Ezen a nyáron már tendenciának számít a másodfokú hőségriasztás meghosszabbítása, ami most szeptember 5-ig van érvényben. A tartós hőség még az egészséges szervezetet is megviseli. Jellemző ilyenkor a vérnyomásingadozás, hőségriadó esetén gyakoriak a ritmuszavarok, előfordulhat szédülés, ájulás. A leginkább veszélyeztetettekről, a kánikula kevésbé ismert kockázatairól, és hogy hogyan tudunk védekezni ellene, dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa adott tájékoztatást.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar felnőtt lakosság közel 30 százaléka szenved magas vérnyomásban, és mintegy egymillió ember nem is tud a betegségéről. Az egészséges emberek mellett rájuk, valamint az idősekre és a várandósokra még inkább veszélyt jelent a nyári kánikula. „Fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, izomgörcsök jelentkezhetnek, a ritmuszavarok kockázatát pedig a jelentős izzadás, ionzavar is elősegítheti. Hosszan tartó állás miatt gyakori lehet a szédülés, ájulás is” – mondta dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.
A hőmérséklet mellett a páratartalom is hatással van szervezetünkre, aminek ideális értéke 40-60 százalék körül mozog. Ha a levegő nedvességtartalma túl alacsony, a bőr, a szem és a nyálkahártyák is kiszáradhatnak, ezzel fogékonyabbá válunk főként a légúti fertőzésekre. A magas páratartalom légzőszervi panaszokat is okozhat, de romlik ilyenkor a levegő minősége is, ami fokozott keringési- és légzőrendszeri rizikót hordoz magában.
A hőség ellen mesterséges hűtéssel védekezhetünk, ami a szakorvos szerint szintén egészségügyi kockázattal járhat, ha nem körültekintően alkalmazzuk. „A hirtelen jelentős hőmérsékletváltozás is megterheli a szervezetet. A hidegről kilépve szédülést, rossz közérzetet, légzési panaszokat észlelhetünk, de a keringési rendszert is megviseli a változás. Éppen ezért érdemes odafigyelni a légkondicionáló hőmérsékletének megfelelő beállítására, hogy az ne térjen el drasztikus mértékben a kinti hőmérséklettől” – részletezte. Az orvosok ajánlása szerint ideális esetben 5 fokot nem meghaladó hőmérséklet-különbségre érdemes beállítani a termosztátot, de 35-40 fokos hőségnél a 24 Celsius-fokos beltéri hőmérsékletet tartják kedvezőnek.
Bartók Róza arra is felhívta a figyelmet, hogy kánikula idején a strandoláskor is tanácsos megfontoltnak lenni. „A felhevült testtel hideg vízbe ugrás időnként reflexszerű légzési- és keringési változásokat okozhat, valamint izomgörcsök kialakulását is előidézheti” – fejtette ki.
Az országos tisztifőorvos szeptember 5-ig meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást, ami akkor van érvényben, ha a meteorológiai előrejelzések alapján a napi középhőmérséklet három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberben is töretlenül kitartott az olyan kánikula, amely éjszaka sem hozott enyhülést.
A hosszan tartó extrém magas hőmérséklet nemcsak a veszélyeztetett csoportba tartozó idősek, krónikus betegek, várandósok, hanem az egészséges felnőttek és gyerekek szervezetét egyaránt megviseli.
Ahhoz, hogy kevésbé viseljen meg minket a kánikula, fontos odafigyelnünk a bő folyadékfogyasztásra, valamint az ásványi anyagok és az ionok pótlására is. Az ionok közé ez esetben a nátrium és a kálium tartoznak, melyeket értendileg egyszerű pótolni többek között sózással, valamint a kalcium és magnézium bevitelére is ügyeljünk
– ismertette az orvos. A kálium természetes formában történő pótlásáról gondoskodhatunk többek között banán, dinnye- és káposztafélék fogyasztásával, emellett a spenót, a hüvelyesek, az olajos magvak magnéziumban is bővelkednek.
A legmelegebb időszakban, azaz 11 és 15 óra között érdemes kerülni a tűző napon való tartózkodást, az NNGYK ilyenkor javasolja, hogy legalább pár órát töltsön légkondicionált helyiségben az is, akinek otthon nincs klímaberendezése.
