Százharmincöt új jogszabályt, köztük huszonöt törvényjavaslatot tervez elfogadni, illetve elfogadtatni a kormány az év végéig. Törvény készül az átszállás nélküli közlekedésről, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről, Magyarország kiberbiztonságáról és a digitális szolgáltatásról. A jogi személyek bírósági nyilvántartása helyett hatósági nyilvántartást vezetnének be, és pontosítanák a tanulmányi szabadsággal kapcsolatos szabályozást.
A kormány második félévi jogalkotási munkaterve 25 törvényjavaslatot, 65 kormányrendeletet és 45 miniszteri rendeletet tartalmaz. A 135 készülő jogszabályból néhány fontosabb törvényjavaslatot és kormányrendelet-tervezetet emeltünk ki.
Várhatóan októberben nyújtják be a személyszállítási szolgáltatások igénybevételének alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amellyel módosítják a 2012. évi XLI törvényt. Lázár János építési és közlekedési miniszter még augusztus közepén bejelentette, hogy egy ötpontos akcióterv keretében a közlekedést állampolgári alapjoggá nyilvánítanák, ami garantálná, hogy
minden magyar állampolgár napi rendszerességgel, átszállás nélkül utazhasson lakóhelye és a járásközpont, illetve a megyeszékhely között.
Konkrétan: a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor, a lakóhely és a megyeközpont között pedig napi kétszer.
Szintén októberre ígérik a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény benyújtását. A Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt szabályozás elsődleges célja uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése. 2023. január 16-án lépett hatályba ugyanis az az uniós irányelv, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2024. október 17-ig kell átültetniük a nemzeti jogukba. Az irányelv alapján hazánknak – kockázatértékelést követően – azonosítania kell azokat a kritikus szervezeteket, amelyek a társadalmi, a gazdasági, a közegészségügyi, a közbiztonsági vagy a környezeti funkciók fenntartásához elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. A szabályozás a következő ágazatokra terjed ki:
A jogalkotási munkaterv szerint a törvényjavaslat a jogharmonizáció mellett a közbiztonság és a rendvédelmi szervek működésének javítását célzó olyan jogszabályi módosításokat is tartalmaz majd, amelyek a polgárok biztonságának további erősítéséhez járulnak hozzá.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter októberben két olyan új törvényjavaslat beterjesztését tervezi, amely a jogi személyek nyilvántartását érinti.
Az első jogszabály a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény elvi alapjaira épül. A kormány
a bírósági helyett hatósági nyilvántartást vezetne be.
Ez a nagy terjedelmű szabályozás a cég- és civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok egységes nyilvántartásának és nyilvántartási eljárásának törvényi rendelkezéseit állapítaná meg.
A másik törvényjavaslat a jogi személyekkel kapcsolatos egyes, a bírósági nemperes jogkörben maradó törvényességi felügyelet, valamint egyes további nemperes eljárások (így különösen a végelszámolás) és peres eljárások (köztük a kizárási per) részletszabályait tartalmazná.
Októberben tervezi benyújtani Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslatot.
Ez a szabályozás – hasonlóan a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényhez – uniós jogharmonizációt szolgál. Az érintett uniós irányelv alapján minden tagállamnak nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell elfogadnia, amely létrehoz vagy kijelöl kiberbiztonságért felelős hatóságokat, illetve CSIRT-eket (Computer Security Incident Response Team, számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok).
Ugyancsak Rogán Antal felügyeli a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, amely a 2023-as törvény 2025. június 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódik. E szerint jövő nyártól digitális szolgáltatás nyújtására kötelezik azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek havonta átlagosan legalább ötvenezer számlát bocsátanak ki. Ide tartoznak:
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter terjeszti be ősszel a Munka törvénykönyvének módosítását célzó javaslatot, amely a tanulmányi szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket pontosítja. A törvénymódosítást a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezte, mert a jelenlegi szabályozás nem ad alanyi jogon járó lehetőséget a tanulmányi szabadságra.
A Munkástanácsok eredeti javaslata így szól:
A jogalkotási munkaterv szerint decemberig kormányrendeletben szabályozzák többek között:
(Borítókép: Kormányülés a Karmelita kolostorban 2024. július 7-én. Fotó: Orbán Viktor / Facebook)