Nem kellően tiszta és átlátható a kiválasztási eljárás a fővárosi cégek átalakításánál a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. A meglévő jelöltjeinek mielőbbi megszavazását erősen orientáló pályázatok kiírásával erőlteti a városvezetés. Kérdés, hogy a főpolgármester által elképzelt személyek megválasztását az októberben felálló új Fővárosi Közgyűlés erőterében is képes lesz-e keresztülvinni. Tipp: nem.
Egy átláthatóbb és takarékosabb vállalatvezetési működési struktúra megteremtésével indokolta közösségi oldalán Karácsony Gergely, hogy a főváros cégeinek vonatkozásában miért szüntetik meg az igazgatósági pozíciók kétharmadát és miért csökkentik a törvényi minimumra (azaz nagyjából 15 százalékkal) a felügyelőbizottsági helyek számát. A nyílt pályázatokról a főpolgármester a közgyűlésbe jutó új frakciókkal egyeztet, és ezt követően teszi meg a személyi javaslatokat. A HVG értesülése szerint nagyságrendileg mintegy 100 igazgatósági és felügyelőbizottsági helyet kell majd a pályáztatás lezárását követően feltölteni.
A karcsúsítás következtében a BKV-t és a BKK-t együttesen ötfős igazgatóság, a Fővárosi Vízműveket és a Fővárosi Csatornázási Műveket ugyancsak egy közös ötfős igazgatóság ellenőrzi majd. A harmadik kulcsfontosságú cég a Közmű Holding (BKM), ezt is ötfős igazgatóság kontrollálja. A BKV, a BKK és a BKM esetében az a közös, hogy a vezérigazgatók munkáltatója maga a Fővárosi Közgyűlés. (A többi fővárosi cégvezetőnek a főpolgármester.)
Karácsony Gergely azt írta, a jelenlegi cégvezetők, azaz Bolla Tibor, Walter Katalin és Mártha Imre munkájával (is) elégedett, ezért arra biztatja őket, hogy újra adják be pályázatukat, személyükről pedig az új összetételű közgyűlés dönt.
A BKK megerősítette, hogy a cég vezérigazgatója, Walter Katalin szeretné folytatni a munkáját, ezért beadta pályázatát. Walter korábban Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt. Vezérigazgatói pályázatának megszavazását azonban az új testületben nemcsak ez a bekötöttség, hanem az a korábbi szerencsétlen pulykás elszólása is nehezíti, amely miatt többen is lemondásra szólították fel. (A nyomás hatására ő ezt meg is tette, ám azt a főpolgármester nem fogadta el.) Lapunk úgy tudja, hogy Walter intenzív lobbizásba kezdett tisztsége megtartása érdekében, a múlt héten találkozott is a Tisza Párt egyik fővárosi képviselőjével, bár arról, hogy miről beszéltek, nincs információ. (A Tisza Párt kérdéseinkre nem adott érdemi információt.)
Mártha Imre és Bolla Tibor is az korábbi baloldali koalíció kinevezettje.
Márthát kifejezetten Gyurcsány Ferenc embereként tartják számon, mert az ő miniszterelnöksége idején lehetett az MVM állami óriásvállalat vezérigazgatója. Újraválasztását azonban luxuséletmódja is nehezíti. Bolla Tibornak sem kedvez, hogy nevét a tavaly szabadult Kocsis István, volt MVM- és BKV-vezér nevével hozzák sokan kapcsolatba.
Szakmai és politikai érdekeltek mindezzel összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a pályáztatás lebonyolítása meglehetősen sietősnek, az elbírálás pedig átláthatatlan folyamatnak tűnik.