Mivel éjjel is alig csökken 25 fok alá a hőmérséklet, kevésbé tudják kipihenni magukat az emberek, ingerültebbek, dekoncentráltabbak lesznek, hosszabbá válik a reakcióidejük, ezért ilyenkor rendszerint megnő a közúti balesetek száma is. Az alvásminőség romlása okozhat kimerültséget, teljesítménycsökkenést is. A szakorvos kiemelte: ezért fontos fokozottan figyelni ilyenkor a pihenésre is.
Az NNGYK figyelmeztetése szerint a vérnyomásproblémákkal küzdőket különösen megviselheti a hőség, nekik javasolják, hogy ilyenkor gyakrabban ellenőrizzék vérnyomásukat, a meleg értágító hatása miatt szükség lehet a gyógyszeradag csökkentésére, ugyanis leeshet a vérnyomás.
Egy, 27 ezer – szívinfarktuson átesett – beteg adatait vizsgáló németországi kutatás megállapította, hogy hőség idején a szív- és érrendszeri katasztrófák gyakorisága jelentősen megnő. Az NNGYK közlése szerint a hőhullámok idején Magyarországon is megnő a halálozás 10-15 százalékkal, „ráadásul minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb a veszteség”.
Kimerülnek a tartalékaink, romlik a magas hőmérséklettel szembeni védekezési képességünk, így aztán egyre többen folyamodnak orvosi segítségért – mondta a hivatal szakértője, Páldy Anna, hozzátéve: az ásványi anyagok mellett bőséges – felnőtteknek 2-3 liter – folyadékpótlásra is kiemelten figyelni kell ilyenkor.
A krónikus betegek szervezete kevésbé képes alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, az erőteljesebb izzadás hatással van a szervezet vízháztartására is. Ilyenkor fokozódik az ödémahajlam is. A keringési rendszer betegségeihez köthető magyarországi halálozási statisztika világszerte vezető helyen áll. A leggyakoribb rizikófaktor szív- és érrendszeri halálozás szempontjából a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás és a magas vérzsírszint. A szakorvos elmondta, hogy a szív- és érrendszerhez köthető gyakori kórképek egy részének kialakulása optimális életmóddal megelőzhető lenne.
Fontos a zöldségek, rostok bevitele, az olajban sült ételek kerülése, helyette a tengeri halak fogyasztása. Érdemes elhagyni a cukrokat és finomított szénhidrátokat is. A táplálkozási tényezőkön túl a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása alapvető fontosságú, csakúgy mint a dohányzás elhagyása
– részletezte Bartók, aki az alváshigiénés és stresszkezelő módszerek alkalmazását szintén ajánlja egészségünk érdekében. A korai diagnózissal pedig az állapotromlás és a további szövődmények kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető. Mivel kezdetben sem a magas vérnyomás, sem a szív- és érrendszeri betegségek nem járnak markáns tünetekkel, ezért a fiatalabbaknak családi előzmény vagy egészségügyi rizikótényezők (mint a túlsúly vagy dohányzás) esetén, 45 éves kor felett pedig mindenképpen javasolják a rendszeres kivizsgálást.
„Szívbetegség jelenlétekor fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, légszomj jelentkezhet, sok esetben csak terheléskor és testmozgás közben, előrehaladott esetben pedig nyugalomban is. A magas vérnyomás tünete lehet a fejfájás, a mellkasi fájdalom, az ingerültség és az orrvérzés.
Sokszor azonban tünetmentesen kezdődik, így fontos a rendszeres ellenőrzés
– hangsúlyozta Bartók Róza, hozzátéve: kezelés nélkül súlyosabb szövődményhez vezethet az állapot. Magas vérnyomás esetén jelentősen megnő a szívinfarktus, a sztrók és a szívelégtelenség kockázata, de a betegség hatással lehet a vesére is, a szemet érintő szövődményekre, és a demenciához is hozzájárulhat. Az örökletes véralvadási zavar, a Leiden-mutáció jelentősen növeli a vérrögképződést, ezáltal a mélyvénás trombózis és vénás tromboembólia kialakulásának kockázatát. A magas vérzsírszint szintén megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, azonban nemcsak életmódbeli, hanem genetikai tényezők is állhatnak ennek hátterében. Ezeket laborvizsgálattal szokták igazolni. „Kardiológus szakorvos felkeresése is indokolt lehet, ahol további eszközös vizsgálatok is készülnek. Ilyenek például az EKG, a terheléses EKG vagy a szívultrahang” – tette hozzá dr. Bartók Róza.