Hivatalosan 2024. július 1-je óta van velünk az aranyvízumprogram, amely által az Európai Unión kívüli (úgynevezett harmadik országbeli) befektetők ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy felsőoktatási intézmény javára tett pénzbeli adomány fejében tíz évre tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon, s így vízummentesen utazhatnak be az Európai Unió tagállamaiba, miközben más országokba is könnyebben kaphatnak vízumot. Az új típusú tartózkodási engedélyt a család tagjai együtt is kérelmezhetik, lejáratkor pedig meghosszabbíthatják.

Az, hogy egyelőre mégsem tolonganak vagyonos kínai vagy indiai üzletemberek a bevándorlási hatóság előtt, pár részletszabályban rejlik (így például még nem jelölték ki azokat az alapokat, amelyek elfogadhatnak befektetést, míg az ingatlanba való befektetési lehetőség kifejezetten csak 2025. január 1-jétől él), de jövőre várhatóan elindul a roham.

Ez legfőképpen azon múlik, hogy hogyan tudja pozícionálni magát a magyar program a hasonló ösztönzők uniós versenyében. Egyelőre úgy tűnik, egészen elöl.

Ahány ország, annyi rendszer

„Az Európai Unió tizenhat országában van jelenleg hatályban valamilyen, harmadik országbeli befektetőket megcélzó kedvezményrendszer” – állítja Nagy Dóra, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, aki szerint az összehasonlítás nehézségét az adja, hogy az egyes országok által elérni kívánt célok és feltételrendszerek egymástól rendkívül eltérőek. A szabályokat kicsit leegyszerűsítve, a kedvezményrendszerek három kategóriába sorolhatók:

1. Egyes országok – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – az adott országban megtett, passzív befektetéshez mint egyedüli kritériumhoz kötik a kedvezmények (legtöbbször tartózkodási engedély, néha állampolgárság) biztosítását. Magyarországon kívül ebbe a körbe tartozik például Portugália, Görögország vagy Málta.
2. A skála másik végén azok az országok vannak, amelyek kifejezetten gazdaságélénkítési és gazdagságfejlesztési céllal határoznak meg befektetőcsábítási programokat, amelyekben a tartózkodási engedély megszerzésének sokszor nincsenek is előre meghatározott feltételei, az adott ország diszkrecionális jogán múlik a kedvezmény megadása. Ebbe a kategóriába tartozik például Franciaország, Németország vagy Ausztria.
3. A két szélsőség között pedig számos közbenső rendszer van, amelyek ugyan nem elégednek meg egy passzív befektetéssel, de többé-kevésbé objektív feltételrendszerrel és a befektetésen túli egyéb kritériumok előírásával határozzák meg a huzamos tartózkodás feltételeit.

Mibe és mennyit?

Az egyes Golden Visa-rendszerek versenyképességét nagyban befolyásolja, hogy milyen jellegű és mekkora befektetéssel lehet tartózkodási engedélyhez, vagy állampolgársághoz jutni. A befektetés összege szempontjából a legkedvezőbb Litvánia, ahol az unión kívüli állampolgár akár már 14 ezer euró (mintegy 5,5 millió forint) befektetéssel is hozzájuthat a tartózkodási engedélyhez – azonban itt az engedély megszerzésének számos egyéb feltétele is van.

Több ország (például Csehország, a balti államok, Olaszország vagy Luxemburg) elsősorban társasági befektetéseket részesít előnyben – történjen az tőzsdei társaságba, magántársaságba vagy start-up-ba. Szintén gyakori lehetőség befektetési alapokba, államkötvényekbe vagy egyéb pénzpiaci eszközökbe invesztálni. Másutt viszont inkább azt szeretnék, ha a vendégbefektetők vagyona ingatlanba vagy ingatlanalapokba kerülne át (így Magyarország mellett például Máltán, Cipruson, Görögországban vagy Spanyolországban). De megjelent a közcélú szervezeteknek történő adományozás lehetősége is (Magyarországon kívül például Olaszországban).

Portugáliában 2023-ban eltörölték a közvetlen ingatlanba befektetés lehetőségét. A szintén népszerű Görögországban pedig az összeghatárokat emelték meg az elmúlt években és csak kivételesen elegendő már 250 ezer euró (csaknem 98 millió forint) befektetés. Ehhez képest a magyar Golden Visa-rendszer, ahol ingatlanalapba 250 ezer, vagy direkt ingatlanba 500 ezer (csaknem 198 millió forint) eurós befektetéssel kedvezményt lehet kapni, ami kifejezetten csábítónak tűnik.

Tartózkodási engedély vagy állampolgárság?

A Golden Visa-programok nagy része, ahogy a magyar is, tartózkodási engedélyt kínál a befektetőknek. A tartózkodási engedéllyel együtt jár az adott országon belüli, illetve az unión belüli szabad mozgás lehetősége, a letelepedés, és sok esetben a munkavállalás szabadsága is.

Értelemszerűen ez lényegesen szélesebb jogokat biztosít a külföldről érkezőknek, hiszen ők teljes mértékben bekapcsolódhatnak az ország politikai és közéleti rendszerébe is.

Főként azok az országok adnak állampolgárságot, amelyek nem csupán passzív befektetést várnak a külföldiektől (mint Ausztria, Németország és Románia), de vannak köztes rendszerek is (például Olaszország vagy Spanyolország), amelyek ugyan elsősorban befektetésre alapozott tartózkodási engedélyt adnak, de meghatározott idő elteltével a kedvezmény állampolgársággá „változik át”.

Meddig húzódik az eljárás?

A Golden Visa-rendszerek hatékonyságát nagyban befolyásolja az eljárási idő is – vagyis az, hogy milyen hosszú idő alatt jut a kérelmező tartózkodási engedélyhez vagy állampolgársághoz. Ebből a szempontból a skála egyik végén Lettország és Spanyolország helyezkedik el, ahol a kérelmeket 20–30 napon belül elbírálják. Ausztriában ezzel szemben 20–36 hónapig is eltarthat az ügyintézés, míg Németországban nincs is az eljárás határidőhöz kötve.

Sokszor nem is a kérelmek elintézésének hivatalos ideje a lényeges: Csehországban például a határidő 30 nap, de az eljárás öt hónapig is elhúzódhat, míg Portugáliában a gyakorlatban két-három évig is várnia kell annak, aki a tartózkodási engedélyhez akar hozzájutni.

Ebből a szempontból a magyar rendszer 21 napos határideje rendkívül csábítónak tűnik. A kérdés igazából az, hogy ez a kifejezetten rövid eljárási idő mennyire lesz tartható a gyakorlatban

– teszi fel a kérdést Nagy Dóra, a Jalsovszky szakértője, aki szerint a magyar Golden Visa-rendszer várhatóan versenyképes lesz uniós összehasonlításban. A befektetési minimumérték alacsony, a külföldieknek (legalábbis a jelen szabályok szerint) lehetőségük van közvetlenül ingatlanba fektetni, az eljárási határidő rövid és a passzív befektetésen túl további feltételeket nem kell a harmadik országbeli befektetőnek teljesítenie. Igaz ugyan, hogy a hazai rendszer szerint állampolgárság nem jár együtt a kedvezményekkel, de feltehetően nem is ez lesz a legfőbb szempont a választáskor.

(Borítókép: Egy utas a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. május 14-én. Fotó: Németh Kata / Index)