Közel tíz év és több mint egyévnyi tárgyalási nap után hétfőn reggel ítéletet hirdetett a Questor-ügyben a Fővárosi Törvényszék bírája. A brókerbotrány 2015-ben robbant ki, a vádirat szerint 150 milliárdnyi fiktív kötvény kibocsátásával okoztak hatalmas károkat. Tarsoly Csabát ugyan első fokon elítélte a bíróság, a döntés azonban nem jogerős.
Hétfőn reggel hirdetett ítéletet dr. Steiner Gábor bíró Tarsoly Csaba és társai ellen a közel 10 évvel ezelőtt kirobbant Quaestor-botrány ügyében. Eszerint
Tarsoly Csabát bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, valamint csalás bűntettében bűnösnek találta, amiért 13 év fegyházbüntetésre ítéli.
A bíró még előtte közölte, hogy elrendeli Tarsoly Csaba, valamint a harmadrendű vádlott őrizetbe vételét. A bíró mondatait követően szinte azonnal három rendőr lépett be a terembe, hogy a kényszerintézkedés elrendelése után elkísérje a két vádlottat. Erre azonban csak a tárgyalás végeztével lesz alkalmuk az egyenruhásoknak, addig a padsorok között kell várniuk.
Tarsoly Csaba felesége, és az ügy másodrendű vádlottja, sírásba tört ki, miután meghallotta, hogy a bíró felmentette őt a vádlottak alól. A harmadrendű vádlottat, akinek az őrizetbe vételét szintén elrendelte a bíró, 16 év szabadságvesztésre ítélte a tanácselnök. A negyedrendű vádlottat is mentesítette a vádak alól a mai döntésével.
Dr. Steiner Gábor az indoklásában azzal kezdte, hogy világszínvonalú munka volt, amikor az ügyészség feltárta a Quaestor ügyleteit. Mindössze hat hónap alatt buktatták le a cégben zajló bűncselekményeket, ami példanélküli a bíró meglátása szerint. Felidézte, hogy a vádlottak azzal próbálták húzni az időt, hogy minden szakértőt megpróbáltak kizárni, majd egy idő után már egymás védőitől próbáltak megszabadulni. A bíró végül öt órán át, szünet nélkül magyarázta a döntésének hátterét.
Az ítélet azonban nem jogerős, azzal szemben az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik enyhítésért, valamint a felmentésükért jelentettek be fellebbezést. Ezzel nyolc évnyi tárgyalás után sem zárult le a Quaestor-ügy.
Az ügyész végül Tarsoly Csaba és a harmadrendű mellett, a heted, kilenced, valamint a tized és tizenegyed rendű vádlott ellen is kényszerintézkedés kiszabását indítványozta. A védők és a vádlottak is egyaránt ennek az elutasítást kérték:
2015-ben lett volna alkalmam elrejtőzni, de nem tettem meg. Soha nem viselkedtem úgy, hogy az a szökés, elrejtőzés gyanúját kelthette volna. Ha előzetesbe kerülök, akkor az anyám napokon belül meg fog halni!
mondta Tarsoly Csaba a fellebbezésében, amiben kiemelte, hogy ő egyedül látja el az idős és beteg apját, erre az édesanyja nem lenne képes.
Dr. Steiner Gábor Tarsolyt és a harmadrendű vádlottat is bűnügyi felügyelet alá helyezte, ami miatt végül a rendőröknek nem kellett a két férfit bv. intézetbe kísérniük. A döntés nem jogerős, az ellen az ügyészség fellebbezést nyújtott be.
A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A hosszú évek óta tartó eljárásból 2022-ben lett elege a főügyésznek, és gyorsított eljárásra tett indítványt. A vádemelés óta eltelt időben ugyanis a szóban forgó bűncselekményekben érintett sértettek döntő többségének, 84 százalékának a büntetőeljárásban figyelembe vehető kára részben vagy teljes egészben megtérült.
Az ügy 1548 oldal terjedelmű – azóta többször módosított és kiegészített – vádirata 2016. február 5-én érkezett a bíróságra. A nyomozati iratok meghaladták a 132 ezer oldalt, míg a mellékletek között 104 db CD-lemez és 5 TB kapacitású winchester került becsatolásra a Fővárosi Törvényszék korábbi közlése szerint.
A törvényszék összesen 359 tárgyalási napot tartott, ezekből 193 napon tanúk kihallgatására, 73 napon pedig szakértők meghallgatására került sor.
Az ügy sokdimenziós voltát és nehézségét igen jól érzékelteti az a tény is, hogy az eljárás bírósági szakaszában 17 új szakértő kirendelése vált szükségessé. A kirendelt szakértők közül 6 szakértő kizárásáról és 2 további szakértő felmentéséről kellett döntenie a bíróságnak.
A Questor-ügy egyik mellékszálában a Kecskeméti Törvényszék még tavaly két év börtönbüntetésre ítélte Tarsoly Csabát, míg feleségét ennek felére. Tarsoly arra vállalkozott, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik.
A vádirat szerint a takarékszövetkezet vezetője cserébe azt vállalta, hogy a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja a szövetkezet pénzéből.
A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és a vádiratban foglaltak szerint hozzányúltak a házipénztárhoz.
(Borítókép: Tarsoly Csaba 2024. szeptember 2-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)