Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatta be a nagy tervét. A kormányfő kifejtette a gazdasági semlegesség elveit, tartalmát, és a kihívásokról is beszélt.
Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy az ukrán-orosz háború miatt a magyar uniós elnökség kezdetén békemisszióval próbálkoztak, utána árvízi védekezés következett, az uniós elnökségük céljáról néhány diplomáciai híradáson kívül más nem is tudósított, „márpedig komoly dologról van szó, szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét”.
A kormányfő szerint a versenyképességről és a gazdasági semlegességről sokat fogunk hallani, ebben a beszédben is ezekről fog beszélni. A versenyképesség egyszerűbb kérdés, a gazdasági semlegesség már sokkal nehezebb feladat, „furcsa jelzős szerkezet, a semlegesség szót ismerjük, néha a politikában is használjuk, de először Ausztria, Svájc jut eszünkbe, nem gazdasági, hanem politikai összefüggésben”. A miniszterelnök a beszédében arra tesz kísérletet, hogy bevezesse a gazdasági semlegesség kifejezést a magyar közbeszédbe.
Orbán Viktor elárulta, beszéde előtt felütötte a ChatGPT-t, arra utasítva, hogy írjon egy beszédet, harcos, elszánt stílusban a gazdasági semlegességről.
Jó kis beszéd ez, az első bekezdését felolvasom: a világ minden sarkából összecsapások zaja hallatszik, gazdasági hatalmak feszülnek egymásnak, ahogy az erőforrásokért vívják a jövő harcát, de mi magyarok nem sodródhatunk vakon ebben a vihart kavaró folyamatban, nemzetünk sorsa a kezünkben van és itt az ideje hogy kijelentsük, Magyarország a gazdasági semlegesség zászlaját emeli a magasba. 4-est adtam rá, a beszédírók és az újságírók munkája veszélyben van
– fejtette ki Orbán Viktor, leszögezve, hogy ennél mélyebbre kell ásniuk.
A magyar uniós elnökség középpontjában a versenyképesség áll, e köré építették a programot, sőt, nem is elég beszélni a versenyképesség javításának lehetőségeiről, hanem rá kellene venni az európai vezetőket arra, hogy egy október eleji magyarországi találkozón kössenek egymással egy versenyképességi paktumot.
Nem olyan egyszerű eljutni egy ilyen paktumig intellektuálisan sem
– árulta el Orbán Viktor, aki több akadályt lát, például: „Gyerekesen viselkedő uniós miniszterek és biztosok, akik hol eljönnek, hol nem. Azt hiszik nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki, az Európai Unió az óvodánál egy komolyabb dolog”.
A miniszterelnök két gondot is említett. Az egyik, hogy problémákról Brüsszelben beszélni nem szokás, az értékeikről és az egységről mondanak mindenféléket, és aki szebben mondja az áll előrébb a sorban. Bajokról kihívásokról, sőt általános hanyatlásról beszélni tabutémának minősül a brüsszeliták buborékjában. Másfelől akármilyen csökkenésről beszél az ember, rögtön belesodródik egy ideológiai értelmezési keretbe és megkapja a nyugat-ellenes jelzőt, ezért általában versenyképesség hanyatlásáról beszélni önmagában kockázatos dolog.
A kormányfő mindenkinek ajánlja a Draghi-jelentést (a volt olasz miniszterelnöknek és az Európai Központi Bank korábbi elnökének nevével – Mario Draghi – fémjelzett jelentést a napokban mutatták be Brüsszelben), mert szerinte olyasmiket talál benne az ember, amiket az egyszerű mindennapi politikai gazdasági kommunikációban lehetetlen elmondani. Orbán Viktor kiemelte, hogy „feddhetetlen brüsszelita” írta a jelentést, ráadásul alapító tagállam volt miniszterelnökéről van szó. Ennek a jelentésnek a legfontosabb megállapításai:
Orbán Viktor az európai zöld megállapodásról is beszélt. „Az volt a mese, hogy az új zöld politika új zöld munkahelyeket hoz létre. Az elnök úr azonban azt mondja, a kezdeményezés politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció Európa iparosodásának visszaeséséhez vezet, mert így a munkahelyeket más országokba helyezzük át. Tehát ha nincs összehangolva a zöld átmenet az iparpolitikával, akkor kimegy a termelés Európából és a munkahelyeket is magával viszi, nem új munkahelyek jönnek létre, hanem a gazdaság zsugorodik” – folytatta a kormányfő.
