Mit tehet az utas, ha a megvásárolt szolgáltatást a vasúttársaság nem tudja biztosítani? Mi minősül késésnek, vonatkimaradásnak vagy csatlakozásmulasztásnak? Mikor jár átalány-visszatérítés, illetve kártérítés? A vasúton utazók jogait Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze foglalta össze.
Az utas és a vasúti szolgáltató között szerződés jön létre azzal, hogy az utas megveszi a menetjegyet vagy a bérletet. Ha az utas menetjegy váltása nélkül jogosult utazását megkezdeni, a személyszállítási szerződés akkor jön létre, amikor az utazási céllal érkező utas a vasútállomás vagy megállóhely területére belép. „A vasúton utazók jogairól részben ez a szerződés, részben pedig a hazai és az uniós jogszabályok rendelkeznek” – állítja Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze, aki az ügyészség Egyszerűen, jogszerűen című sorozatában a vasúton utazók jogait vette sorra.
Az osztályvezető ügyész szerint amennyiben a vasúttársaság a menetdíj és a felár kifizetésével megvásárolt szolgáltatást (például IC + Prémium, 1. és 2. kocsiosztályú felár, fekvőhelyes vagy hálókocsi) nem tudja biztosítani,
Mi van akkor, ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el?
Abban az esetben, ha szolgáltatást még nem vette igénybe, a menetdíjat és a felárat – kezelési költség levonása nélkül – visszakapja. Ennek további feltétele, hogy a jegyvizsgálóval vagy a felszállási állomás ügyeletes alkalmazottjával igazoltatja, hogy az igénybe venni kívánt vonat vagy kocsi
Ha az utas már igénybe vette a szolgáltatást, visszatérítésre az utolsó négy esetben jogosult.
Schiffer András ügyvéd szeptember 18-i Facebook-bejegyzésében számolt be legújabb vasúti kalandjáról. „Ma reggel Szegeden tárgyaltam, és ezért már az esti IC-vel elindultam” – írta a volt országgyűlési képviselő, aki – hogy a vonatutat fel tudja használni munkavégzésre – prémiumhelyjegyet váltott. Így tett előző este és így tett aznap délelőtt is. Mindkét esetben 1990 forint volt a prémiumhelyjegy ára. „A különbség annyi, hogy erről a járatról lekapcsolták a büfét és a prémiumhelyeket tartalmazó kocsit. A szolgáltatás ellenértékét megfizettem, a pénzt el is vették, a szolgáltatást viszont elfelejtették” – dohogott az egykori politikus.
Először is le kell szögezni, hogy nem minősül vonatkimaradásnak vagy késésnek, ha
Késéssel érkezés vagy indulás esetén a vasúttársaságnak folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, valamint a várható indulási és érkezési időről.
Jagusztin Tamás szerint amennyiben a vonat a nyílt pályán akadt el, 60 percnél hosszabb késés esetén az utasoknak térítésmentesen fel kell ajánlani az elszállításukat a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás eredeti vasútállomástól eltérő kiindulási helyére vagy a végső célállomására, ha az időben és fizikailag lehetséges.
Ha a vasúti szolgáltatás a továbbiakban nem folytatható, a vasúttársaság a lehető legrövidebb időn belül alternatív személyszállítási szolgáltatást szervez.
Forgalmi akadály esetén köteles a továbbutazni kívánó utast kézipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel a célállomásra – vagy az utas kívánságára az indulási állomásra – szállítani, ha az időben és fizikailag lehetséges. Ha a forgalmi akadály miatt az utas az utazását befejezi, a vasúttársaság az utasnak kezelési költség felszámítása nélkül visszafizeti a megfizetett és a ténylegesen megtett útra eső menetdíj különbözetét, azaz a menetdíjnak arra a távolságra eső részét, amelyet az utas a forgalmi akadály miatt leutazni nem tudott. A visszatérítés feltétele, hogy a forgalmi akadályról az utas a társaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított igazolással rendelkezzen.
