Alaposan feladta a leckét az alkotmánybíráknak egy angyalföldi indítványozó, aki szerint sérti az élethez és emberi méltósághoz való jogát, hogy a kerületi önkormányzat rendelete alapján nem helyezheti lakása külső falára a klímaberendezés kültéri egységét.
Egy angyalföldi lakos egy hónapja az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete településkép-védelmi rendeletének 2024. július 1-től hatályos szövege alapján
a minden oldalról közterületekkel körbevett, és ezáltal közterületről minden oldalról látható, úszótelken lévő, nem panelépületek külső falain [...] lehetetlenné vált az épületek lakói, bérlői, ingatlantulajdonosai számára klímaberendezések külső egységeinek elhelyezése.
Az indítványozó jelezte, hogy közvetlenül érinti a rendeletmódosítás, hiszen lakása úszótelken lévő, téglából épült, azaz nem panel-lakóépületben található.
A panaszos idézte Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója augusztus 1-jén közzétett nyilatkozatát, amely szerint a hat régióból az európai a leggyorsabban melegedő, mivel a hőmérséklet itt körülbelül kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag. A regionális igazgató szerint globálisan évente 489 ezer, hőséggel összefüggő haláleset történt 2000 és 2019 között, amelyek közül az európai régióra 36 százalék jut, ez átlagosan több mint 175 ezer halálesetet jelent évente.
Az európai régióban az elmúlt húsz évben 30 százalékkal nőtt a hőséggel összefüggő halálozás.
A WHO igazgatója szerint a hőstressz a klímával összefüggő halálesetek vezető oka az európai régióban. A szélsőséges hőmérsékletek súlyosbítják a krónikus betegségeket, beleértve a szív- és érrendszeri, légzőszervi és agyi érbetegségeket, a mentális betegségeket, valamint a cukorbetegséggel kapcsolatos állapotokat. A szélsőséges hőség különösen az idős emberek és várandós nők számára jelent problémát.
Az indítványozó szerint alkotmányossági szempontból azt is szükséges lenne megvizsgálni, hogy a hőség káros hatásaival szemben alkalmazott egyéni védekezési lehetőségek jogszabály általi korlátozása mennyiben indokolt. Úgy vélekedik ugyanis, hogy a klímaberendezések telepítésének tiltása korlátozza az érintettek élethez és emberi méltósághoz való jogát.
Az angyalföldi panaszos azt is sérelmezi, hogy
az azonos besorolás alá eső ingatlanok tekintetében – azok építési módja alapján (panel, nem panel) – állapítottak meg eltérő szabályt, amelynek szerinte nincs alkotmányos indoka.
Emellett azt is szóvá teszi, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépése után az érintetteknek nincs lehetőségük jogsérelmük orvoslására bírósághoz fordulni.
Az alkotmányjogi panaszt augusztus 22-én iktatták a Donáti utcában, és a rendelkezésre álló adatok alapján az indítvány előadó alkotmánybíróra vár.
(Borítókép: Klímaberendezések egy panelház oldalán Budapesten 2024-ben. Fotó: Papajcsik Péter / Index)