Zavaros és ármozgással jellemezhető időszak következhet a VI. kerületben, miután lakossági szavazáson a városrész lakói úgy döntöttek, hogy nem szeretnék, ha Airbnb-k üzemelnének Terézvárosban. Az Index ingatlanszakértőket kérdezett arról, milyen hatással lehet a határozat a VI. kerület életére, illetve hogyan alakulhat az ingatlanpiac a döntés következtében.
Szeptember 15-én lezárult az a két héten át tartó szavazás, amelyben Terézváros lakói arról dönthettek, szeretnék-e, hogy a rövid távú lakáskiadás továbbra is része legyen a kerület életének. A jogosultak 54 százalékos többséggel úgy határoztak, kitiltják az Airbnb-ket a kerületből, amivel 2026. január 1-jétől megszűnik a szolgáltatás Terézvárosban.
Soproni Tamás, a városrész polgármestere azzal érvelt a kitiltás mellett, hogy sok panasz érkezik a lakóktól az Airbnb-kben megszálló turistákra, akik hangosak, szemetet hagynak maguk után, és nem tartják be a közösségi együttélés szabályait. Azok viszont, akik a szolgáltatás mellett voksoltak, úgy vélik, jelentős bevételtől esik el az önkormányzat, és a lakhatási válságot sem oldja meg a tiltás.
Ingatlanszakértőket kérdeztünk arról, milyen hatással lehet a határozat a VI. kerület életére, illetve hogyan alakulhat az ingatlanpiac a döntés következtében.
Balla Ákos, a Balla Ingatlaniroda vezetője szerint az Airbnb-k betiltása negatív hatással lesz az ingatlanpiacra, ugyanis a belvárosi kereslet felfutását ez a fajta turisztikai célú hasznosítás jelentette. „A rövid távú lakáskiadás megszűnése a vevői keresletben és az árakban is visszaesést eredményezhet, a bérlői kereslet pedig teljesen átalakulhat, mivel azok a hosszú távú bérlők, akik felszeletelték, és rövid távra, napokra vagy hetekre adták ki az ingatlanokat, eltűnnek” – mondta, majd kiemelte:
a belvárosban hosszú távra lakást keresők alacsonyabb bérleti díjakra számíthatnak, a bérbeadóknak viszont jelentősen csökkenhet a bevételük.
Az ingatlanszakértő szerint azok sem járnak jól, akik szeretnék eladni a lakásukat, mert a korábbiakhoz képest alacsonyabb áron kínálhatják eladásra. „Akik arra szavaztak, hogy szűnjön meg a rövid távú bérbeadás a kerületben, a saját ingatlanjuk árát is levitték” – húzta alá.
A Forbes.hu adatai szerint 2023-ban 670 millió forint idegenforgalmi adó érkezett az önkormányzathoz. Balla Ákos azzal kapcsolatban, mit jelenthet a döntés Terézvárosra nézve, úgy fogalmazott, „a vállalkozások megszűnése bevételkiesést okoz az önkormányzatnak, amit az épületek fejlesztésére és az utcakép szépítésére is költhettek volna”. Ezért azoknak a kerületeknek, amelyek hasonló szavazáson gondolkodnak, az ingatlanos azt üzeni, nézzék meg, milyen újításokra használhatják a vállalkozások által befolyó összegeket.
A vállalkozásoknak több mint egy évük van arra, hogy felkészüljenek a változásra, és átalakítsák vagy eladják az ingatlanjaikat. Balla Ákos úgy véli, a kezdeti időszakban sokan egyetemistáknak adják bérbe az Airbnb-jüket. „Ezek a szálláshelyek nem szállodai szobákhoz hasonlítanak, és nem is akarnak versenyezni velük, hanem sok fő elszállásolására alkalmasak, azaz innentől kezdve fiatalok akár egész éves lakhatási céljainak is megfelelnek” – magyarázta.
Belvárosi, négy-öt fős minikollégiumok jöhetnek létre, ami valószínűleg nem lesz csendesebb, mint a korábbi funkció
– tette hozzá az ingatlanszakértő, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak rövid távon jelenthet megoldást: „Hosszú távon egészen biztos, hogy az eredeti funkcióra kell átalakítani a lakásokat.”
Bohus Péter, a zenga.hu menedzsere azonban korántsem látja ilyen borúsan a helyzetet. Mint mondta, a felszabadult Airbnb-k nagy része jó minőségű lakás, ezért a bérleti díjuk is a kerületi felső határhoz közelít majd, ami nem feltétlenül jelent a helyi árakban árcsökkenést, legfeljebb minimálisat. Emellett megjegyezte, hogy a tulajdonosok sok esetben jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, nyelveket beszélnek, így egy részük várhatóan továbbra is fog olyan külföldieket találni, akik magas bérleti díjért, több hónapra vesznek ki ingatlant.
Természetesen lesznek olyan lakások is, amik nem alkalmasak hosszabb távú lakhatásra (nagyon kicsik vagy speciálisan dekoráltak), ezért az eladó ingatlanok közé kerülhetnek, de mivel a használt lakásokkal ellentétben az airbnb-s lakások korszerűek, felújítottak, ezek az ingatlanok a helyi átlagos eladási átlagárat akár feljebb is húzhatják
– egészítette ki, hozzátéve, hogy az ingatlanok eladási árát sok más tényező is befolyásolja. Ilyen például az alapkamat, az infláció és a szociális döntések.
A szakértő szerint üresen azok a lakások maradnak, amiket külföldiek működtetnek, és már nem fogja megérni menedzsmentet üzemeltetni hozzájuk. „Ebben az esetben nem a kiadás, hanem maga a lakás jelenti majd a hozamot, mert miközben az ingatlannal nem történik semmi, az ingatlanárak emelkednek.” A nagy lakások pedig hostelekké alakulhatnak, ami a jelenleginél jóval több vendég fogadására lesz alkalmas.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index kérdésére elmondta, a kormány a terézvárosi szavazás előtt is foglalkozott azzal, hogy az Airbnb-t lakhatási kérdésként szabályozza, és már konkrét javaslatot is kaptak arról, hogyan lehetne szigorítani a helyzetet.
A dokumentumban 180 napban maximált lakáskiadás és adózási szigorítás is szerepelt, de voltak benne más elemek is, például az új kérelmek elbírálásakor és az üzemeltetési szabályozásokban szigorúbb javaslatok.
Az Airbnb lakhatási kérdéskör, nem turisztikai, ezért mi nem is így közelítjük meg ezt a témát
– szögezte le Nagy Márton lapunknak. Ha arra is kíváncsi, mit mond a döntésről Terézváros polgármestere, Soproni Tamás, tekintse meg az Index Kibeszélő című műsorát. A polgármester stúdiónkban arról is beszélt, miért omlott össze már a voksolás kezdetén a szavazási rendszer, és hogy miért nem fogadta el a kormányhivatal Terézváros korábbi airbnb-s reformjavaslatait.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)