Hiába tett meg minden tőle telhetőt az unokáját egyedül nevelő idős cigány asszony annak érdekében, hogy megtarthassa XIX. kerületi önkormányzati bérlakását, a helyhatóság megtalálta azokat az érveket, amelyekkel a kilakoltatást alátámaszthatta. Irma esete pontosan mutatja be, hogy mekkora is valójában egy halmozottan hátrányos helyzetű ember érdekérvényesítő ereje a hivatallal szemben.
Egy éve lakoltatta ki a kispesti önkormányzat azt az idős cigány asszonyt, aki egyedül nevelte 6 éves unokáját egy komfort nélküli József Attila utcai bérlakásban. Irma már 40 éve lakik a XIX. kerületben.
Az asszony élete folyamatos tortúra, mely akkor kezdődött, amikor egy rokonához, annak bérleményébe költözött be a Viola utcába. A rokon halála után először innen tette ki az önkormányzat jogcím nélküli lakáshasználatra hivatkozva. Ekkor a bíróság még kötelezte az önkormányzatot arra, hogy gondoskodjon Irmáék lakhatásáról, így kerültek a 19 négyzetméteres József Attila utcai bérleménybe. (2008-ban az önkormányzat összecsatolta a mellette lévő szükséglakással, így az kétszobássá vált.) 2014-ig nem is volt semmi probléma, de ekkor
az asszony külföldre ment dolgozni, és egyik unokatestvérét beengedte a lakásba, aki viszont már nem fizette a lakbért és a közüzemi díjakat. Az önkormányzat fel is mondta a bérleti szerződést.
Amikor erről Irma tudomást szerzett, hazajött és rendezte a tartozást, Kispest pedig elállt a kilakoltatási szándékától, ugyanakkor – a Roma Parlament ügyvédje, Várkonyi Tibor szerint – korábbi ígéretét megszegve nem újította meg a bérleti szerződést. Ennek következményeként 2014-től Irmáék ebben a bérleményben jogcím nélküli lakáshasználóként éltek annak dacára, hogy semmilyen tartozásuk nem volt. Kispest lapunknak küldött tájékoztatása szerint a szerződés meg nem hosszabbításában közrejátszott, hogy ebben az időszakban Irmáék folyamatosan tárgyaltak idegenekkel a lakás „eladásáról, elcseréléséről”, melyre jogalapjuk nem volt, és a szomszédok is panaszkodtak, hogy zavarják a nyugalmukat.
Az önkormányzat azért tudta nyolc éven keresztül lebegtetni a kilakoltatást, mert a bírósági gyakorlat szerint ezekben a lakhatási perekben a tulajdonos jogaira vannak tekintettel.
2022 május elején Gajda Péter polgármester nevében a vagyongazdálkodási iroda vezetője azt írta Irmának, hogy tartozása van, ami nem ebben a lakásban, hanem 2003 és 2008 között, még a Viola utcai lakásban való tartózkodása során halmozódott fel 1,2 millió forint értékben. Bár az nem teljesen világos, hogy pontosan ki is halmozta fel ezt a tartozást, az ügy szempontjából nem is lehetne releváns, mivel már elévült. Csakhogy az önkormányzat ennek a rendezését is az idős asszony nyakába varrta, mondván, hogy fizesse ki, mert csak ekkor hosszabbítják meg a bérleti szerződését. Az ügyvéd nonszensznek nevezte, hogy
egy másik ingatlanban, már elévült kötelezettség megfizetésétől tették függővé, hogy abban az ingatlanban, amiben már nyolc éve lakik, megkaphassa a bérleti szerződését.
Irmának azért is életbevágóan fontos volt a bérleti szerződés megkötése, mert a gyámügy ekkor vonta eljárás alá unokáját amiatt, hogy anyja drog- és alkoholproblémái következtében nem bánt vele jól. Az önkormányzat szerint Irma lánya a ház közös berendezéseiben is kárt okozott, a bejárati kaput szétfeszegette.
Nem véletlenül szerette volna azt Irma, hogy ő lehessen az unokája gyámja, ezért kezdeményezte a családba befogadó, gyámként történő kirendelését. Erre azért volt szükség, hogy a gyámügy ne vitesse gyermekotthonba az unokáját.
Csakhogy a gyámügy ehhez két feltétel együttes megléte esetén járul hozzá.
Unokája érdekében az elsőt megoldotta, gyakorlatilag saját lányát utcára téve. A második feltétel kevésbé lélektani, inkább bürokratikus okokból mutatkozott kemény diónak. Bement az önkormányzathoz és azt kérte Varga Attila alpolgármestertől, adjon igazolást arról, hogy a József Attila utcai bérleményben életvitelszerűen tartózkodik. (Nem azt kérte, hogy azt igazolják, jogszerűen lakik ott, hanem csak azt, hogy életvitelszerűen.) Ez elegendő lett volna ahhoz, hogy őt befogadó gyámként jelöljék ki.
Kispest önkormányzata azonban ilyen igazolást nem adott, így a gyermek állami gondoskodásba került. Onnan csak úgy tudta kihozni, hogy vidéken élő rokonokhoz fordult, és ők adtak befogadó nyilatkozatot számára; így lett állandó lakcíme, és végül így lehetett Irma a kisfiú gyámja. Az asszony később arról beszélt, hogy a tortúra miatt unokája komoly pszichés traumákat szenvedett el.
