Mezőfalván a Sittara Kft. 2028-ig kapott engedélyt, hogy a műtrágyát kiváltó fermentlevet tároljon a falu határától néhány kilométerre. A vállalat állítja, az anyagnak csak a terítéskor van szaghatása, a helyiek viszont már két hónapja küzdenek a szaggal. Most egy nyílt testületi ülésen megjelentek a cégcsoport képviselői, hogy lehűtsék a kedélyeket, a mezőfalvaiak azonban nem nyugodhatnak meg, ugyanis a vállalat nem tudja megígérni, hogy megszűnik a szaghatás.
Ingerült és aggódó mezőfalvaiak hívták meg az Indexet a helyi önkormányzat képviselő-testületének ülésére, amelyet szeptember 4-én tartottak meg. A helyiek azért akartak felszólalni, mert két céghez, a Sittara Kft.-hez és a Pannonia Bio Zrt.-hez köthető fermentlétárolók miatt a településen már hetek óta elképesztő bűz terjeng, ami súlyosan rontja a helyiek életminőségét.
Az ablakokat gyakorlatilag lehetetlen kinyitni a szagok miatt reggel vagy este, amikor még hűvös van, így a napi szellőztetés szinte lehetetlenné vált
– mondta Darabos Richárd, egy mezőfalvai lakos, aki elárulta, a cégek nem szolgáltattak megfelelő tájékoztatást tevékenységükről a helyieknek – a témában csak egy rövid cikk jelent meg a helyi lapban, tájékoztatás gyanánt –, akik így az önkormányzathoz fordultak, és megtudták, a testületi ülésen szóba kerül a két cég által okozott probléma, sőt a Sittara Kft. jogtanácsosa és egyik vezetője, valamint a projekt tervezője is ott lesz az eseményen.
A problémák a községben az utóbbi hónapokban kezdődtek, amikor Mezőfalvától néhány kilométerre három hatalmas medencét, úgynevezett lagúnát ástak ki kierjedt fermentlé tárolására. Ez az anyag a biogáz előállítása közben, a biomassza erjesztésekor keletkező melléktermékből készül – esetünkben a helyben előállított kukorica- és árparostból –, ami tápanyagként a talajba kerülve a talajt az istállótrágyánál is jobban tudja szerves anyagokban gazdagítani, így az ezzel való trágyázás nemcsak a terméshozamokat fokozza, hanem a talajok kémiai, mikrobiológiai tulajdonságait is javítja. Ebből az anyagból – a klasszikus műtrágyákhoz hasonlóan – ammónia szabadul fel, ezért lezárt tárolókban vagy – megfelelő eljárással kezelve – az előbb említett lagúnákban helyezik el a felhasználásig.
A lagúnák lényegében nagy, földbe vájt gödrök, amelyeket különleges technológiával létrehozott tófóliával bélelnek ki, majd kissé megemelt földfallal vesznek körbe. Ezek kialakításához nincs szükség külön környezetvédelmi engedélyre, viszont monitoringkutakat vagy szenzorokat kell melléjük telepíteni, amelyek segítségével a környezetvédelmi hatóság ellenőrizni tudja, hogy szivárog-e a tároló vagy sem. Az építésügyi hatóság csak ezeknek a terven való feltüntetésével adja ki az engedélyt a lagúna létrehozására.
A nyílt, fólia nélküli tárolókat már egyáltalán nem engedélyezik
– tette hozzá az Indexnek nyilatkozó, névtelenséget kérő vállalkozó, aki foglalkozik ilyen tárolók kialakításával.
Alapesetben a fermentlé környezeti szagterhelése kisebb, mint a klasszikus trágyáé, erről írnak a témában megjelent egyetlen cikkben is, mely szerint „a fermentlé nagyon korlátozott – mezőgazdaságban megszokott – illattal rendelkezik, mivel kizárólag növényi eredetű, s a tározókban nagy felületen kérgesedik (szárad), ezért sem kellemetlen a szaga”. Azonban ez csak akkor igaz, ha megfelelően van kezelve a termék, ellenkező esetben megnövekedik az anyag ammónia- és hidrogén-szulfid kibocsátása, ami a mezőfalvaiak számára súlyos következményekkel jár. A fermentlé előállítását a Pannonia Bio Zrt. végzi, míg a nem veszélyes ipari hulladék tárolásáért és terítéséért az elsősorban burgonyatermesztéssel foglalkozó Sittara Kft. felel.
