Mikor kell elrendelni árvízvédekezési készültséget?

A jogszabály szerint a készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható. Fontos hozzátenni, jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és még jelentős áradás várható, vagy ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, esetleg töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – az Operatív Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetve a készültség elrendelésének oka megszűnt.

Mit jelent ez a Magyar Honvédség számára?

A Magyar Honvédség (MH) keretein belül az „árvízhelyzeti készültség” egy felkészülési folyamatban való magasabb szintre lépést jelent. Vagyis azt, hogy aktivizálják az MH által működtetett Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR) vezetési elemei, valamint a katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésre előre kijelölt munkacsoportokat.

Ez a vezetési elemeknél a folyamatos ügyeleti szolgálatra való áttérést, a munkacsoportoknál az eszközök működőképességének ellenőrzését, azok feladatra való felkészítését, a szükséges eszközökkel való esetleges málházását, a személyi állomány felkészítését, esetleges laktanyán belüli vagy kívüli készenlétbe helyezését jelenti, hogy minél előbb elindulhassanak, ha szükséges. 

Ki milyen intézkedéseket vezethet be? Kinek mi a jogköre? Mettől meddig terjed a jogköre a kormánynak és az önkormányzatoknak?

Az árvízvédelemmel kapcsolatos kormányzati és önkormányzati jogköröket, feladat- és hatásköröket a vízgazdálkodási törvény szabályozza. Az önkormányzati védvonalakon az önkormányzatok szervezik a védekezést, az állami védvonalakon az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védművek létesítése és a helyi védekezés ellátása.

Az önkormányzatok árvízvédelmi munkáját a kormány által létrehívott operatív törzs segíti, amelynek a szakmai hátterét az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a szervezést-irányítást a katasztrófavédelem biztosítja. Az operatív törzsben részt vesz a Magyar Honvédség, amely 12 ezer fővel és technikai eszközökkel áll rendelkezésre.

A rendőrség a javak biztosításában, a rend fenntartásában, illetve a vízügyi rendőrség hajókkal a védekezésben is részt vesz. Az Országos Mentőszolgálat kiemelt szolgálatot biztosít az érintett területeken, és a területileg illetékes kórházak is felkészülnek vérellátással és műtőkapacitással, amiért pedig az országos kórház-főigazgató felel.

Tehát több operatív törzs van?

Erre nehéz válaszolni. A közbeszéd jellemzően ilyenkor a kormányzati operatív törzsre gondol, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli esetekben bejelentkezik. Ugyanakkor a vízügy operatív törzse hivatalosan az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), ennek semmi köze az előbbihez, ami inkább több terület munkáját fogja össze. Az OMIT akkor lép működésbe, ha egy vagy annál több vízügyi igazgatóságnak a munkáját kell koordinálni.

2010-ben a Sajón lezajlott árvíz jó példa: bár a rendkívüli helyzet egyetlenegy régiót érintett, az OMIT működésbe lépett, mert az egész országból kellett szakembereket vezényelni. A mostani árhullám több területet és így az egész szervezetet érinti. Tehát nem is volt kérdés, hogy pénteken reggel 8-kor munkához láttak. Itt koordinálják ténylegesen az egész védekezési munkát. 

A Honvédelmi Minisztérium ezt azzal egészítette ki, hogy az „operatív törzs” egy gyűjtőfogalom, olyan szakmai szervezet, amely ideiglenesen alakul meg az adott válsághelyzet kezelésére és irányító vagy koordinációs jelleggel működik. A honvédelmi ágazaton belül több szinten is működik operatív törzs funkciójú ideiglenes szervezet, így az árvízvédelmi feladatokban való MH-közreműködés keretében is.

A Magyar Honvédség fő funkciója az árvízi védekezésben közreműködő katonák irányítása. MInisztériumi szinten pedig az országos illetékességű szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás a feladata és hídszerepet tölt be a honvédelmi ágazaton kívüli „szereplők” és az MH között.

Ki és mikor határoz a katonaság és a honvédségi eszközök bevonásáról? Ki dönti el, hogy hova mennyi katonát küldenek?

A  honvédségi erőket katasztrófavédelmi okokból a katasztrófa típusa szerinti országos illetékességű irányító szerv, illetve a védelmi és biztonsági igazgatás területi szerve [Területi Védelmi Bizottság (TVB)] igényelheti a honvédségi közreműködést.

Ha megalapozott a kérés, a Katasztrófavédelmi törvény alapján a honvédségnek közreműködési kötelezettsége van. Ezáltal a Honvédségi erők kirendeléséről (legfeljebb 200 fő, maximum 21 napra) a Honvéd Vezérkar Főnöke dönt, ettől nagyobb létszám esetén a honvédelmi miniszter, aki 3000 fő honvédségi közreműködő elérésekor kötelezően tájékoztatja az Országgyűlés megfelelő bizottságát a közreműködés mértékéről.

Az arra jogosultaktól beérkezett igényt az MH képességeihez mérten kielégíti. Ha működik országos szintű/illetékességű szakmai koordináló szerv, akkor az igények azon keresztül kell hogy beérkezzenek a honvédelmi tárcához. A szakmai koordináló szerv priorizálja az igényeket, majd alapesetben a beérkezett igények alapján a honvédelmi tárca vezetője a Honvéd Vezérkar Főnöke útján rendeli el az eszközök igénybevételét.

Ha katasztrófa következtében (itt nem árvízi védekezésre, hanem egyéb váratlanul bekövetkezett katasztrófára kell gondolni) szükséges élet- és vagyonmentés, akkor az a védelmi és biztonsági igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, illetve az állami mentőszolgálat igénye alapján a katonai erők azonnali közreműködését indokolja.

Ebben az esetben legfeljebb 100 fő igénybevételéről a területileg illetékes honvédségi szervezet parancsnoka saját hatáskörben dönthet, amelyet szolgálati úton haladéktalanul jelent a Honvéd Vezérkar főnökének.

Nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás keretében a kormány döntése szükséges arról, hogy az MH emberi erőt vagy eszközöket küldjön a határon túlra.

Pontosan milyen feladatok vannak az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban?

Az I. fokú készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. A kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség esetén a készültség időtartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. A vízállásokat naponta 6, 12, 18 és 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni, jelenteni. A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a főigazgatóság védelmi osztagát vagy az egyes részlegeit.

A III. fokú készültség már teljesen új feltételeket szab. Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. A vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről is gondoskodni kell.

Azt a helyet, ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek – a III. fokú készültség esetén –, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles: a védelmi osztagot készültségbe helyezni; a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni. A III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésével egyidejűleg el kell rendelni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti I. fokú készültséget.

Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon. Időjárás-előrejelzésünket ahttps://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.

(Borítókép: Árvízvédelem a Margit-szigeten 2024. szeptember 16-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)