2022 augusztusában az önkormányzat vagyonkezelője részletfizetési megállapodást kötött arról, hogy ha a Viola utcai (már elévült) tartozást 24 hónap alatt egyenlő részletekben törleszti, akkor ebben a két évben maradhat az ingatlanban. Csakhogy e megállapodás megkötésével egyidejűleg lakáskiürítési pert is indított Irma ellen. Amikor ő ezt kifogásolta,
az önkormányzatnál arra biztatták, hogy fizesse ki egy összegben, és akkor nem lesz semmi baj.
Bár családi összefogással nagy nehezen kifizették egy összegben a megjelölt tartozást, a bíróság elrendelte a lakás kiürítését. Irma kérelmet nyújtott be a lakáskiürítés végrehajtásának megszüntetése iránt, de a bíróság ezt elutasította. 2023. augusztus 13-án a végrehajtó le is zárta a lakást, Irmát és az unokáját pedig utcára tette. Az önkormányzat saját rendeletére hivatkozva azt közölte, hogy lakás csak annak adható bérbe, aki ellen nincs folyamatban lakbér, külön szolgáltatások díjának megfizetése miatt bírósági vagy végrehajtási eljárás, illetve akinek (vagy a vele egy háztartásban élő személynek) a bérleti szerződését szerződésszegés, jogszabálysértő magatartás miatt az önkormányzat korábban nem mondta fel. Méltányosság gyakorlására ezen vonatkozásban nincs mód – húzták alá.
Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke kérdésére az önkormányzat a közösségi együttélés szabályainak megsértésével indokolta a kilakoltatást. A szomszédok azonban szolidaritási nyilatkozatot írtak alá, ami ezt nem támasztotta alá. Újabb tartozásokkal is előálltak, immár a József Attila utcai ingatlanra vonatkozóan, de a jogvédők számára a nullás közüzemi igazolások rendelkezésre álltak, semmilyen tartozás nem állt fenn semmire. Végül azt találták érvként, hogy Irma nem is kispesti. Ezt a vidéki rokonok befogadó nyilatkozatára alapozták, hisz – mint írtuk – unokáját csak azzal a vidéki állandólakcím-igazolással tudta kihozni az állami gondozásból. Akkor tudnak a továbbiakban az üggyel foglalkozni, ha Irma kispesti lakcímet szerez.
Ennek érdekében erején felüli munkákat is elvállalt, és Kispest egyik legnyomorúságosabb helyzetű utcájában, az Attila utcában egy lakást piaci alapon kibérelt, ezzel jogilag újra kispesti polgárrá vált. A Roma Parlament ügyvédje azt kérte az önkormányzattól, hogy Irma aktájába betekinthessen, és a lakással kapcsolatos jegyzőkönyvet is megnézhesse. E kérésre maga Gajda Péter, szocialista polgármester reagált, de érdemi válaszok helyett alaki hiányosságokra hivatkozott.
Irma nem tudja, mi van a József Attila utcai lakásával. Amint kiköltöztették a bérleményből, az önkormányzat azonnal lecserélte a kódot, és azóta egyszer sem nem tudott bejutni az ingatlanba, ami elmondása szerint azért baj, mert a végrehajtásban eljáró bíróság még ezt a címét ismerhette, azaz ide postázhatta az iratait is, de azokhoz nem fér hozzá.
Varga Attila alpolgármester viszont azt közölte Irma ügyvédjével, hogy ügyfele hiába ad be lakáskérelmet, pályázatának sikere teljesen esélytelen.
A szóban forgó bérlakás a kilakoltatás óta üresen áll, és ez így is marad amíg az ingatlanok hasznosítására vonatkozó műszaki állapotfelmérés zajlik. Az önkormányzat költségvetési hiány miatt a legtöbb bérlakásnál nem tudja biztosítani a rendeltetésszerű használatot (ennek kezelésére új lakáskoncepciót tervez).
Az Utcajogász Egyesület régóta sürget már törvénymódosításokat a lakhatási jogok területén. Egyrészt azt szeretnék elérni, legyen benne az alkotmányban, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó lakhatáshoz való jog, másrészt pedig azt, hogy a nemzeti vagyon részét képező lakóingatlanok esetén rögzítsék az elhelyezés nélküli lakáskiürítések tilalmát. Követeléseik egyelőre süket fülekre találtak.
Közvetlenül a júniusi önkormányzati választások előtt tüntetést is tartottak a Kispesti Önkormányzat épülete előtt. Ekkor Gajda Péter megígérte, ha elmennek, akkor a választás után leülhetnek tárgyalni. Erre a tárgyalásra azóta sem került sor, az önkormányzat most egy szeptember 16-i időpontot lebegtet. Kérdéses, hogy van e egyáltalán értelme. Ternyák alpolgármester ugyanis az Index kérdésére azt válaszolta, hogy a lakbérfizetési kötelezettség elmulasztása, illetve környezetét zavaró magatartása miatt az önkormányzat – a jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve – Irma lakásügyének rendezésében további segítséget nem tud nyújtani.
A demonstráció óta eltelt időben az egyetlen fejlemény annyi volt, hogy Irma megkapta a több százezer forintra rúgó, saját kilakoltatási költségének megfizetésére vonatkozó felhívást.
(Borítókép: Gajda Péter 2019. november 7-én. Fotó: Rostás Bianka / Index)