A jelentés következő megállapítását mellbevágónak nevezte, amely szerint az előrejelzések alapján 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az óráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaárakat.
A Green Deal munkanélküliséget okoz és valójában nem eredményez olcsó energiát, mert továbbra is a fosszilis energiaárak határozzák meg az árszintet – foglalta össze a kormányfő, hozzátéve, hogy van pozitív rész is a jelentésben magyar szempontból: az akkumulátoripar javuló kilátásokat mutat, a fejlesztéshez nyújtott állami támogatás kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében, az erre a technológiára fordított közfinanszírozás évente átlagosan 18 százalékkal nőtt Európában, de a kontinens így is csak Japán és Dél-Korea mögött áll a szabadalmi bejelentések terén. Az autóiparra is kitér a jelentés, ez az uniós tervezés hiányának egyik legfontosabb példája. Az éghajlatpolitika elsőbbséget élvez, de abból le kell vezetni a többi szakpolitikát, így az iparpolitikát is – tette világossá a kormányfő.
Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Magyarországnak válaszolnia kell arra, amit Draghi elnök úr idézeteivel próbáltam alátámasztani. A világgazdaság megváltozott, súlypont-eltolódás történt, ezt Orbán Balázs világrendszerváltás kifejezéssel szokta leírni. A miniszterelnök, aki romantikusabb, két nap van az égen címmel szokta megjelölni
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a dinamika Ázsiában van, ott a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, kutatóintézetek.
Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat válasza a kihívásokra a blokkosodás, a világ megváltozására olyan választ próbálnak adni, ami a hatalmi blokkok létrehozásához vezet:
a keleti és a nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, időnként a vasfüggönyre emlékeztetve.
A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, ami nem más, mint visszatérés a hidegháború logikájához.
Azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban hogy életre keltsék a 20. századot, ketté törik az egységes világgazdaságot, két világgazdaság rajzolódik ki.
A kormányfő szerint a kérdés az, hogy mit válaszol erre a Kelet. Kifejtette: a Kelet egy darabig küzdött azzal, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. Úgy fogalmazott: jól emlékszik olyan nagy kínai konferenciákra, ahol Kína a WTO és a multipoláris világrend védelmezőjeként szólalt fel, és azt gondolták a blokkosodás zárójelbe tehető, de most gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése.
A kínaiak arra törekednek, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy nem dolláralapú keleti pénzügyi rendszert. Orbán Viktor szerint, ha ez bekövetkezik, a kettévált világ létre is jön, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni. Ennek nem csak elméleti következményei vannak. Például a Reuters oknyomozó tanulmánya szerint a Covid időszakában az amerikaiak ipari dezinformácós kampányt építették fel és finanszíroztak a kínai vakcinák ellen.
A kormányfő kiemelte, hogy megindul egy olyan küzdelem, ami az idősebbeket talán emlékezteti az 1990 előtti versenyfutásra. Orbán Viktor szerint az amerikaiak eldöntötték, hogy 1,6 milliárd dollárt fognak elölteni a Kína elleni információs háborúra. Hozzátette:
„ide is fog jutni róla, ne lepődjenek meg, de ez nem az én dolgom, hanem a szuverenitásvédelmi hivatal munkatársaié.”
Mit csinál ebben a helyzetben az EU? Orbán Viktor kifejtette: az EU-ban két irányzat létezik, ezek nem tudnak dűlőre jutni.
Orbán Viktor azt mondta: nekünk magyaroknak a második a szimpatikus, „milyen kár, hogy az se fog működni”, ugyanis a stratégiai autonómia gondolata csupa olyan vezető részéről érkezett, akik föderális Európát képzelnek, nem nemzeti alapra épülő stratégiai autonómiát.
A kormányfő szerint
a föderális Európa olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni.
Van három fal, amibe bele fog ütközni, sőt már bele is ütközött, „lehetetlen, fából vaskarika”:
Orbán Viktor hangsúlyozta: stratégiai autonómia csak nemzeti alapon lehet!
Ha az Európai Unió a nagy versenyképességi hanyatlással összefüggő kérdésözönre eredményes választ akar adni, akkor a stratégiai autonómia mellett kellene érvelnie, de nem föderális, hanem nemzeti alapon. Ez a gondolat nincs többségben Brüsszelben, a hatalmi pozíciókat tekintve kisebbségben vagyunk
– folytatta Orbán Viktor.
