Cégvezetők ellen emelt vádat az ügyészség, miután a NAV több száz elkövetővel szemben indított nyomozást költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. A Puebla és Tercel cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökökön keresztül értékesített utalványokat, amelyeket a munkáltatók az adó- és járulékfizetés elkerülésére használtak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága mintegy 800 elkövetővel szemben nyomoz költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt, az ügyben a pénzügyi nyomozók közel 2500 tanút, illetve 250 gyanúsítottat hallgattak ki. Az ügyészség 23 cégvezetővel szemben emelt vádat.
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága azt közölte hétfőn az MTI-vel, hogy a látszatra legálisan működő Puebla és Tercel cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökökön keresztül értékesített utalványokat gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, közintézményeknek, színházaknak, valamint sportegyesületeknek.
A munkáltatók a cégcsoport „szolgáltatását” igénybe véve a megrendelt utalványokat – azok kiosztását követően, vagy akár anélkül is – készpénzre váltották, majd bér jellegű juttatásként a dolgozóiknak adták, így kerülték el a munkaviszonyból származó jövedelmet terhelő adók és járulékok megfizetését.
A cégcsoport számos szövetkezetet is alapított, amelyek a megrendelők tevékenységi köréhez kapcsolódó szolgáltatásokról állítottak ki számlákat. A megrendelő cégek saját munkavállalóikat léptették be a 15 különböző szövetkezet valamelyikébe, majd az elvégzett munka után járó díjazást, munkabér helyett „tagi támogatás” jogcímén fizették ki a dolgozóknak, szintén megkerülve a munkáltatással összefüggő adó- és járulékfizetési kötelezettséget.
A Puebla és Tercel cégcsoport fiktív számlákkal is trükközött az adóelkerülés érdekében. A számlákon feltüntetett szolgáltatások – például call center vagy adminisztratív szolgáltatás – a valóságban nem teljesültek, azok áfatartalmát a megrendelők jogosulatlanul helyezték levonásba.
Az ügyben eddig 23 cégvezetővel szemben emeltek vádat költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Ők a bűncselekmények elkövetését beismerték, és a vagyoni hátrány teljes összegét önként megtérítették a NAV elkülönített letéti számlájára, vagy önrevízióval éltek.
A NAV közöte, hogy a büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Azon gyanúsítottak esetében, akiknél a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény büntetési tétele nem haladja meg az 5 évet, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség felajánlotta, hogy feltételesen felfüggeszti az eljárást, és annak eredményéhez – beismerő vallomás és az okozott vagyoni hátrány önkéntes megtérítése – képest az eljárás megszüntetését helyezi kilátásba.