A lagúnákhoz vezető utat szeptember 1-jén sorompóval lezárták, így azt megközelíteni csak a terület tulajdonosa, a Sittara Kft. engedélyével lehet. A helyiek szerint a tárolókat – meglepő módon – pont a testületi ülés előtt csapolták le, viszont később a cég képviselőitől megtudtuk, hogy ennek oka az, hogy augusztus végére, szeptember elejére volt beidőzítve a próbaterítés. A helyiek ennek ellenére arra gyanakszanak, hogy a testületi ülés miatt lett kiterítve a fermentlé, ugyanis szerintük nem tesz jót a földnek, ha ilyen aszályban megbolygatják azt.
A birtokunkba kerültek fényképek a tározókról, viszont a Sittara Kft. megtiltotta azok felhasználását (sőt, jogi lépéseket tesznek, ha a korábban készült és az interneten megosztott képeket nem törlik a helyiek), viszont az ürítésről készült egy felvétel, amelyet meg tudunk mutatni, ugyanis a Petya AgroTv nevű Facebook-oldal közzétett egy videót, amelyben bemutatják az ügyhöz egyébként nem kötődő, csak a fermentlé terítésében érdekelt Birkás Agrár csapatának munkáját, és itt feltűnnek a mezőfalvai tározók.
A nagyközség honlapján is megtalálható meghívó alapján a következő napirendi pontokat érintették az ülésen:
Nem nehéz észrevenni, hogy a felsorolt napirendi pontok között nem szerepelt a bűzprobléma, ugyanis azt az „egyebek” napirendi pont alatt vitatták meg, így csak a helyiek nyomozásának köszönhető, hogy értesülhettünk arról, az önkormányzat megvitatja a helyzetet.
Már jóval a testületi ülés kezdete előtt, a település méretéhez képest nagy tömeg gyűlt össze. A jelenlévő, nagyjából 75 fő be sem fért az ülésnek otthont adó terembe, de többségük megvárta a bő órát, mire sorra került a bűzös probléma.
A cégtől jelen volt Illés Tibor, a Sittara Kft. üzemvezetője, Szász Péter, a lagúnákkal kapcsolatos projekt menedzsere és Tóth Tibor, a vállalatcsoport jogtanácsosa. Utóbbi indította az „egyebek” napirendi pont megtárgyalását.
„A Sittara Kft. több mint 30 éve gazdálkodik itt a területek jelentős részén, eddig problémamentesen éltünk együtt a helyi lakossággal. Ez az első olyan helyzet, amelyben nagyon sok fals és téves információ miatt abba a helyzetbe kerültünk, hogy most el kell mondanunk, konkrétan miről is szól ez a tevékenység. Nagyon sok olyan dezinformáció látott napvilágot, amelyekkel szemben most meghallgatják a valóságot” – mondta Tóth Tibor, aki beszámolt arról, hogy mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél, mind a működtetésnél minden jogszabályi előírásnak megfeleltek, és minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, így a helyi önkormányzat nem léphet fel a vállalat ellen.
Egyetlen ponton a beruházás mégis szembemegy Mezőfalva helyi építési szabályzatával, amely szerint a település külterületén kerítés nem építhető. A vállalat azonban épít kerítést a lagúnák köré a balesetmegelőzés és az emberi élet védelme érdekében, ugyanis ha valaki beleesne a lagúnába, az csak nagy erőfeszítések révén juthatna ki onnan.
A jogtanácsos kifejtette, valóban lezárták a magánutat, mivel még nem fejeződtek be a lagúnák körüli munkálatok, de aki bejelentkezik náluk, azok számára biztosítanak átjárási engedélyt, de – ahogyan már említettük – a fényképek készítését nem engedélyezték.
Miért akkor ülünk le erről beszélni, amikor már bűz van és balhé van?
– tette fel a kérdést az egyik helyi fideszes képviselő, Pethes Bálint.
„Mert most keletkezett ez az igény a részükről” – felelte Tóth Tibor, amelyre hatalmas felháborodás tört ki a teremben, de a helyiek elhalkulása után még hozzátette, a magántevékenységükbe nem szólhatnának bele a helyiek, de mivel látták, hogy ez problémát okoz a településnek, ezért eljöttek, hogy tájékoztassák a lakosságot.