A kormányfő leszögezte, azt a kérdést kell feltenni, ha az unió erre nem képes, akkor „mi magyarok erre képesek lehetünk-e?”. Ehhez először le kell számolni a tabukkal, néhány dolgot tisztázott Orbán Viktor: ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy, ezért kormányzati szinten is érdemes kimondani, hogy a blokkosodás ellentétes a legtöbb tagállam érdekével. A másik, hogy új világ van, új problémák vannak, és a múlt válaszai nem adnak választ ezekre. A XX. századot nem lehet életre kelteni, ideologikus megközelítések helyett a józan ész hangjára van szükség.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a feladatuk, hogy megfogalmazzák, mi is lenne az a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre és a versenyképesség javítására.
A kormányfő úgy látja, ez a kérdés olyan ügy, amelyben Magyarországnak talán indokolt elsőként megszólalnia, és érdemes vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét, gyakorlatát megfogalmazza, majd megvalósítsa. Azért tűnik Magyarország erre a legalkalmasabbnak, mert hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat, a gazdasági semlegesség a napi gyakorlat részévé vált például a koronavírus-járvány idején is, amikor keletről is szereztek be vakcinákat. A migrációnál is azt látták, hogy miközben Európa az ideológia mentén közelítette meg a problémát, Magyarország a dolgot magát nézte, és azt mondta, hogy ebből nem kér.
Orbán Viktor szerint, ha kettéválasztják a világot akkor is lesznek olyan területek, találkozási pontok, áteresztő csatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik, ez még a legvadabb hidegháború idején is így volt, „elég ha Bécsre gondolunk”.
A gazdasági semlesség lényege az, hogy földrajzilag és szellemileg olyan helyen vagyunk, ahol a különböző világgazdasági rendszerek valahol találkoznak, átfedést mutatnak, és a pénzfolyamoknak is áteresztő csatornákra lesz szükségük. Nemzeti kormányunk van, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi, vagy politikai alapja. Nem állítom, hogy 2010-ben tudtuk, hogy kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön most éppen kapóra jön nekünk.
Az alapelvek:
További fontos alapelv lehet, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell. A világ megváltozott, most tanulja mindenki, hogy a modernitás nem kizárólag nyugati kategória. A modernizáció számos példáját látják Ázsiában.
Orbán Viktor kifejtette: ha semleges gazdaságpolitikát akarunk folytatni, lehetetlen hogy mindig ugyanarról a pénzpiacról szerezzük be az ország működéséhez szükséges eszközöket, azaz hiteleket. A londoni, japán, kínai és arab pénzpiacon is jelen kell lennünk.
Ami a beruházási semlegességet illeti: nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között. A kormányfő szerint, ha megnézzük a Magyarországra leparkolt tőkemennyiséget, akkor az ország a beruházási semlegesség irányába halad, minden jelentős erőcentrumból fogadja a beruházásokat (Orbán Viktor konkrét számokat is felsorolt).
A piaci semlegességről azt mondta: annak adunk el, aki megveszi, nem kell ezt túlbonyolítani. Érdekes kísérlet látható Szerbiában, csatlakozni akar az EU-hoz, de aláírt egy szabadkereskedelmi megállapodást Kínával. Úgy gondolják, a kettő megfér egymás mellett, érdekes kísérlet, meglátjuk mi lesz belőle.
A technológiai semlegességről a kormányfő megjegyezte: gondoljunk Paksra, ha a nem megfelelő újságot olvassuk, azt lehet hinni, hogy orosz beruházás, de valójában interkontinentális beruházás; amerikai, francia német cégek dolgoznak együtt az oroszokkal.
Az energiasemlegességgel kapcsolatban Orbán Viktor jelezte, hogy erről már beszélt.
Mi a gazdasági semlegesség politikája? Milyen politikai döntések következnek az általa elmondottakból?
A növekedésről kifejtette: az EU beleragad a három százaléknál alacsonyabb növekedési sávba. Ez nekünk kevés, 3-6 százalék közti sávban kell tartósan helyet foglalnia Magyarországnak. Orbán Viktor úgy gondolja, jövőre már ebbe be tudunk lépni, ott tudunk maradni 2026-ban, és aztán meg tudjuk célozni a sáv felső szélét.
A kormányfő hangsúlyozta: nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba. Ha az államadósság elér egy bizonyos szintet, nincs visszaút, „életed végéig fizetni fogsz”.
Vita van arról, hogy van-e ilyen határ, elméleti eszközökkel nem jelölhető ki, a kormányfő szerint csak tapasztalati alapon. Úgy véli, hogy ez valahol a 90 százalék körül van, onnan visszakapaszkodni szinte lehetetlen. Magyarországnak törekedni kell, hogy ide ne csússzon vissza, 2010 körül már voltunk a 85 százalékos magasságban, onnan jöttünk le kb. 60 százalékig, aztán jött a Covid, és aztán leküzdöttük magunkat 70 százalék környékére.
