Csehország, Lengyelország és Románia után Magyarország árterületein is napokon belül tetőznek a folyók. Az előrejelzések szerint elsőként a Szigetköznél, végül Budapesten emelkedik veszélyes szint közelébe a vízállás. A helyzet kezelésére a kormány operatív törzs felállítását rendelte el, és több mint 12 ezer embert mozgósított a védekezésre. Az Index biztosítási szakembereket kérdezett arról, milyen mértékű károkra számítanak, valamint hogy mire érdemes figyelniük azoknak, akik árterületen vagy annak közelében élnek, és van lakásbiztosításuk.
Elérte Európát a Boris ciklon, ami hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. A víz több országban, köztük Csehországban, Lengyelországban és Romániában is autópályákat, településeket, komplett városokat öntött el. De magas fokú árvízkészültség alakult ki a Dunán és a mellékfolyóin is. Magyarországon a Duna, a Lajta, a Rába és a Répce folyók vízgyűjtő területein készülnek veszélyes vízszintre.
Az előrejelzések alapján Szigetköznél szerdán, Komáromnál csütörtökön és pénteken, Budapesten a hétvégén tetőzhet a folyó.
Orbán Viktor miniszterelnök a helyzet kezelésére operatív törzs felállítását rendelte el, amelynek szakmai hátterét a Vízügyi Főigazgatóság és a katasztrófavédelem adja. Pintér Sándor belügyminiszter pedig hétfőn arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat, a rendőrség és a honvédség 12 ezer fővel áll a lakosság rendelkezésére a kritikus időszakban.
Hogyan védekezhet a lakosság az árvíz ellen? Mire érdemes figyelni, ha ingatlanbiztosítást kötöttünk? Mi a helyzet az árterületen élőkkel? Erről beszélgettünk Németh Péterrel, a CLB független biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatójával és Tassi Miklós biztosítási szakemberrel.
„Öt-tíz évvel ezelőtt természeti katasztrófa esetén átlagosan 130–150 ezer forintnyi kár keletkezett az ingatlanokban. Az elmúlt két-három évben tapasztalt szélsőséges időjárás miatt viszont jelentősen megnőtt ez az összeg. Mostanra a kárbejelentések nagy része 300 ezer forint fölött van, így a következő napokban 250–300 ezer forint közé tenném a károk átlagértékét” – fogalmazott az Indexnek Németh Péter arra a kérdésre, milyen mértékű károkra számítanak a biztosítók az árvízhelyzet következtében.
A cégek úgy vizionálják, országosan több mint 10 milliárd forint kárt okozhat az extrém időjárás, míg az éves kárbejelentések összegét 50-60, rosszabb forgatókönyvek szerint 100 milliárd forintra teszik. Összehasonlításként: a 2013-as árvíz okozta károkat csak Budapesten 3,25 milliárd forintra becsülték, amelyből 1,73 milliárd volt a védekezés és 1,52 milliárd a helyreállítás költsége.
Németh Pétert arról is kérdeztük, mire kell odafigyelnünk, hogy kár esetén mindenképpen fizessen a biztosító. Mint mondta, a biztosítási törvény elvárja a biztosítottól, hogy minden szükséges óvintézkedést megtegyen az ingatlanja védelmében.
Vagyis ha betörés ellen van biztosítva a lakásunk, attól még be kell zárnunk az ajtót. Ha ez nem történik meg, a biztosító túlzott gondatlanság miatt nem fogja fedezni az így keletkezett károkat
– magyarázta, majd aláhúzta: ugyanez igaz a vihar- és árvízkárokra is. „A biztosított ingatlannak megfelelő technikai és szerkezeti állapotban kell lennie. A tető nem lehet elöregedett, nem lehet elhanyagolt, és minden nyílászárónak zárva kell lennie. Ahol homokzsákos árvízvédelmet írnak elő, arról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Összességében a lakosság feladata az, hogy a saját keretein belül mindent megtegyen azért, hogy megvédje a házát” – fűzte hozzá.
A kormány márciusi nagy kampányának hatására tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal, ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel, ez ugyanis Németh Péter szerint a szerződések minőségétől és tartalmától is függ. „Vagyis attól, ki mennyire pontosan állította be az ingatlanja, a benne lévő ingóságai és egyéb vagyontárgyai értékét.” Az igazgató ezért felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes évente ellenőrizni a lakásbiztosítási szerződéseket, azok ugyanis, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.
Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását, amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani
– emlékeztetett. „A biztosítók felügyeleti szerveként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is garantálja, hogy a cégek érezzék magukon a regulát.” Az MNB néhány évvel ezelőtt ingyenes panaszvonalat indított a lakosság számára, ahol mindenki, aki elégedetlen a biztosítója szolgáltatásával, panasszal élhet. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a felügyeleti szerv a bejelentés alapján fizetésre is kötelezheti a biztosítócéget.
Lapunk egy másik biztosítási szakembert is keresett az ügyben. Tassi Miklóstól arról érdeklődtünk, milyen tanácsokkal látná el azokat, akik árterületen vagy annak közelében élnek. Mint mondta, „mára szerencsére sokkal tudatosabb a lakosság, mint évekkel ezelőtt, ami abból is látszik, hogy nem robbantak fel a biztosítócégek ügyfélszolgálatai az árvíz hírére”.
Az árvíz egyébként is egy olyan természeti katasztrófának számít, amire általában 15–30 napos várakozási időt szabnak ki, ezért nem szerencsés az utolsó pillanatban szerződést kötni. A legjobb, ha időben biztosítjuk az ingatlanunkat, és a benne lévő ingóságainkkal kapcsolatban is körültekintően járunk el
– tette hozzá, majd kiemelte, az ügyfelek elsődleges feladata ebben az esetben a kármegelőzés vagy kárenyhítés. „Tehát ha valakinél pince vagy alagsor van, az ne a talajszinten tárolja az ingóságait, hanem legalább húsz centiméterrel fölötte, és ha ennél is magasabbra emelkedne a vízszint, akkor ehhez mérten helyezze el a vagyontárgyait.” Azokat az ingatlanokat pedig, amelyeket nem mindennap használnak a tulajdonosok, az ár levonultával azonnal ellenőrizzék – hangsúlyozta.
Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon. Időjárás-előrejelzésünket a https://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.
(Borítókép: Árvízvédelem Leányfalun 2024. szeptember 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)