Brüsszel hadat üzent az uniós külső határok védelmének – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Neue Freie Zeitung című lapjának adott interjújában az MTI szerint. 

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarország legfontosabb feladatának tartja déli határa védelmét, amely egyben a schengeni övezet külső határa is. Kijelentette, hogy a külső határok védelmének csak akkor van értelme, ha csak valódi menekültek utazhatnak be Európába, és az, hogy valaki menekültnek mondja magát még önmagában nem jelent „belépőjegyet” Magyarországra vagy Európába.

Gulyás Gergely felidézte, hogy Magyarország ezért hozta létre 2015-ben az úgynevezett tranzitzónák rendszerét.

Mindenkiről, aki menekültstátuszt igényel, a határon gondoskodnak, Magyarországra beutazni azonban csak akkor tud, ha jogerősen megítélik neki a menekültstátuszt. Ez idő alatt menedékkérelmek ezreit nyújtották be a határon, azonban mindössze néhány százalék esetében ismerték el a tényleges menekültstátuszt. Brüsszel azonban most hadat üzent a külső határok védelmének azzal, hogy Magyarországot beperelte és az Európai Unió Bírósága törvényellenesnek minősítette ezt a gyakorlatot annak dacára, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a magyar gyakorlat jogszerű

– ismertette a miniszter.

 Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarország válaszul változtatott a vonatkozó törvényen és mivel Szerbia uniós tagjelölt ország és biztonságos államnak számít, ezért most lehetővé vált a menedékkérelmek beadása a belgrádi nagykövetségen.

„Az Európai Bizottság ezt is megtámadta, az Európai Unió Bírósága ismételten a külső határok védelme ellen és a tömeges migráció mellett döntött, Magyarországot pedig 200 millió euró bírság és napi egymillió euró megfizetésére kötelezte az ítélet végrehajtásáig” – közölte a miniszter. Leszögezte egyúttal, hogy Magyarország nem fog sem bírságokat fizetni, sem migránsokat beengedni területére.

Amennyiben pedig Brüsszel a külső határok védelmét szankcionálja, ösztönző tényezőt akar létrehozni és migránsokat akar látni Európában, akkor saját magának is kell gondoskodnia róluk. Ezért készek vagyunk önkéntes alapon ingyenesen egyirányú jegyet biztosítani a migránsoknak, akiket Brüsszel miatt kellene befogadni

– tette hozzá. 

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy Ausztriának Magyarországgal közös érdeke a külső határok védelme, és sajnálatát fejezte ki, hogy az osztrák kormány nem támogatja Magyarország ez irányú törekvéseit Brüsszelben. „Ha Magyarország nem védené példásan határait, migránsok százezrei özönlenének Ausztriába. Brüsszel számára ez rendben van, de mi úgy véljük, ez Bécs érdekei ellen van”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország ukrajnai menekültek tízezreinek biztosított menekültstátuszt, miközben a más kontinensekről érkezők közül legfeljebb néhány tucat igazi menekült volt. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy a magyar és nemzetközi jog alapján a saját hazájukban üldözött személyek az első biztonságos országban jogosultak menedékre, így a biztonságos országokon keresztül Európába érkező migránsok nem menedéket, hanem jobb életet keresnek maguknak.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország az elismert menekülteknek élelmiszert, egészségügyi ellátást, átmeneti lakhatást, ruházatot és tisztálkodási szereket biztosít. „Nem értünk egyet azonban a pénzbeli juttatások nyújtásával, mert Magyarországon van elegendő munkalehetőség. Amennyiben valaki nem talál magának munkát, az állam fizetett közfoglalkoztatás lehetőségét biztosítja. A beilleszkedést egyébként is megkönnyíti a munkavállalás”– fűzte hozzá.

Gulyás Gergely szót ejtett az ukrajnai háborúról is. Hangsúlyozta az első és egyben legfontosabb lépés egy fegyverszünet, amely béketárgyalásokhoz vezethet. „Világos, hogy ebben a háborúban nincsen győztes, de a legnagyobb vesztes az Európai Unió, amely érthetetlen módon nem száll síkra a békéért, hanem a háború elhúzódását támogatja” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet szorgalmaz.

(Borítókép: Gulyás Gergely 2024. szeptember 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)