„17 ezer hektár van víz alatt, ez a teljes Gemenc 80 százaléka. A több ezer vad ilyenkor a körülbelül 20 százaléknyi ármentett száraz területre kényszerül” – fogalmazott lapunknak Janács Gergely, a Gemenc Zrt. osztályvezetője, miközben egy terepjáróval vitte körbe stábunkat az árvíz által sújtott erdőben. A területen jóval az áradás megérkezte előtt a takarmányozással terelték a vadakat az árvízvédelmi töltés mögött lévő, száraz erdősáv irányába.
A Gemenc Zrt. több árvízvédelmi rendelkezése 2024. szeptember 18-án lépett hatályba. Az erdészeti társaság határozatlan időre elrendelte a teljes erdőlátogatási tilalmat, amely a csoportos és egyéni, valamint a vízitúrákra is vonatkozik. Leállították a Gemenci Állami Erdei Vasút közlekedését – a sínpálya egy része víz alatt van –, és elmaradnak az ökoturisztikai programok is.
A 18 ezer hektáros ártérben még a Kalocsai Érseki Uradalom erdészei hoztak létre egy hatalmas erdőtársulást, amelyet a további erdészgenerációk – néhány évtizede a Gemenc Zrt. szakemberei – óvnak. Élnek itt többek között gímszarvasok, vaddisznók, és a területen található a világ legnagyobb egyedsűrűségű, fokozottan védett feketególya-állománya is.
Tehát kedd reggel a gemenci erdő területén Janács Gergely, a Gemenc Zrt. osztályvezetője kalauzolta stábunkat. „Örömteli, hogy elkezdett apadni az erdőben a vízszint, még ha nem is sokat, de legalább már nem felfelé megy” – fogalmazott az erdőmérnök, miközben megálltunk az egyik erdei vízmércénél. A terepjáróval az erdőt kettészelő töltésen hajtottunk végig, az egyik oldalon ármentett, száraz erdősávot láttunk, a másik rész vízben állt.
17 ezer hektár van víz alatt, ez a teljes Gemenc 80 százaléka. A több ezer vad ilyenkor a körülbelül 20 százaléknyi ármentett, száraz területre kényszerül. Az előrejelzések alapján 7–10 napunk volt felkészülni, ilyenkor ellátjuk takarmánnyal az árvízvédelmi töltés által védett száraz területet és a száraz erdősávot. Máshol abbahagyjuk az etetést, így tereljük a vadakat kifelé az ártérről, de az ártéren belül is vannak mesterséges vadmentő dombok és a kalocsai érseki uradalomból megmaradt régi gátak, ahová szintén takarmányt helyezünk ki
– fejtette ki Janács Gergely, hozzátéve: az erdőlátogatás nemcsak az emberek biztonsága érdekében tilos ezekben a napokban, hanem az állatok védelme miatt is. Ha például drónokkal berepülnek a vadmentő dombok fölé, annyira megriadhatnak a vadak, hogy a vízbe ugranak, és a kimerültségük miatt nem biztos, hogy ki is tudnak jönni onnan.
Az erdőmérnök hangsúlyozta, hogy a száraz területeken ellátják takarmánnyal a vadakat, és ebben az időszakban viszonylag békében élnek egymás mellett a különböző állatok. Az elmúlt napokban több videót is közzétett a rendőrség, valamint az erdészeti társaság a vadak meneküléséről.
Janács Gergely lapunknak arról is beszélt, hogy 2006-ban és 2010-ben 950 centiméter, 2013-ban 989 centiméter, idén pedig 925 centiméter volt a vízszint a tetőzés pillanataiban. A téli áradás rosszabbat tesz a vadaknak, a növények viszont jobban bírják a hidegebb vizet. A területre beömlött víz most 12 Celsius-fok körüli. Azt, hogy ennek milyen hatása lesz, csak az árhullám levonultával tudják vizsgálni.
Az ártéri erdő életében bizonyos időközönként szükség van az elöntésre, különösen az aszályos időszak után, de ez az áradás már túl nagy és túl hirtelen jött
– mondta az erdőmérnök, miközben távcsövével épp a száraz erdősáv szélén nézelődő vaddisznókat figyelte. Erdei túránkon a vaddisznók mellett őzekkel, nagy kócsaggal és szürke gémmel is találkoztunk.
Az árhullám levonulta után jönnek a helyreállítási munkák, bőven lesz feladat a kisvasúttal és a tanösvénnyel is. Az erdő aljnövényzetét az áradást követően egy ideig még iszapos réteg borítja majd, ezért úgy készülnek, hogy a vadaknak több takarmányt biztosítsanak.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)