„Örömmel jelentem be, hogy az XY Worldwide társalapítója és vezérigazgatója lettem. Az XY Worldwide egy új nonprofit szervezet, amely úttörő megoldásokat keres az összeomló globális születésszámra” – jelentette be hétfőn Novák Katalin, aki februárban mondott le a köztársasági elnöki pozícióról a kegyelmi ügy kirobbanása után.

A volt államfő már államtitkárként, valamint miniszterként is családpolitikával és demográfiai kérdésekkel foglalkozott. Az XY Worldwide vezérigazgatójaként azóta Dél-Koreában meg is volt az első nyilvános szereplése.

Valaki visszavonult, más aktív véleményformáló maradt

Ha 1989-től vizsgáljuk a történelmet, az első köztársasági elnök – bár csak ideiglenes megbízottként – Szűrös Mátyás volt, aki 1990. május 1-ig töltötte be a pozíciót. Szűrös Mátyás ezt követően MSZP-s országgyűlési képviselő lett, kétszer egyéni választókerületből, egyszer listáról szerzett mandátumot. Az MSZP-ből 2002-ben lépett ki, de ez nem jelentette a közéleti pálya feladását: az Új Baloldal színeiben volt miniszterelnök-jelölt, később csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz, majd 2006-ban Kistarcsán célozta meg a polgármesteri széket, sikertelenül.

Göncz Árpád – aki két cikluson át, tíz évig volt államfő –, mandátumának lejárta után visszavonult a közélettől. A korábbi köztársasági elnök több elismerést kapott, tizennyolc európai, nyolc dél-amerikai, két ázsiai és egy afrikai országban is kitüntették, miközben több egyetem díszdoktori tisztségét is megkapta. Irodalmi munkássága sem merült feledésbe, 2002-től a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke volt.

Mádl Ferenc 2000–2005 között volt államfő, 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy ciklust, és visszavonult a közélettől.

Sólyom László 2005–2010 között látta el a köztársasági elnöki feladatokat. A jogtudós, aki államfői ciklusa előtt az Alkotmánybíróság elnöke is volt, mandátumának lejárta után is aktív véleményformáló volt a közéletben. Emlékezetes, hogy államfőként a szlovák kormány nem engedte, hogy részt vegyen a komáromi Szent István-szobor avatásán, Sólyom László viszont magánemberként átsétált a hídon, és közölte: „Ahogy megígértem, visszajöttem.” A volt államfő később cikkekben és interjúkban is kifejtette véleményét közéleti/jogi kérdésekről, többek között kritizálta a Fidesz-kormány Alkotmánybíróságot érintő lépéseit, ahogy a paksi bővítést és a lex CEU-t is.

A plágiumügybe belebukott Schmitt Pál két évig volt köztársasági elnök. Lemondása után folytatta sporttisztviselői pályafutását: 2013 májusában újra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljes jogú tagjává vált, később a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott testület elnöke lett.

„Semmi rendkívüli”

Schmitt Pál lemondását követően Kövér László házelnökként ideiglenesen ellátta az államfői feladatot, majd a parlament Áder Jánost választotta köztársasági elnöknek, aki tíz évig töltötte be a pozíciót. Áder János azóta is aktív környezetvédelmi, természetvédelmi ügyekben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítójaként, kuratóriumi elnökeként.

Semmi rendkívüli. Van két alapítvány, amelyeknek intézni kell az ügyeit. A Regőczi Alapítványnál a finanszírozást kell évről évre megoldani, a napi ügyeket a feleségem intézi. A Kék Bolygó Alapítvány folyamatosan fejlődik. Az öt évvel ezelőtti alapítványra már nem igazán lehet ráismerni, egészen más a szervezettségét, személyi összetételét, tevékenységi körét tekintve. A kuratóriumi elnökség folyamatos munkát ad, ahogy a programok szervezése is. Ilyen többek között a Fenntarthatósági Témahét, a gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál, most szeptember végén pedig a Planet Budapest Fenntarthatósági Expó, amit 2021 után másodszor rendezünk meg. Ezen kívül járom az országot, eddig több mint hetven előadást tartottam gimnáziumokban, egyetemeken

– fogalmazott Áder János 2023-ban arra a kérdésünkre, hogy milyenek egy volt köztársasági elnök napjai.

(Borítókép: Novák Katalin 2023. augusztus 19-én. Fotó: Stephen Pond / Getty Images / World Athletics)