Lázár János építési és közlekedési miniszter még áprilisban jelentette be, hogy az egykori Magyar Rádió helyén megépítik Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. Lapunk korábbi információi szerint a campust 2027 őszén adhatják át, és a tervek szerint 200–250 milliárd forintból építik majd fel a Nemzeti Múzeum mögötti területen. A helyi önkormányzat ellenállását a Kúria egyik döntése törte meg április végén.

Most az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte, hogy tovább folytatódnak a Pázmány-campus bontási munkálatai. Mint írják, a főépület tetején található mintegy 30 méter magas antenna eltávolítása szeptember 24-én történik meg, és ezzel párhuzamosan elindul az építési törmelék szakszerű és biztonságos elszállítása is.

A minisztérium szerint a bontás minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.

Ahogy a beruházó minden jogszabálynak megfelelve, minden hatósági előírást betartva, a kivitelező pedig a legnagyobb körültekintéssel és a lehetőségekhez mérten a legkisebb zaj- és porterheléssel kezdte meg a munkát

– hangoztatták, hozzátéve, a helyi tiltakozóktól és a politikusoktól is azt kérik, hogy „tartsák tiszteletben a törvényeket”.

Azt is leírták, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új központjának építése az elmúlt évtizedek legnagyobb iskolafejlesztése, amelynek során a belvárosi terület megújul, és több régi palota is felújításra kerül.

Kiemelték, hogy a minisztérium továbbra is várja a józsefvárosi kerület vezetésének, illetve a leendő egyetemi campus környezetében élőknek a véleményét és javaslatait, hogy a beruházással párhuzamosan hogyan újuljon meg a Palotanegyed.

A kerületben élők támogatják a beruházást

Mint írtuk, a józsefvárosi önkormányzat egy kérdőívvel szondázta a kerületben élőket és dolgozókat a 2027-re felépülő Pázmány-campusról. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók nagy része inkább támogatja az egyetemi beruházást. Becker Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója az Indexnek elmondta: amikor a környező utcák lakói úgy nyilatkoztak, hogy nem támogatják a campus létrehozását, feltehetően az építkezéssel együtt járó átmeneti nehézségek ellen tiltakoztak, és ez emberileg érthető is lehet.

Arról is beszámoltunk, hogy elkészültek a Pázmány-campus tervei, a múlt év végére pedig megszerezték a bontási és az építési engedélyeket is. A VIII. kerületi önkormányzat tavaly év végén helyi védettséget rendelt el az egykori Magyar Rádió épületeire, majd változtatási tilalmat, amit azonban a Kúria jogszerűtlennek nyilvánított.

Sok a tiltakozó hang is

Mikor augusztusban elkezdték a Magyar Rádió épületének bontását, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere elmondta, a munkálatok úgy kezdődtek el, hogy senki nem tudja, a rádió épületeinek lebontása milyen következményekkel jár az azokkal közös szerkezeti tartóelemekkel összekötött társasházakra nézve.

Az egyetem új épülete ellen tüntető Zöld Palotanegyedért egyesület több szempontból is összefoglalta az építkezés hátrányait.

1. Urbanisztikai: a többletforgalom miatt nagyobb tömeg lenne; a csoport nem akar diáknegyedet, mert az a lakónegyed csökkenésével járna; legyen nagyobb zöldfelület, hiszen eleve egy értékes területről van szó.
2. Oktatási: mivel nem lesz zöldterület, ezért ez lenne a „legszűkebb” egyetem, nem volna lehetőség a bővítésre.
3. Építészeti: ellentmond az új építészeti törvénynek; felborítja a Palotanegyed jelenlegi arculatát; kultúrtörténeti értékeket semmisítene meg.
4. Környezetvédelmi: ellentmond a környezetvédelmi elvnek; nem csökkentené a hőszigethatást; újrafelhasználható anyagokat használjanak az építkezéshez; újrahasznosíthatnák a meglévő épületeket.
5. Gazdasági: több mint 300 milliárd forintba kerülne, ami azt jelentené, hogy négyzetméterenként több mint ötmillió forint lenne beruházás költsége.

Szeptember elején Lázár János és Zöld Palotanegyedért egyesület képviselői beszélgettek a beruházásról. Ennek során egy kávé mellett próbálta meggyőzni az egyesület a miniszert, hogy miért nem jó egy újonnan létrehozandó egyetemi épület a Palotanegyedben.

A Zöld Palotanegyedért emellett megoldási javaslatokat is megfogalmazott, mint például a csökkentett program körvonalazása, új helyszín keresése vagy a Magyar Nemzeti Múzeum bővítése a parkban. Végül Lánszki Regő államtitkártól idéztek: „Az elmúlt mintegy másfél évben a beérkező tervek mintegy hatvan százalékát küldtük vissza átgondolásra, mármint az országos tervtanács.”

Állításuk szerint „értelmes beszélgetést folytatva” próbáltak érvelni Lázár Jánossal szemben, de úgy vélik, a tízezer diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki, mint a választópolgárok.