Orbán Viktor a rögtönzött kötcsei sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az uniós kérdések egyszerre nemzetköziek, továbbá hazaiak is, így a kettőt nem választaná szét. A kormányfő sajtóinformációk szerint a zárt körben elhangzott beszédében kijelentette, hogy megváltozott a belpolitikai tér. Elemzőt kérdeztünk arról, hogy a miniszterelnök a jövőben nagyobb hangsúlyt fektethet-e a belpolitikára.
Orbán Viktor a kötcsei piknik bejáratánál tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján többek között arról beszélt, a legfontosabb belpolitikai kérdés, hogy a magyar gazdaságnak sikerül-e alkalmazkodnia a megváltozott világgazdasághoz.
Európai uniós tagok vagyunk, az uniós kérdések egyszerre nemzetköziek, de hazaiak is, nem választanám el ezeket
– húzta alá a miniszterelnök.
Sajtóinformációk szerint a kormányfő kötcsei beszédében kijelentette, hogy megváltozott a belpolitikai tér, eddig lehetett azt mondani, hogy a múlt ne térjen vissza, 2026-ra viszont már az lesz a kérdés, hogy ki milyen jövőt ígér, a jövők versenyét kell megnyerni.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy a kötcsei beszéd és az azt megelőző rögtönzött sajtótájékoztató is jelezte: „a miniszterelnök ugyan nem akarja feladni a külpolitikával való hangsúlyos foglalkozást, ám a jövőben többet foglalkozik a belpolitikával. Nem véletlenül hangsúlyozta beszédében – amelyről részleteket ő maga hozott nyilvánosságra utólag – a magyar gazdaságot és a GDP-növekedés fontosságát. A kormányfő reményei szerint a gazdasági növekedés jobbá teheti az emberek életét, és bár ezt szó szerint nem mondta, de többet lehet akkor választási osztogatásra – például a családi adókedvezmény növelésére – fordítani”.
Muszáj többet foglalkozni a belpolitikával, mert a Tisza Párt támogatottsága nőttön-nő, Magyar Péter számít a NER eddigi legveszélyesebb ellenfelének, vagyis határozottan fel kell venni ellene a harcot. Ezt a küzdelmet azonban a kormányfő nem egyedül kívánja megvívni, elvárja az illetékes kormánypolitikusok, a KESMA-médiabirodalom, a kormánypárti influenszerek aktív közreműködését, és azt, hogy az eddigieknél hatásosabban, hitelesebben küzdjenek meg a Magyar Péter-jelenséggel
– vélekedett az elemző.
Orbán Viktor a jövő megnyeréséről is beszélt Kötcsén. Nagy Attila Tibor szerint ez nem áll éles ellentétben Orbán Viktor és a Fidesz eddigi kommunikációjával, „hiszen a »múlt erőivel« (Gyurcsányékkal) való küzdelem mellett nagyon is sokat foglalkoztak Magyarország és az EU jövőjével. A miniszterelnök többször is felhívta a figyelmet azokra a hosszabb távú következményekre, amelyek a Nyugatra leselkednek a beáramló muszlim tömegek miatt. Ha ritkán is, de beszél a kormányfő és a magyar kormányzati hatalom a versenyképességről, a mesterséges intelligenciáról, ezek a jelenre és a jövőre vonatkozó témák.”
Nagy Attila Tibor azzal folytatta, hogy „a nacionalista/hazafias beállítottságú pártokra, így a Fideszre is igaz, hogy a múlt értelmezése fontos szerepet kap és a múlt összekapcsolódik a jelennel és a jövővel. Erre jó példa a kormányfő 2020-as sátoraljaújhelyi beszéde: »Igen, mi vagyunk azok, akik megfordítják Magyarország sorsát. Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük«. Vagyis Trianon mint a múlt szomorú darabkája jelenik meg. A jelen – a Fidesz kormányzásának ideje – már biztatóbb vonulatot kap, a jövő, »az ötödik trianoni nemzedék« pedig megvívja a »döntő csatát«, jelentsen ez bármit is.”
Vagyis a múlt-jelen-jövő hármasa megfigyelhető Orbán Viktor kommunikációjában, azok egymásra épülnek
– összegzett az elemző.
Korábbi cikkünkben Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, a Megafon aktivistáját kérdeztük Orbán Viktor kötcsei kijelentéseiről.
(Borítókép: Orbán Viktor Kötcsén 2024. szeptember 7-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)