A családok rossz szociális helyzete miatt több száz újszülött nem hagyhatta el a kórházat. A gyermek, illetve a családjaik helyzetéről elsőként a védőnők adnak jelzést, azonban a végső szót a gyámhivatal mondja ki. Az újszülötteket csak speciális gyermekotthonokban lehetne elhelyezni, de ezekből kevés van az országban.
A Népszava információi szerint az utóbbi három hónapban 280–300 csecsemő maradt a kórházakban, ahol sokszor hónapokat töltenek. Csak az egri Markhot Ferenc Kórházban jelenleg tizenkét ilyen baba van. Az RTL Híradó úgy tudja, ezeknek a kicsiknek a többségét a család szociális körülményei miatt nem engedték haza.
Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke arról beszélt az RTL-nek, hogy ilyenkor a védőnő teszi meg az első jelzést, ami a gyermekjóléti szolgálatok felé megy. Ez elindítja a jelzési folyamatot: kivizsgálja a helyzetet és segíti a családot, ám a végső szót a gyámhivatal mondja ki.
A babák ekkor hat hétig még biztosan a kórházban maradnak, ez idő alatt próbálnak segíteni a családnak, hogy haza tudják vinni a gyereküket. Amennyiben ez nem sikerül, akkor nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba kellene kerülniük, de
előfordul, hogy nem tudják elhelyezni őket.
A Mózeskosár Egyesület vezetője azt mondja, hogy az újszülötteket csak speciális gyermekotthonokban lehetne elhelyezni, de ezekből kevés van az országban és azokban sincs elég hely. Szerinte az optimális megoldás az lenne helyette, ha nevelőszülőkhöz kerülhetnének.
Székely Zsuzsanna szakpszichológus, az egyesület alapítója elmondta: 5000 nevelőszülő van jelenleg, és mintegy 2000 hiányzik ahhoz, hogy ezeknek a gyermekeknek a sorsát meg lehessen oldani. Szégyennek nevezte továbbá, hogy
10 év alatt a 21 ezer szakellátásban lévő gyermekből mára 24 ezer lett, miközben a születések száma még mindig mélyponton van.
Balogh Beáta pszichológus szerint amennyiben nem alakul ki a kötődés kora gyermekkorban a szülő és a gyerek között, és hiányoznak az érintések, annak a későbbiekben komoly következményei lehetnek.