Kétnapos szenvedés után vasárnap elpusztult Csányi Vilmos etológus kutyája, Janka – írja Az Én Kutyám. 

A 11 esztendős kedvencének hasában nagy méretű szarkómás daganatot találtak, amely már több áttétet adott, emiatt az állatot nem lehetett megoperálni. Az etológust – aki a kutyák viselkedéskutatásának úttörőjeként vált ismertté – a társának az elvesztése súlyosan érintette.

Csányi Vilmos Jankáról könyvet is írt Édes Janka címmel, amelyben többek között arról is szót ejt, hogy milyen meghitt rítusok kapcsolták össze őt és négylábú társát.

Az egyik ismétlődő esemény, hogy mielőtt lefekszünk, én mindig elbúcsúzom Jankától, megsimítom, köszönök. Egy alkalommal megjöttek a fiamék Angliából, nagy családi élet, nyüzsgés, Manó. Janka emberszeretet-igénye tökéletesen kielégítve, aktívan vesz részt a társalgásban. Éjfél felé én elfáradok, elnézést kérek, és lefekszem, de az ajtóm résnyire nyitva, sötét van. Úgy öt perc múlva puha lépteket hallok, nyílik az ajtó, Janka. Odajön az ágyamhoz és szabályosan puszit ad, megnyalja a homlokom, azután azonnal megy vissza a többiekhez. Ez már valami!

– mondta a professzor.

Csányi Vilmost egyszer egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen az, amikor a kutyák beszélnek. A válaszában a saját kutyájával példálózott. „Akik nem kutyások, gyakran csúfolódnak és kérdezik: beszél-e már? De valójában Janka már most beszél; másképpen ugat, ha idegen jár előttünk, a szomszédhoz akar átmenni, vagy másik kutyát lát. Komoly érzelmi életet él; ha megsértődik, két napig nem áll velem szóba.”

Az etológus korábban az Indexnek is nyilatkozott, amelyben többek között arról beszélt, hogy miért vagyunk mi, emberek démoni lények, és ki a másik, valamint hogy miben különbözünk az állatoktól, és mit kezdhetünk a bennünk lapuló fenevaddal, mi lehet az ellenszere.