Adonyban 64 embernek kellett elhagynia otthonát az árvíz miatt. Ártérben laknak, ahol bizony a víz az úr. Ez a hullámtér törvénye. Aki ideköltözik, minden más reménnyel hagyjon fel! Ám felvetődik a kérdés: miért választja valaki lakóhelyének azt a területet, amit időről időre visszafoglalnak a hullámok? Erre kerestük és meg is kaptuk a választ Adonyban.
Adony egy alig négyezer főt számláló Duna-parti település. Keresztülhalad rajta a hatos út, amelynek a kisvárost érintő szakasza fővédvonal is. Ez az akadály védi a település belső részét, azonban a Duna felőli rész hullámtér. Az árteret a hatosról leágazó úton tudjuk megközelíteni, illetve tudnánk, de útzár és rendőrök állják utunkat.
Innen csak a polgármester kíséretével mehetnek tovább
– tájékoztatott a négy rendőr közül az egyik. Némi kutatás után ráleltünk a városvezető telefonszámára, aki hívásunkra haladéktalanul érkezett. Meg is kérdeztük, miért van szükség az útlezárásra. Elmondta, hogy ha ezen az úton haladunk tovább, akkor megérkezünk az ártérben épített házakhoz, amelyek most üresen állnak a fosztogatók előtt, ezért van szükség a rendőri jelenlétre.
Ha pedig nem a tolvajok, akkor a kiköltöztetett lakók akarnának visszamenni az elöntött házban maradt dolgokért, ez pedig veszélyes – magyarázta Ronyecz Péter polgármester az Indexnek.
A polgármester készségesen megmutatta a víz fogságában rekedt házakat. Láttunk itt lábas otthonokat, amelyek mintha gólyalábakon állnának – csak „térdig” mártóztak meg a habokban. Meglepődésünkre megemelés nélküli házakat is láttunk, amelyek alsó részét teljesen elfoglalta a víz. Rá is kérdeztünk: miért dönt úgy valaki, hogy ártérbe érdemi megemelés nélküli házba költözik?
Vakolatleverés, festés, mázolás, takarítás, és most csak az alsó rész munkálatairól beszélünk. De ha ott van a plazmatévé, ami bent maradt, akkor még több a kár. Nehéz erre mit mondani
– válaszolta a polgármester, majd hozzátette, hogy itt a biztosító sem fizet árvízkárra. Lapcsoportunk egy korábbi cikk készítése során a Magyar Biztosítók Szövetségétől megtudta, hogy
Az árvízkárokra hullámtérben épített ingatlanok esetében nem vállal fedezetet a biztosító.
Ronyecz Pétert megkérdeztük, hogy ezeket a házakat miért nem mentik az árvízi védelemben részt vevő szervek. Elmagyarázta, hogy ez így logikus, hiszen ahol most is állunk, az egy nagyvízi meder, ha ezt elkezdjük körbebástyázni, akkor lassítjuk az árvíz levonulását. Ezért jogszabály tiltja a hullámterekben a védművek kiépítését. Ezalól némileg kivételt képez Adonyban a lakóingatlanoktól pár száz méterre elhelyezkedő magtár, amit viszont körbebástyáztak. Persze ez érthető, mert kiemelkedő gazdasági érdek fűződik hozzá. A polgármester azt is elmondta, hogy a biztosítókhoz hasonlóan az önkormányzatnak sem áll módjában anyagilag támogatni az ártéri házak helyreállítási munkálatait.
Több cikken keresztül bemutattuk a Római-parton az árvízzel szélmalomharcot vívó Gergő esetét, aki szintén ártérben építkezett, és végül alulmaradt az árvíz elleni küzdelemben. Egy biztos, az összes ártéri ingatlantulajdonos tudja, hogy benne van a tárban a golyó, bármikor jöhet az árvíz. De mégis miért költöznek hullámtérbe az emberek, ha tudják, egyszer úgyis elsül a pisztoly az ártéri orosz rulettben? – kérdeztük az adonyi polgármestert, akinek bőven van rálátása erre.
Megvesszük, mert tetszik, beleszeretünk, mert csönd van
– válaszolta, megjegyezve, hogy nyáron ugyan sok a szúnyog, télen pedig sok a hó, de alapvetően nyugodt a környezet, messze a város zajától. Szerinte beszédes az is, hogy az ártérből csütörtökön kiköltöztetett 64 lakó közül szinte mindenki zokszó nélkül pakolt össze. A vízügy lapunknak elmondta, hogy ezek az emberek másik ingatlanban vagy rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél várják meg az árhullám levonulását.
A polgármester kiemelte, hogy egy ilyen áradás egyáltalán nem veszi el az emberek kedvét attól, hogy ideköltözzenek. Emlékeztetett, hogy 2013-ban még durvább árvíz volt, mégis 64-en élnek itt életvitelszerűen, a többiek pedig nyaralónak használják az itt lévő ingatlant. Sőt, ha most meghirdetné egy tulajdonos az ártéri házát, simán találna rá vevőt. Felvetettük, hogy talán nagy vonzerőt jelent a hullámtéri házak olcsósága.
Egy ártéri ház jelentősen olcsóbb, mint egy városban lévő, 3 millió forintért is lehet venni
– értett egyet a polgármester, viszont szerinte nem ez a fő vonzerő, hanem a korábban említett nyugalom, a Duna és a víz szeretete.
Megkérdeztük az adonyi ártérben lévő Bárka Vendégház tulajdonosát, Müller Mártont is, hogy mi motiválja arra, hogy az ártérben vállalkozzon. Ő is a hely varázsát, a Duna közelségét emelte ki, még akkor is, ha anyagilag kiesést okoz az árvíz, és kártérítésre sem számíthat. Ugyanakkor pozitívan tekint a jövőbe, arra számít, hogy elkezd leapadni a Duna, és három héten belül újra ki tudja nyitni a vendégházat.
Ausztriában nagy mennyiségű hó hullott a héten, a síterületeket hótakaró fedi. Ha ez a hó elolvad, azt nagyobb kiterjedésű árvíz és belvíz kísérheti.
Nagy problémát jelent, ha gyorsan olvad a hó, mert egy telített mederre érkezne rá a pluszvízmennyiség
– mondta az adonyi polgármester, aki egyben vízügyi szakember is. Szerinte a következő időszakban annak szurkolhatunk, hogy minél gyorsabban apadjon a Duna. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál rákérdeztünk, hogy mit jelent a Hydroinfo weboldalon a piros jelzés Adony neve mellett, amire azt a választ kaptuk, hogy a Duna adonyi vízmércéjén mért vízállás alapján szeptemberi 21-én elrendelt III. fokú árvízvédelmi készültséget jelzi. A helyzetet viszont minden megkérdezett szerint kontroll alatt tartják, nagy probléma nincs.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)