Erős a gyanú, hogy a választók által kisebbségbe szorított, Budapestet eddig vezető gazdasági és politikai elit hatalomátmentési kísérletét látjuk itt, azzal a mázzal leöntve, mintha épp az ellenkezője történne
– írta Vitézy Dávid posztjában. Egy másik szakember pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az igazgatósági és felügyelőbizottsági tisztségviselők mandátuma most ősszel lejár, azaz mindenképp kellenek új megbízatások a törvényes működés biztosítása érdekében, addig a cégvezetők pályáztatása opcionális. A jelenlegi cégvezető visszahívására és új cégvezető kinevezésére a főpolgármester akkor tesz javaslatot, ha a pályázat alapján megbizonyosodik arról, hogy van jobb cégvezető a jelenleginél. Ez azt is jelentheti, hogy Karácsony Gergely egy személyben döntheti el, egyáltalán kiről egyeztet a frakciókkal. Bár megkerestük a fővárost, egyebek mellett a pályázatok értékelési szempontjai és folyamata felől érdeklődve, érdemi válaszokat nem kaptunk.
Az ügyvezetői vagy vezérigazgatói tisztségre pályázóknak a vállalatstratégiai javaslatban azt kell kifejteniük, hogy többletforrásigény nélkül ötéves időtávon a közszolgáltatásokat milyen intézkedésekkel tervezik hatékonyabban (magasabb színvonalon, de alacsonyabb költségszint mellett) nyújtani. Erről a szűkítő körülményről egy folyamatokra rálátó szakember azt mondta, hogy a cégfelügyelő aspiránsoktól a pályázati kiírás mindössze 20 nap alatt olyan hatékonysági tervet vár, amit csak az tud letenni az asztalra, aki hozzájut a belső adatokhoz.
Az igazgatóságok és felügyelőbizottságok összetétele az előbbiekkel szemben mindenképpen változik, mivel mandátumuk szeptember végén lejár, a csökkentett létszámú testületeket pedig az újonnan pályázókkal kell feltölteni. A kevesebb székre nagyobb a tülekedés, ráadásul a pályázati kiírás igencsak beszűkíti a tűzhöz közelebb állók javára a feltételeket.
Eddig az IG- és FB-helyeken pártdelegáltak ültek, s bár ezekért a „kifizetőhelyekért” sok kritikát kapott a városvezetés, azt nem lehetett mondani, hogy hozzá nem értők tevékenykedtek volna.
Most azonban pályázni kell, méghozzá az igazgatósági tagok esetében is már legalább hároméves vezetői gyakorlatot követelnek meg. A szakértő lapunknak azt mondta, ez legfeljebb az igazgatóság elnöknél lehetne indokolt. A 200 főnél többet foglalkoztató cégek felügyelőbizottságába ráadásul a szakszervezeteknek kell jelölniük egy tagot. A pályázati kiírásból azonban nem derül ki, hogy a munkavállalói delegáltakkal szemben milyen követelményeket támaszt a főváros.
Miközben tehát Budapest cégeinek tulajdonosi ellenőrző testületeiben a pályázat kiírója igazgatósági tagjainál minimum hároméves vezetői gyakorlatot ír elő (bár ennek mibenléte nincs pontosan körülhatárolva), igazolt hozzáértést azonban nem követel meg.
„Hogyan lehet így a tulajdonosi kontrollt gyakorolni?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, ez azt jelenti az igazgatóságokból egy, az adott szakterületen járatos, korábban például beosztott, közbeszerzésekkel foglalkozó jogtanácsos vagy egy kontroller eleve ki van zárva. Lapunknak azt mondták, nem kellően tiszta a kiválasztási eljárás, ezek a pályázati feltételek arra utalnak, hogy már a meglévő jelölteket segítsék a tisztségek elnyerésében.
Mivel a cégek ellenőrző testületeinek tagjairól a végső szót a rendkívül megosztott Fővárosi Közgyűlés hivatott kimondani, erősen kérdéses, hogy zöld utat kapnak-e az ismert, baloldalhoz közelebb álló pályázók.
(Borítókép: Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az új digitális jegyvásárlási és -érvényesítési rendszer teszteléséről tartott sajtóeseményen Budapesten, a Városháza parkban 2023. június 20-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)