Az Index Frontvonal című műsorának legfrissebb adásában állandó szakértőnkkel, Tarjányi Péterrel ezúttal arra kerestük a választ, vajon milyen biztonságpolitikai vonatkozásai vannak Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölti vitájának, milyen következményei lehetnek annak, hogy Irán ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak, továbbá felidéztük a New York-i felhőkarcolók elleni 23 évvel ezelőtti terrortámadást is.
„Kamala Harris egy bokszból vett példával élve egész egyszerűen kimozogta Donald Trump agresszív és lerohanó stílusát, és az egész vita alatt nyugodt volt, hiába féltették a demokrata politikai elemzők, akikben még élénken él Trump korábbi női kihívójának, Hillary Clintonnak az emléke, aki nem szerepelt valami fényesen ezekben a szituációkban” – foglalta össze Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában az elnökjelölti vita erőegyensúlyát.
Tarjányi Péter úgy véli, bár a politikai elemzők nagyon magabiztosnak tartják Donald Trumpot – főként kiszámíthatatlan stílusa miatt –, „a beszólós, kötözködős, a másiknak az érvelését megakasztó gondolatai” nem tudták kizökkenteni Kamala Harrist, aki olyan fontos témákkal riposztolt, mint az amerikai gazdaság fejlődésének kérdése, vagy hogy hogyan tud a 21. században és az elkövetkező években az Egyesült Államok hatalmi pozícióban maradni. A jelöltek vitáján ezáltal szóba került a Kína által okozott gazdasági feszültség, a belpolitikai konfliktusok, a migráció és az ukrajnai háború is.
A szakértő szerint Donald Trump rendkívül egyszerűen áll a vitás kérdésekhez, összhangban a republikánusok kampányának legfőbb üzenetével, vagyis hogy Donald Trump elnöksége alatt egyetlenegy háborút sem vívott az Egyesült Államok, tehát „Trump képes akár az egész világra ható válságot is kezelni”. Tarjányi Péter meglátása szerint a republikánusok azért tudnak erre alapozni, mert az elmúlt száz évben minden elnöknek volt valamiféle háborúja, míg Trumpnak nem, ráadásul utóbbi az izraeli konfliktusban is komoly egyezményeket hozott tető alá.
A héten azonban tovább bonyolódott az orosz–ukrán háború Irán tevőleges fellépésével.
Hogyan lenne az ő elnöksége alatt például békemegállapodás Oroszország és Ukrajna között, miközben a tömbösödésben Oroszország abszolút Teheránt támogatja, ez pedig a közel-keleti erőegyensúlyt nagyon komolyan megváltoztatja
– tette fel a kérdést a szakértő, aki úgy értékelte, a vitából a demokrata jelölt, Kamala Harris jött ki jobban, már csak azért is, mert mostantól nem hetven pluszos emberek vívják a küzdelmet.
Tarjányi Péter az ukrajnai háborút érintve beszélt arról, hogy az ukránoknak jelentős problémáik vannak a harctéren a tömeges dezertálások miatt, ami egyértelműen utal a 2022-ben még jellemző harctéri morális fölény hanyatlására, és szerinte ezzel egyelőre nem tud mit kezdeni a megtámadott ország. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy az orosz hadsereg lendületében, előrenyomulásában is megfigyelhető a visszaesés. Ugyanakkor várható, hogy az oroszok a hideg beállta előtt stabilizálják a frontvonalat. Fontos kérdésnek nevezte, hogy a következő hat-nyolc hétben, amikor az ukránok a sártengerrel küzdenek, mekkora területeket veszítenek, és mennyi lélegzetvételhez jutnak az oroszok csökkent intenzitású téli hadműveletei alatt. Tarjányi Péter kiemelte, fontos változásokat hozhat a szárazföldi hadműveletekben, hogy milyen engedményeket tesz az Egyesült Államok a nyugat-ukrajnai hadműveletek tekintetében, vagyis megkapja-e a hozzájárulást ahhoz, hogy 5-700 kilométeres távolságokban is precíziós csapásokat hajthasson végre orosz területekre és a Krímben.
A legutóbbi információk arról szólnak, hogy Irán ballisztikus rakétákkal támogatja az orosz haderőt, ez pedig Tarjányi Péter szerint azt jelenti, hogy az elkövetkező hetekben használják is a fegyverrendszereket, amitől joggal tartanak az ukránok. Szerinte Irán sok évtizede fekete öves abban, hogy hogyan kell szankciókat kikerülni, hogyan kell érzékeny technológiákhoz hozzájutni Nyugaton, és ezeket úgy eljuttatni a háborús térségekbe, hogy a Nyugat ebből ne vegyen észre semmit. Tarjányi Péter szerint a Nyugat most komplex biztonságpolitikai és hírszerzési válsággal néz szembe, ami napról napra egyre súlyosabb.
A 23 évvel ezeltőtti New-York-i terrortámadásról a szakértő elmondta, akkor átrajzolódott a világ biztonságpolitikai szempontból. Kiderült, az Amerikai Egyesült Államok és a Nyugat nem sebezhetetlen, végre lehet hajtani egy támadást ellenük úgy, hogy annak több ezer ember essen áldozatául. Az amerikai hírszerző ügynökségek adatbázisaiban fellelhető információk összefésülése is kudarcot vallott. Tarjányi Péter úgy véli, kísérteties a hasonlóság a 2015-ös, 2016-os európai terrortámadásokkal is. Az látszódik, hogy az elmúlt 23 évben azok az erők, amelyek a Nyugat ellenében lépni akartak – gazdasági, ideológiai szempontból – összeszerveződtek egy oldalra.
Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak: