Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokba, az ENSZ-konferenciára utazott, hogy tárgyaljon Kamala Harrisszel, Joe Bidennel és Donald Trumppal, valamint azért, hogy bemutassa győzelmi és béketervét. Az oroszok bejelentették, nem hajlandók részt venni a Zelenszkij által javasolt békekonferencián, illetve az ukrán hadsereg súlyos csapást mért az oroszok lőszerraktáraira. Az Index Frontvonal című műsorának legfrissebb adásában állandó szakértőnkkel, Tarjányi Péterrel ezúttal – többek között – arra kerestük a választ, milyen hatással lehet ezeknek a tárgyalásoknak a háború folytatására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Amerikába, az ENSZ konferenciájára látogatott azért, hogy a győzelmi és a béketervét bemutassa, hiszen ahogy ő fogalmazott, ez az ősz dönti el a háború lefolyását vagy a háború kifutását.
Arról, hogy olyan nagy hatássa lehet ezeknek a tárgyalásoknak a háború folytatására, mint ahogy Zelenszkij próbálja feltüntetni, vagy ez megint egy kommunikációs fogás, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük az Index Frontvonal című műsorában.
Tarjáni Péter kifejtette, mivel még nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államoknak novemberben demokrata vagy republikánus elnöke lesz, Zelenszkij két tervvel áll elő, mert szeretné elérni, hogy legalább szándéknyilatkozat vagy politikai akarat oldaláról az Egyesült Államok megfogalmazza azt, hogy hogyan működik együtt Ukrajnával. Tevőlegesen a háború folytatásával és annak lezárásával, de úgy, hogy Ukrajna folyamatosan utánpótlásokat kap, vagy egy teljes egészében másfajta gondolatiságra kellene felkészülnie Kijevnek. Ez utóbbitól tartanak Zelenszkijék, és ez utóbbi az, ami leginkább Trump és a republikánusok gondolatait tükrözi.
Tarjányi Péter arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok már ismeri a győzelmi stratégia vagy győzelmi terv részleteit. Ennek fontos része az, hogy Ukrajna folyamatos nyugati utánpótlást kapjon, és olyan helyzetbe hozza Ukrajnát, hogy az képes legyen önállóan megvédeni magát haderő és tehnikai szempontból egyaránt.
Tarjányi szerint Ukrajna az elkövetkező egy-másfél évben nem lesz képes arra, hogy visszafoglalja a Krímet, Zaporizzsjét, Donyecket, Herszont, valamint Luhanszkot, tehát az a realitás, hogy ezekben a térségekben továbbra is háború zajlik majd.
Tarjányi arról is beszélt, hogy nagyon tisztán fogalmazott az Egyesült Államok, és ebben nincs különbség a demokraták és a republikánusok között, hogy egy aktív háborúban lévő ország nem léphet be a NATO-ba, mert akkor a többi NATO-országnak automatikusan háborúba kellene kezdenie Oroszországgal. Ezért várhatóan halogató, kedves, meghallgató beszélgetés lesz New Yorkban.
Tarjányi szerint Oroszország valójában nem tart attól, hogy Ukrajna megkapja a kért teljes körű támogatást, ezért Oroszország valójában nem akar elmenni a következő béketárgyalásra. Az oroszok egyáltalán nem akarják a békét, mert az orosz társadalom szempontjából óriási kudarc lenne, ha ezzel állna elő Vlagyimir Putyin. Valójában egyik fél sem akar békét, és igazából mindkét fél abban érdekelt, hogy a másikat elpusztítsa. Zelenszkijéknek belpolitikai szempontból szükséges a háború folytatása. A Nyugatnak pedig arra van szüksége, hogy Oroszország ne erősödjön, ezért akarják Ukrajnát úgy felfegyverezni, hogy közben ne legyen NATO-állam.
A biztonságpolitikai szakértő meglátása szerint az, ahogyan az ukránok eddig harcoltak, azzal nagyon nehezen lehet nyerni, nem profi háborúzás. Az, hogy az Egyesült Államok tíz hónapig várt az utánpótlás küldésével, nagyon sok ukrán ember életébe kerül, tehát csupán a profi háborúzás lehet a megoldás. Ha ez nem történik meg, akkor végeláthatatlan háború lesz. Tarjányi Péter szerint a 2024-es év a fordulat éve, mert végre látható, ki mit játszik, és valójában mit akar Oroszország: a történelmi Oroszországot akarják visszaállítani a Baltikummal együtt, de a balti államok határának a megsértése sokkal nagyobb és globálisabb háború elindítását vonná maga után.