14 év alatt mindössze kilenc alkalommal ment át ellenzéki törvényjavaslat, pedig dolgoztak serényen a nem kormányon lévő honatyák és honanyák is, több mint 1600 beadványuk volt a szűk másfél évtized alatt. Ez sem volt elég ugyanakkor, hogy sikerrel vegyék az akadályokat. Az első kétharmad óta viszont meglepő módon voltak elkaszált kormányzati beadványok is.
Az ingyenes készpénzfelvételi limit emeléséről adott be még szeptember elején egy törvényjavaslatot az MSZP-s Vajda Zoltán az Országgyűlésnek. Az ügynek hétfői cikkünkben jártunk utána, de már ebben jeleztük, hogy a javaslatnak vajmi kevés esélye van arra, hogy átmenjen a törvényhozáson. Ezt pedig statisztikai adatokkal is alá lehet támasztani.
Mint hétfőn írtuk: 2010 óta, azaz a kormányváltás óta ugyanis alig egytucatnyi ellenzéki beadványt támogatott a kormány. Emlékezetes volt 2021-ben például Szabó Tímea párbeszédes politikus javaslata, mely szerint már lehet népszavazást tartani országos választással egybekötve. Ezt támogatta a kormány. De az is érdekes helyzet volt, amikor tavaly decemberben a Mi Hazánk – fővárosi listás szavazatok visszaállításáról szóló – javaslatát úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy maga az ellenzéki párt végül tartózkodott, a kormánypárti képviselők viszont megszavazták azt.
Nos, cikkünk megjelenése után, több olvasói visszajelzés hatására úgy döntöttünk, alaposabban górcső alá vesszük, hogy milyen esélyekkel mennek át az ellenzéki törvényjavaslatok a parlamenten. Nos, az eredmény az, hogy szinte semekkorával. Ugyanis még az egytucatnyit is túlbecsültük.
A parlament.hu oldalon megtalálható összehasonlító statisztikai adatok halmazából ugyanis kiderült, hogy 2010 májusa és 2024 júniusa között – tehát a Fidesz–KDNP első kétharmados győzelme óta – mindösszesen kilenc alkalommal ment át ellenzéki kezdeményezésű törvény a T. Házon. Pedig gyártották szép számmal a beadványokat a DK-s, Mi Hazánk-os, jobbikos, LMP-s, párbeszédes, MSZP-s, momentumos képviselők, de a függetlenek is, mégsem jártak sikerrel.
Ellenzéki képviselők ugyanis összesen ezalatt a 14 év alatt 1649 darab törvényjavaslatot nyújtottak be. Statisztikailag tehát a nullához közelít az eredményességük, a kormányzati kétharmad gyakorlatilag az összes ötletüket elkaszálja. Mindössze a beadványaik 0,54 százaléka ment keresztül és lett belőle törvény. Mint fentebb írtuk, ezek is jórészt olyan törvények voltak, amelyekhez a kormánynak is fűződött érdeke.
Az ellenzéki beadványok semmibevétele természetesen nem csak 2010 óta hagyomány, hanem gyakorlatilag a rendszerváltozás óta állandó töréspont. A korábbi baloldali kormányok is hasonló arányban támogattak fideszes ellenzéki törvényjavaslatokat 2010 előtt.
Picit jobban áll statisztikában az a néhány, rendkívül elhanyagolható számú törvényjavaslat, amelyet közösen jegyeztek kormánypárti és ellenzéki képviselők. Ilyenből a 14 év alatt csak hat darab volt, utoljára 2017-ben próbálkoztak a képviselők így törvényt alkotni, akkor viszont elutasította az Országgyűlés. A közös kezdeményezésekből inkább azok mentek át, amelyeknél nemzetiségi képviselő is ott volt a beadványt jegyzők között.
A statisztikai adatokból még a bizottságok által benyújtott javaslatokat és a kormány, valamint a kormánypárti képviselők által jegyzett beadványokat listáztuk. Ez utóbbiakat közösen. A bizottságok kevésszer éltek a lehetőséggel, 14 év alatt mindössze 70 alkalommal, amelyekből 60-szor sikerrel is jártak.
A kormány és a kormánypárti képviselők összesen 2443 törvényjavaslatot nyújtottak be, ezek közül 2341 ment át, azaz több mint százat saját részéről is vagy nem szavazott meg, vagy már szavazás előtt elkaszált a Fidesz és a KDNP, vagy maga a kormányzat. Arányaiban tehát 96 százalékos eredményességgel dolgozott a kormányzati törvénygyár.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)