondta.
Az új ösvényt idős emberek több csoportja a budapesti kórház gyógytornászainak vezetésével és kölcsönzött nordic walking botokkal próbálhatták ki elsőként, a hőségre való tekintettel egy rövidebb, 30 perces szakaszon.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)