A tanévkezdés napján jelent meg az a rendelet, amely korlátozza a pedagógusok digitáliseszköz-használatát, és előírja a tanárok és óvónők számára a Nemzeti alaptantervből (NAT), valamint az Óvodai Alapprogramból való vizsgázást. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett jogszabály a kihirdetését követő napon, azaz szeptember 3-án lépett hatályba.
A tanév első napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet, amely korlátozza a pedagógusok iskolai telefonhasználatát, és előírja a tanárok és óvónők számára, hogy vizsgázzanak a Nemzeti alaptantervből (NAT) és az Óvodai Alapprogramból.
„A nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről” című jogszabály szerint „a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja.”
A korlátozást kizárólag a következő esetekben nem kell alkalmazni:
Mint arról korábban írtunk, a rendelet a tanároknak és az óvónőknek azt is előírja, hogy vizsgázzanak a Nemzeti alaptantervből (NAT) és az Óvodai Alapprogramból. A jogszabály szerint ha a pedagógus több szakképzettség alapján végzi a munkáját, akkor az igazgató határozza meg, hogy melyik szakképzettségét kell figyelembe venni a képzéshez.
A rendelet alapján a képzések megszervezése az Oktatási Hivatal (OH) feladata, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bevonásával bonyolít le. A tanfolyamot „tízórás távoktatási képzés keretében kell teljesíteni, egy alkalommal, az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben”. A számonkérést a rendelet hatálybalépésétől 2025. január 31-ig abszolválhatják a tanárok.
Ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyenek, az oktatóknak húsz kérdésből legalább tizenötre helyes választ kell adniuk,
sikertelen számonkérés esetén pedig további két alkalommal futhatnak neki a vizsgának. A kurzus elvégzéséről az OH állít ki tanúsítványt, amit az oktatóknak három napon belül be kell mutatniuk a munkáltatójuknak. Abban az esetben, ha a pedagógusnak nem sikerül elvégeznie a képzést, a tanúsítványán a „nem felelt meg” eredményt tüntetik fel.
A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz szeptember 3-én lépett hatályba.
Az Index augusztus közepén arról kérdezte a Belügyminisztériumot, miért tartja indokoltnak a pedagógusokat érintő újabb változásokat. Többek között jelezték: nem tartanak attól, hogy emiatt újabb pedagógusok fordulnak el a pályától, továbbá attól sem, hogy emiatt kevesebben jelentkeznének tanárképzőbe.
„2022-ben és 2023-ban 10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer hallgatót vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben. Akit ezek a tények nem győznek meg, nem lehet semmivel meggyőzni” – fogalmaztak.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) úgy reagált a rendeletre, egyetértenek és teljesen természetesnek tartják, hogy „minden egyes pedagógusnak ismernie kell a NAT alapvetéseit és célrendszerét, és még ennél is alaposabban a szaktárgyának megfelelő kerettantervet, hiszen ez alapján kell felkészíteni a diákjai előmenetelét. Ugyanez érvényes az Óvodai Alapprogramra is.” Ugyanakkor nem értenek egyet a vizsgáztatás általános kötelezettségével.
A kötelezettség megfogalmazása valószínűleg abból a feltételezésből indulhatott ki, hogy sokan nem ismerik ezeket a tartalmakat. Nem látjuk, hogy ez a vizsga hogyan tudna hozzájárulni, ahhoz, hogy ez javuljon
– húzták alá, hozzátéve: a továbbképzés hasznos lehet, ám a 10 óra elfogadásához szükséges vizsgát önkéntessé tennék, ami 10 pontot vonna maga után a teljesítmény-értékelésben.
(Borítókép: Dobrila Vignjevic / Getty Images Hungary)