Elitgimnáziumok tanulói is komoly szexuális bűncselekményeket követnek el Magyarországon. A legtöbb esetben a bullying, a megfélemlítés motiválja a tinédzsereket – hívták fel a figyelmet ifjúságvédelmi szakemberek a Dorkász Alapítvány budapesti konferenciáján. Többen az Indexnek úgy nyilatkoztak, hogy komolyan kell venni azokat az eseteket, amikor egy-egy tizenéves terrorizmus miatt kerül javítóintézetbe.
„A magyar javítóintézetekbe nem olyan gyerekek kerülnek, akik csokit loptak a Tescoban. Sokszor súlyos dolgokat követtek el, a lopástól az életellenes bűncselekményekig” – nyilatkozta az Indexnek Juhász Péter Pál, a Budapesti Javítóintézet igazgatója. A Jószolgálat-díjjal kitüntetett ifjúságvédelmi szakember elárulta:
volt olyan időszak, amikor a Szőlő utcai javítóintézet lakóinak 12 százaléka gyilkosság vagy halált okozó testi sértés miatt került be.
A magyar javítóintézetekben olyan 12 és 21 év közötti fiatalok vannak, akik 18 éves koruk előtt valamilyen bűncselekményt követtek el, de még tettükért nem zárhatóak börtönbe.
Az elmúlt 5-6 évben szexuális bűncselekmények elkövetése miatt egyre több tinédzser került javítóintézetbe. Az ifjúságvédelmi szakemberek szerint a jelenség részletesebb elemzést igényelne és ezeket a tizenéveseket külön csoportokban kellene kezelni.
A jelenség mögött a legtöbb esetben a bullying, a megfélemlítés motívuma húzódik. A szexuális erőszak egyre többször a megalázásról és gyötrésről szól
– figyelmeztetett a szakember, aki hozzátette: egyre többször találkozik elitgimnáziumok tanulóival, aki egy buliban alkohollal vagy kábítószerrel elkábítottak és megerőszakoltak lányokat. Az igazgató találkozott olyan, jó családi háttérrel rendelkező gimnazista lánnyal is, aki, hogy megvehesse a legújabb félmilliós telefont, prostituálta magát.
Új jelenség: a terrorizmus. Intézetünkben jelenleg 3 olyan fiatal van, akik rossz közösségekbe keveredtek a világhálón. Fontos hangsúlyozni, hogy ők nemcsak olvasgattak és érdeklődtek a terrorizmus iránt, hanem aktív előkészületeket is tettek. A bíróság nem véletlenül döntött úgy, hogy javítóintézetbe küldi őket
– mondta el Juhász Péter Pál. Hozzátette: ugyancsak új jelenség az „elektronikus fizetőeszközzel elkövetett csalás”. A szakember szerint itt nem feltétlenül unatkozó, újgazdag családokból származó tinikre kell gondolni. A Budapesti Javítóintézetbe például nemrég hoztak be egy értelmi fogyatékos fiút, aki fehérgalléros online csalásokat követett el.
Az ökumenikus Dorkász Alapítvány a Debreceni és a Budapesti Javítóintézetben folytat missziós szolgálatot. A felekezetközi segélyszervezet évente mintegy kétszáz-kétszázhúsz fiatallal kerül kapcsolatba. A szakemberek, lelkészek és önkéntesek csoportos foglalkozásokat és beszélgetéseket szerveznek a javítóintézetbe került tinédzserekkel.
A fiúk 90 százaléka roma családból származik. Nekünk kell normalitást tanítanunk nekik, úgy, hogy a saját nyelvüket, értékeiket és kultúrájukat vesszük figyelembe
– mondta el az Indexnek Kiss Ábel Lukács, az alapítvány ügyvezetője. „Az értelmiségi blablát ezek a fiatalok nem értik – tette hozzá a pedagógus végzettségű misszióvezető – sokkal inkább a hangszerekkel, az élményekkel és az érzelmekkel megfogalmazott üzenetekre vevők”.
A művészetterápia számos pozitív hatással lehet a fiatalokra. Ezek a terápiás módszerek különösen hatékonyak, mert nem verbális formában kínálnak kifejezési lehetőséget, ami sok esetben könnyebbé és biztonságosabbá teszi az érzelmek és élmények feldolgozását.
Az ügyvezető tapasztalatai szerint a középosztálybeli értelmiségiek el sem tudják képzelni, hogy ma Magyarországon egyes gyerekeknek, illetve tinédzsereknek milyen sanyarú sors jutott.
A szakirodalom komplex traumának hívja ezt. A családokban a gyerekek az elhanyagolást, a létbizonytalanságot, a félelmet és az erőszakot tapasztalják meg. A javítóintézetek lakói egyszerre bűnelkövetők és áldozatok is
– fejtette ki az ifjúságvédelmi szakember.
Az alapítvány névadója egy zsidó-keresztény hölgy, Dorkász, akit – az Apostolok Cselekedeteinek beszámolója szerint – Péter apostol a halálból támasztott fel. Az első században élt nő nagyon népszerű volt szép textilmunkái, valamint a szegények felé gyakorolt jó cselekedetei miatt.
Keleti Gábor, a budapesti misszió területi vezetője az Indexnek elmondta: a 21. században olyan korban élünk, hogy nagyon sok fiatal csupán egy hajszálnyira van a börtöntől. A rossz családi háttér vagy baráti kör tévútra vihetik a tizenéveseket.
„A 12 és 18 év közötti fiatalok sokszor garázdaság, betörés, szexuális vagy életellenes bűncselekményeket követtek el. Budapesten évente 120-130 fiatallal kerülünk kapcsolatba, míg Debrecenben körülbelül 100 tinédzserrel találkozunk hetente a javítóintézetben” – közölte Keleti Gábor, hozzátéve, hogy a debreceni misszió mellett tavaly júniusban indult be Budapesten is a börtönviselt kiskorúak lelki gondozása. Egy öt fős team heti egy alkalommal hitéleti oktatást és egy „csendes szoba” foglalkozást tart a tinédzsereknek.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)