Amennyiben az utas a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatás, avagy az elmulasztott csatlakozási menetrend szerinti indulási idejétől számított 100 percen belül nem kap tájékoztatást a rendelkezésre álló helyettesítő utazási megoldásokról, úgy lehetősége van más vasúti vagy autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társaság szolgáltatását igénybe venni. A vasúttársaságnak ekkor meg kell térítenie az utasnak szükséges és észszerű költségeit a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül.
Az osztályvezető ügyész tájékoztatása szerint felár megfizetésével igénybe vett vonat késése esetén az utas átalány-visszatérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett célállomásra vagy átszállási állomásra érkezése után. Ennek további feltételei a csatlakozási állomások, valamint a csatlakozási idők függvényében eltérőek, amelyekről a tényleges utazás körülményei alapján lehet tájékozódni.
Belföldi forgalomban a felár megfizetésével igénybe vett közvetlen vonat késése esetén az utas az alábbi mértékű átalány-visszatérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között:
Ha az átalány-kártérítés számított összege nem haladja meg az 1000 forintot, azt a vasúttársaság nem köteles kifizetni, azonban ugyanazon utas több, egyenként 1000 forintot meg nem haladó kártérítését kifizeti, amint összegük meghaladja az 1000 forintot.
Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúttársaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti. A kártérítési igényhez csatolnia kell eredeti menetjegyét, felárbizonylatát. Az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a jegyvizsgáló igazolja a késés tényét és időtartamát.
Belföldi forgalomban a területi érvényességű bérlettel utazásnál az átalány-kártérítés alapja a bérlet árának a bérlet érvényességi időszakában az egy napra eső rész fele. A feláras vonaton felhasználható napijegynél az átalány-kártérítés alapja a 30 napos területi érvényességű országbérlet árának egy napra eső részének a fele.
Ugyanakkor az utas nem jogosult átalány-kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon folytatása következtében a késés a 30 percet nem haladja meg.
A vasúttársaság akkor köteles – az utas bizonyított, az általány-kártérítésen felüli kára esetén – kártérítést fizetni,
Egyéb esetekben a vasúttársaság kártérítés fizetésére nem kötelezett.
Kártérítési szempontból nem minősül vonatkimaradásnak vagy késésnek, ha a vasúttársaság a tovább szállításról oly módon gondoskodott, vagy arra más vonattal lehetőséget teremtett úgy, hogy az utas vonatkimaradás esetén 180, illetve a vonat késése esetén 30 percet meg nem haladó késéssel a célállomásra érkezett.
Ugyancsak nem jár kártérítés, ha a vonat üzemi okok miatti elmaradását vagy módosított menetrend szerinti közlekedését a vasúti társaság meghirdette.
Vonatkimaradás esetén a kimaradás tényét az indulási állomás ügyeletes alkalmazottja vagy az utas által igénybe vett más vonaton a jegyvizsgáló igazolja. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.
A kártérítési igényt a vasúti társaság ügyfélszolgálatának címezve, a vasúti társaság bármely szervezeti egységéhez be lehet nyújtani. A kártérítési igényhez csatolni kell az utas eredeti menetjegyét, felárbizonylatát, valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumot.
Jagusztin Tamás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vasúton utazókat megillető jogok és visszatérítési/kártérítési igények feltételei az ismertetett feltételeken túl függhetnek még több vonatkozó rendelkezéstől és feltételtől, illetve vannak kivételt képező esetek is. Ezekről – javasolja – mindig kérjünk tájékoztatást, hiszen
a vasúttársaság az utasokat köteles tájékoztatni jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, annak díjairól, illetve az esetleges forgalmi akadályról.
Ezenfelül kérésre közvetlenül is köteles tájékoztatást adni az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő munkavállalói útján a szolgáltatást várhatóan megzavaró vagy késleltető eseményekről, a vonat várható továbbindulásáról. A menetjegy ellenőrzését végző személy pedig kérésre menetrendi felvilágosítást; forgalmi akadály, csatlakozásmulasztás esetén a továbbutazás megtervezésében is köteles segítséget adni.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)