Önként jöttünk ide, mi kezdeményeztük ezt
– tette hozzá Tóth Tibor, ami újabb heves reakciót váltott ki a tömegből, ugyanis több helyi lakos és képviselő is jelezte a polgármesternek, hogy szükség lenne erre a találkozóra a cég és a helybeliek között. Azonban a vállalat szerint erről szó sem volt.
A testületi ülés közben az önkormányzat levelet kapott az illetékes hatóságoktól, hogy lakossági bejelentések hatására eljárás indul a szaghatás miatt.
„Nyugodtan jöhetnek ellenőrizni, mindig betartottuk a jogszabályokat, és be is fogjuk tartani” – jelentette ki a lagúna projektmenedzsere, Szász Péter.
„Nem az első ilyen alkalom az országban, amikor nem tetszik ez a lakosságnak, de a szakhatóság adott erre engedélyt minimum 2028. december 31-ig” – mondta Szász Péter, és hozzátette, az engedély meghosszabbítható.
Szagterhelés pedig valóban lesz
– tette hozzá a projektmenedzser, aki szerint kétszer három hét a kitermelési időszak, és csak akkor okoz problémát a fermentlé bűze, máskor nincs szaga az anyagnak. A lakosok azonban másként érzik, és már a testületi ülés előtt is arról számoltak be stábunknak a helyiek, hogy másfél-két hónapja érzik a bűzt.
Szász Péter kifejtette, az általuk használt anyag bevizsgált és engedélyezett, a szaga pedig a benne lévő káliumfoszfor és nitrát miatt van, de dolgoznak azon, hogy csökkentsék a szaghatást, és vannak kísérletek egy oltóanyag kifejlesztésére, ami enyhítheti a bűzt. Hozzátette, tudja, még nem hibátlan a rendszer, még ők is tanulják ennek az anyagnak a használatát.
Alapvetően az a célunk, hogy a műtrágya-használatunkat csökkentsük, és tudom, hogy önök ezt nem hiszik el, de alapvetően ez környezetvédelmi beruházás
– mondta a projektmenedzser, aki elmagyarázta, a Sittara egy ipari mellékterméket vesz, aminek van hulladékkódja.
„Ez egy nem veszélyes, nem mezőgazdasági hulladék, azaz melléktermék” – fogalmazott Szász Péter, azután, hogy kifejtette, az általuk használt termék nem hulladék, ezért nincs is szükségük hulladékgazdálkodási engedélyre.
Hosszú jogi és környezetvédelme viták után eljutott a nyílt testületi ülés egy pontra, ahol a helyiek már csak azt akarták tudni, mikor szűnik meg a szaghatás, de nem kaptak megnyugtató választ.
Azt sajnos nem tudjuk megígérni, hogy ennek nem lesz semmilyen szaga, mert ezt nem tudjuk betartani
– jelentette ki Szász Péter, aki szerint Gyermelyen is ugyanez a helyzet, és ezt el kell fogadnia a helyieknek, annak ellenére, hogy természetesen mindent megtesznek a szaghatás csökkentésére. A mezőfalvaiak viszont nem értenek egyet ezzel, ugyanis szerintük más településeken csak a terítési időszakban érezhető a bűz, míg náluk folyamatosan, amikor a lagúnák töltve vannak, és a folyamatos töltés miatt az év nagyobb részében van fermentlé a három, egyenként 20 ezer köbméteres lagúnában.
A felháborodott lakosok számonkérték a vállalatot amiatt, hogy nem egyeztettek a lakossággal a beruházásról, mire azt a választ kapták, hogy a jogszabályok nem írtak ilyet elő, így erre nem volt szükség.
Önök szerint a tevékenységük a mezőfalvai ingatlanok árát emeli vagy csökkenti?
– tette fel a kérdést egy mezővalvai lakos.
Nem vagyok ingatlanforgalmi szakértő
– válaszolta Tóth Tibor.
A testületi ülés után megpróbáltuk megszólaltatni a Sittara Kft. megjelent képviselőit, akik azonban nem kívánták kommentálni az eseményeket.
(Borítókép: Egy lakos felszólal a nyílt testületi ülésen 2024. szeptember 4-én, Mezőfalván. Fotó: Papajcsik Péter / Index)