Október elején kerülnek pozícióba azok a régi és új városvezetők, akik a nyár eleji önkormányzati választásokon sikert arattak. Az eredmények ismerte óta tudni lehet, nem lesz egyszerű Karácsony Gergelynek a Fővárosi Közgyűlésben, hiába tudta végül megőrizni pozícióját, ugyanis nagyon megosztott lesz a város vezetőtestülete. A pártok választási programjai alapján azonban nem állnak egymástól annyira távol a főpolgármester-jelöltek elképzelései, mint ahogy azt a heves szóváltásokból kitűnt közvetlenül a választások előtt és után.
A nyári önkormányzati választások eredménye óta nyilvánvaló, hogy októbertől nagyon megosztott Fővárosi Közgyűlés kerül Budapest élére. A testületben tíz-tíz képviselői helyet szerzett meg a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt, a Karácsony Gergelyt támogató Párbeszéd–DK–MSZP-koalíció 6+1 szavazattal rendelkezik, az MKKP és a Vitézy Dávid által vezetett LMP frakciói pedig három-három mandátumot kapott.
Az így kialakult patthelyzetet elméletileg a fővárosi önkormányzati választás egyik vesztese oldhatja fel, most viszont félretettük a politikai háttéralkukat, és azt vizsgáltuk meg, mely ügyek mentén születhet egyértelmű döntés a testület ülésein abban az esetben, ha mindenki a kampányban megfogalmazott programja alapján dolgozik a Fővárosi Közgyűlésben.
Ennek megállapítása nem egyszerű feladat, ugyanis pont a két legtöbb mandátumot szerző párt rendelkezik a legrövidebb programmal – Szentkirályi Alexandra mindössze hét pontot hirdetett meg. Vitézy Dávid ugyanakkor 164 oldalas „álláspályázatot” nyújtott be, Karácsony Gergely pedig írt egy komplett könyvet az elképzeléseiről. A fellelhető ajánlatokat összevetve azonban így is találtunk négy olyan pontot, amely mindegyik párt vagy koalíció programjában megtalálható.
Abban majdnem az összes mandátumot szerző párt és pártszövetség egyetértett, hogy a közösségi közlekedés fejlesztésére szükség van. Abban van csak különbség, hogy ki hogyan képzeli el ennek megvalósítását.
Karácsony Gergely, és így a Párbeszéd–DK–MSZP-koalíció programjában arról olvashatunk, hogy új buszok, trolik, villamosok kerülnek a BKK vérkeringésébe, és bővítik a kerékpárút-hálózatot is. A villamosoknak külön pontot is szentelt a városvezető, és azt ígérte, villamosokat visznek minden budapesti lakótelepre, valamint több utcát és közteret átalakítanak és zöldítenek.
Utóbbi pont jól rezonál az LMP és Vitézy Dávid elképzeléseivel, aki külvárosi közlekedési csomópontokat szeretne kialakítani. A főpolgármester-jelölt programjában pont arra hivatkozik, hogy 1960 és 1980 között sorra épültek a lakótelepek szélén a villamos-végállomások, amelyek a mai napig nélkülözhetetlenek a Fővárosi Közlekedés szempontjából, ezeket fejleszteni kell, valamint újakat is létre kell hozni. Emellett ő is pártolja a közösségi közlekedés kibővítését, új és gyorsabb járatok létrehozását, így ebben a kérdésben megtalálhatják a közös hangot a főpolgármesterrel, sőt a kerékpáros főhálózat bővítésének fontosságában is egyetértenek.