Orbán Viktor kijelentette: ez kulcskérdése a gazdasági semlegességnek, pénzügyi függetlenség kell, különben a hitelezők rálépnek a nyakadra, a tüdődre és kipréselik, hogy milyen irányba menj.
Azt is mondta, hogy szükségünk van továbbra is külső tőkére. Elsőbbség a magyar vállalkozóké, de nem tud Magyarország a 3-6 százalékos sávban növekedni, ha nem hozunk külföldi tőkét.
Orbán Viktor szerint az adócsökkentés kulcskérdés, a vállalatoknak versenyképesnek kell lennie. Tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-knak, ez a 2025-ös költségvetés egyik nagy feladata, ezen Nagy Márton dolgozik. A gazdasági semlegesség politikájának tartalmi eleme a család, családpolitika is, ezért jövőre megdupláznák a családi adókedvezményt. Azt az egyensúlyi helyzetet is meg kell változtatni, hogy diákhitel van, de munkáshitel nincs, ez hiányzott eddig, a következő évben munkáshitelt adhatnak a nem egyetemista fiataloknak.
A gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha az nem jelenti a technológiai fősodorból való kimaradást. Ugyan konzervatív kormányunk van, de nem szabad idegenkednünk a modernségtől. Ha nincs modern technológia, nincs versenyképesség. Arra van szükségünk, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt működtessék a zöldenergia csúcstechnológiáját, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában
– sorolta Orbán Viktor, hozzátéve: elvárható, hogy a 2025-ös költségvetésben a gazdasági semlegesség politikájának elemei meglegyenek.
A kormányfő kitért arra is, ha a gazdasági semlegességet Európának kellene megcsinálnia, de nem tudja, akkor Magyarország egyedül képes lehet-e erre? Ezt a legnagyobb feladatnak tartja.
Semleges országnak maradni egy gazdaságilag blokkosodó világban. Meg tudjuk-e csinálni? Ez itt a kérdés. Mit kell tenni, ha nem vagy biztos a válaszban? A ChatGPT-t kell megkérdezni. A gép mondja, idézem: nem lehetünk egyetlen nagyhatalom gazdasági játszmájának áldozatai. Függetlenségünk az alapköve annak, hogy hosszútávon erős, virágzó nemzetet építsünk és meg fogjuk építeni. Olyan Magyarországot, ahol a döntések magyar kézben vannak, a magyar gazdaság a magyar népet szolgálja, nem idegen érdekeket. Magyarország nem hajt fejet, nem hajol meg. Mi vagyunk a jövőnk őrzői, ezen az úton nem állíthat meg semmi. Ezt mondja a gép. Ha egy gép is ezt mondja, amelynek nincs fantáziája, lelke és szíve, akkor nekünk az a feladatunk, hogy legalább ennyit tudjunk mondani
– mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök biztos benne, ha Magyarország elszánja magát, akkor meg tudja valósítani a gazdasági semlegesség politikáját.
„Nekem van egy nagy tervem. Holnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen be fogom mutatni egy előadás keretében” – árulta el Orbán Viktor szerdán a TV2-nek adott interjújában.
A miniszterelnök a magyar gazdasággal összefüggésben elmondta, épp átalakulóban van a világgazdaság. A jövő nagy kérdésének tartja, kinek sikerül ehhez jól alkalmazkodnia. Orbán Viktor úgy vélekedett, Magyarország jól érti ezt, tudja, hogy kihez kell alkalmazkodnia, „megvan a magyarokban az alkalmazkodóképesség”.
Orbán Viktor a kötcsei pikniken tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette, „új világgazdaság jött létre, az új világgazdasághoz alkalmazkodnunk kell”. A kormányfő meggyőződése, hogy a gazdasági sikert a gazdasági semlegesség hozhatja el.
A miniszterelnök a gazdasági semlegességgel kapcsolatban hangsúlyozta, ki kell maradni a háborúból, nem szabad blokkosodni, a világgazdaság szereplőivel jó kapcsolatokat kell ápolni, ezt mutatja a Magyarországon működő német, amerikai és kínai tőke volumene is.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai versenyképesség magyar gazdasági semlegesség című konferenciáján az NKE Ludovika főépületében a Széchenyi-díszteremben 2024. szeptember 25-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)