A rendkívüli árvíz a fővárosi csatornahálózatra is komoly hatással van. Ahhoz, hogy rajta keresztül ne törjön a fel az utcákban a Duna vize, a zsilipeket zárni kell. A hordalék azonban ezt több helyen is akadályozta. Ilyenkor kell a búvár.
Eddig három helyszínen is merülnie kellett az ipari búvárnak a Duna áradása miatt. Erről beszélt az Indexnek Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs vezetője. A fővárosi csapadékelvezető csatornahálózat több ponton is a Dunába torkollik. Árvíz idején viszont a megemelkedett vízszint következtében a folyam vize visszaáramlana a csatornahálózatba, és a város különböző pontjain feltörne a lefolyókból; ennek kivédésére a kifolyókat le le kellene zárni. Erre a technikai lehetőség meg is van, ám ennek előfeltétele, hogy a hordaléktól és uszadéktól a zsiliprendszereket megtisztítsák, biztosítva a megfelelő záródásukat.
Erre a búvár segítségével a pesti oldalon az Árpád út – Váci út kereszteződésében lévő vészkiömlőnél, a budai oldalon pedig a Kacsa utcánál került sor. A harmadik helyszínen azért kellett merülnie, mert az FCSM pünkösdfürdői átemelő telepénél egy már lezárt zsilipnél szivárgást észleltek. Itt a búvár eltávolította a zsilipfedél alá beszorult hordalékot.
Az Árpád úti 8 méter mély csatornanyílásban gyakorlatilag teljes sötétségben kellett a búvárnak a 3 méteres vízoszlop alján kézzel kitapogatnia és kitisztítania a zsilipet.
A beöltözés és a biztonságos merülés előkészítése több időbe tellett, mint maga a tisztítás. Amint az a videón is látható, a búvár biztonsági kötele hármas fonatból áll. A csörlőzsinór mellett fut a légzést biztosító cső, illetve a kommunikációt lehetővé tevő kábelkapcsolat is.
A Fővárosi Csatornázási Művek idén augusztus végén kötött a PASA Speciál Kft.-vel szerződést arra, hogy a cég az üzemeltetésében lévő ár- és belvízvédelmi, hálózati, átemelő telepi létesítményeken az árvízmentes időszakban beszállási engedélyköteles légzésvédelmet, illetve speciális iparibúvár-tevékenységet igénylő rendszeres ellenőrzési, tisztítási, karbantartási feladatokat, és eseti megrendelés alapján az üzemzavar-elhárítási, javítási munkákat elvégezze.
A szerződésben az árvízi helyzetre vonatkozó részleteket is rögzítették.
Ezek szerint árvíz esetén a vállalkozó iparibúvár-technológiával rendelkezésre áll, bejelentés esetén 2 órán belül a helyszínen megjelenik a szükséges eszközökkel és felszerelésekkel együtt, és a feladat elvégzését a helyszínen azonnal megkezdi.
A rendkívüli árvízi helyzet az elkövetkezendő napokban további búvármerüléseket tehet szükségessé.
A Fővárosi Csatornázási Művek 400 dolgozója, az irányításuk alatt működő alvállalkozók és a katasztrófavédelem által kiképzett önkéntesek (további 600 fő) segítségével folynak nagy erőkkel Budapesten a védvonali zárások. A Királyok útján tegnap indult az árvízi kapuk zárása, összesen 43 átjárót (ún. kulisszát) zárnak le munkatársaik. Ma megkezdődött a védvonal agyagos megerősítése is, kb. 1700 méter hosszon, 6 ezer köbméter agyag felhasználásával 90 fő és 18 célgép segítségével építik meg az ideiglenes gátat.
A Margitszigeten tegnap óta éjjel-nappal építik homokzsákokból a mobilgátat. Az ideiglenes gát építését a sziget mélyebb pontjától, a déli csücskétől indulva kezdték meg. A fővárosi szennyvízelvezetés és -tisztítás – az árvízi üzemmód mellett is – folyamatos és zavartalan. Ahol szükséges a Fővárosi Csatornázási Művek mobil szivattyúkkal emeli át és vezeti el a keletkező szennyvizeket. Idáig 30 helyen kellett szivattyúkat bevetni.