Ők ketten együtt viszont csak tíz szavazattal bírnak, szerencséjükre a Tisza Pártnak is hasonló elképzelései vannak, bár kiemelik, a kerékpárutak és a kerékpársávok kérdésében a szakértőkre kell hallgatni. Fontosnak tekintik, hogy minél többek számára legyen reálisan választható opció az aktív közlekedés. Az ő programjukban is szerepelt a Duna-part bevonása a budapestiek szabadidős helyszíneinek körébe, valamint egy gyalogoshíd létrehozása is. Zászlójukra tűzték a Vitézy Dávid által is kiemelt akadálymentesítést a közösségi közlekedésben. Összességében tehát a Tisza tíz szavazatát is nyugodtan hozzászámolhatjuk a két főpolgármester-jelölt pártjai mellé, hiszen egyetlen kiugró különbség a gyalogos híd koncepciója, amelyet mind a rakpart sétálóutcává alakításáért tevékenykedő főpolgármester, mind a gyalogos főhálózat kiépítését szorgalmazó Vitézy Dávid el tudna fogadni. A három frakció húsz szavazata pedig bőven elegendő ahhoz, hogy döntsenek a fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben.
Velük szemben állna az MKKP és a Fidesz–KDNP 13 szavazata. Bár mind a két párt szeretne változtatni a budapesti közlekedésen, nem úgy, ahogy azt a korábban elemzett pártok elképzelik.
Szentkirályi Alexandra terve szerint megszüntetné a „közlekedési káoszt”, azért mert „ma gyorsabb áthaladni az országon, mint a fővároson”. Ebből a szűkszavú kijelentésből arra kell következtetnünk, hogy ő és a Fidesz–KDNP-frakció az autósközlekedést helyezné előtérbe, hiszen csak abban az esetben lehet igaz a kijelentése – akkor is valószínűleg csak kis túlzással –, ha autóval szeretnénk teljesíteni a távot a fővárosban csúcsidőszaknak számító reggeli vagy délutáni órákban.
A Kétfarkú Kutya Párt is a dugók felszámolásával kezdené a főváros átalakítását. Ők – nem túl komolyan vehető módon – amszterdami példára megvalósuló csatorna- és lagúnahálózattal forradalmasítanák a főváros közlekedését, beengednék a Dunát a Nagykörútra, így garantáltan megszűnnének a dugók. Szentkirályi Alexandrával ellentétben azért megemlítették a közösségi közlekedést is programjukban, viszont ez az elképzelés sem tetszene Karácsonyéknak, ugyanis új expressz BKV-járatokat állítanának forgalomba, amelyek percek alatt átszelnék a várost, viszont ezért cserébe nem lenne egy megállójuk sem.
Kevesen vannak azok, akik tagadnák, hogy a legtöbb európai nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is lakhatási válság van, az otthon megfizethetetlensége pedig végső soron növeli a hajléktalanság kockázatát. Ennek a problémának a megoldására Karácsony Gergely az elmúlt 30 év legnagyobb, legátfogóbb lakhatási programját ígérte lakbértámogatással, önkormányzati bérlakások felújításával és a városban megtalálható, üresen álló lakások bevonásával, valamint a lakásrezsiprogram bővítésével.
Hasonlóan gondolkodik Vitézy Dávid is, aki lakásszövetkezetekkel, szolgálatilakás-programmal, kollégiumbővítéssel, valamint panelprogrammal és a társasházak támogatásával egészíti ki a főpolgármester gondolatait.
Hozzájuk ismét csatlakozik a Tisza Párt, Magyar Péter tervei szerint bérlakásépítési-program indításával lehetne reagálni a lakhatási válságra. Az elgondolást meg lehetne valósítani a Vitézy Dávid által megnevezett „szunnyadó, jó helyzetű barnamezős területek” lakáscélú beépítésének tervei alapján, így ismét húsz szavazattal, kényelmesen végrehajthatják terveiket, ha a város költségvetése azt megengedi.
A Fidesz–KDNP és az MKKP-frakció másra helyezi a hangsúlyt. Szentkirályi Alexandra 7 pontos tervében a tisztaság és a rend megteremtését ígérte a városban. A megoldás szerinte az lenne, ha több takarító lenne a városban, és kezelnék a hajléktalanállapotot is. Utóbbit ugyan nem fejtette ki a politikus, de 2013-ban a fideszes Tarlós István által vezetett Fővárosi Közgyűlés olyan rendeletet hozott, amely sok helyről kitiltotta a hajléktalanokat, így valószínűsíthető, hogy Szentkirályi Alexandra is hasonló megoldással próbálkozna. Ugyanígy tenne a Kétfarkú Kutya Párt is, amely a „kéregetők helyett hivatásos adakozókat” állítana munkába a forgalmasabb tereken és aluljárókban, ha pedig ez nem válik be, akkor „végső megoldásként” fekete lyukká alakítanák a Blaha Lujza teret.
Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is hosszan értekezett a város „élhetőbbé” tételéről. Előbbi többek között ingyenes budapesti szűrőprogramokat szeretne indítani, zöldebb köztereket kíván kialakítani, mindezeket pedig egészséges és fenntartható közétkeztetési rendszerrel, valamint a sokszínű budapesti kultúra megóvásával egészítené ki. Utóbbi is parkosítana, aluljárókat újítana fel, folytatná a már működő CT–MR-programot, valamit kibővítené azt. Azonban hiába rezonálnak egymásra a két főpolgármester-jelölt tervei, ketten együtt továbbra is csak tíz szavazattal rendelkeznek. Ezúttal is a Tisza Párt lehet segítségükre.
Magyar Péter is városi zöldterületek valódi növelése és minőségi szabadidős, rekreációs területek kialakítására törekszik, a külső kerületekben pedig az átmenő forgalom, a zaj- és légszennyezés csökkentése a fő céljuk, amelyet össze lehetne vonni Karácsony és Vitézy, a budapestiek egészségének megőrzésére irányuló terveivel és a korábban már említett közösségi közlekedés fejlesztésével, viszont szembemegy az MKKP terveivel. Ők ugyanis kitiltanák a turistabuszokat a belvárosból, és azok helyére egy, a várost teljesen átszövő hullámvasutat helyeznének üzembe, amelynek, lássuk be, egészen komoly hangszennyezése lenne. Ráadásul csettintésre le- és felkapcsolható hangulatvilágítást hoznának létre a fővárosban, ami jelentősen növelné a város fényszennyezését. Azonban itt is megvan a három frakciónak a húsz szavazata, amely elegendő a tervek végrehajtásához.
Otthonossá és élhetővé tesszük Budapestet
– olvasható Szentkirályi Alexandra tervei között, tehát a Fidesz–KDNP frakciója is csatlakozna a főpolgármesterhez ebben a kérdésben, így harmincra növelve a Karácsony Gergelyt támogató szavazatok számát. A kormánypárt főpolgármester-jelöltje tervei közül viszont csak az ingyenes köztéri wifihálózat kiépítéséről és a városgondnokság létrehozásáról beszélt részletesebben.
„Budapest európai köztársaság” – áll Karácsony Gergely programjának végén. Ez bár nem konkrét terv, fontos megvizsgálni, mert bemutatja, melyik párt hogyan viszonyul a kormánnyal való tárgyalásokhoz. A főpolgármester ezzel a kijelentésével megerősítette, ahogyan az elmúlt években, úgy a következő ciklusban is folyamatos vitákra készül a kormánnyal. Ebben viszont már nem talál társra Vitézy Dávidban és az LMP frakciójában, ugyanis az LMP jelöltje fontosnak tartja, hogy a főváros együttműködjön a kormánnyal.
Nem meglepő módon hasonlóképpen látja a helyzetet Szentkirályi Alexandra is, aki a „nemzet fővárosaként” gondol Budapestre. Az MKKP ebben a kérdésben azonban nem osztja a Fidesz–KDNP frakciójának nézeteit, ugyanis ők azt tervezik, hogy Budapest kilép Magyarországból, és a parkolóőrökből képzett hadseregével Bécs felé próbálnak terjeszkedni. Ennek eredményeképpen 13–10 az állás a szavazatokat tekintve azok javára, akik együttműködnének a kormánnyal, vagyis a Tisza Párt döntésén múlik, hogy a következő városvezetés hogyan viszonyul Orbán Viktorékhoz.
(Borítókép: Fővárosi Közgyűlés 2024. február 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)